Köllő János: Rövid jegyzet a munkanélküliség hosszáról

BlogFöldi Adrienn

 

 

Rövid jegyzet a munkanélküliség hosszáról

Köllő János

Az utóbbi hónapokban több határozott, de téves kijelentés kapott nagy sajtónyilvánosságot a munkanélküliség átlagos időtartamáról. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint „egy átlag munkanélküli Magyarországon két-három hónap alatt el tud helyezkedni”. A 444.hu egyik híre szerint – amit szintén átvett egy tucatnyi jó nevű internetes portál – viszont “az átlagos regisztrációs idő 490 nap, tehát átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon.”

Az első kijelentést nyilvánvalóan nem előzte meg az adatok akár csak futólagos tanulmányozása, a második pedig egy gyakori tévesztésen alapul: az idézett 16 hónapos adat ugyanis nem a munkanélküliségnek az állásvesztéstől az elhelyezkedésig várható teljes hosszát jelzi, hanem a folyamatban lévő munkanélküli periódusok átlagéletkorát, azaz, a kezdetüktől a megfigyelésig eltelt időt. Olyan ez, mintha valaki összekeverné az átlagéletkort (hazánkban jelenleg 42 év) a születéskor várható élettartammal (a férfiaknál 73, a nőknél 79 év). A befejezett munkanélküli periódusok átlagos hossza felfelé és lefelé is eltérhet a folyamatban lévő periódusok átlagos korától, esetünkben a 16 hónaptól.

Ebben a rövid jegyzetben bemutatunk egy nagyon egyszerű eszközökkel, „a boríték hátán” végzett számítást arról, hogy vajon mennyi ideig tart (tartott a megfigyelt időszakban) a munkanélküliség Magyarországon? Előre bocsátjuk, hogy adatkorlátok miatt a választ nem tudjuk egyetlen számadattal megadni, az eredmény erősen függ attól, mit feltételezünk a megfigyelt időszak végéig le nem zárult munkanélküliségi periódusok további hosszáról.

A számításhoz a KRTK Adatbank Admin3 nevű, államigazgatási regiszterekből épített panel adatbázisát használjuk (Sebők 2019), ami a 2003 januári népesség véletlenszerűen kiválasztott felét fedi le. Az adatbázisban 2009 elejétől 2017 végéig állnak rendelkezésre havi felbontású adatok a munkanélküliként regisztráltakról, és megfigyelhető a regiszterből kilépettek munkaerőpiaci státusza is.

Mintánkat a 2009 február és 2014 december között indult regisztrációs periódusok alkotják, az egyéneket  2017 decemberig követjük. A megfigyelt időszakot azért szűkítjük 2009-2014-re, hogy hagyjunk időt a munkanélküli periódusok lezárulására. Valóban, a 2009-2014-ben indult regisztrációk szinte mindegyike véget ért 2017 végéig, az utolsó hónapban még futó – ezért ismeretlen végű, szaknyelven jobbról cenzorált – periódusok aránya alig 0.7 százalék volt. (Ez azonban csak a regisztrációra vonatkozó adat, nem jelenti, hogy csak ennyi munkanélküli nem helyezkedett el 2017 végéig.) Megkülönböztetjük azokat a balról cenzorált periódusokat is, amelyek 2009 januárjában már tartottak – ezeknek éppenséggel a kezdő időpontját nem ismerjük. A szűkebb mintát 1,763,506 regisztrált munkanélküliségi periódus alkotja, melyek 2009 február és 2014 december között indultak, és 974,396 emberhez tartoztak (átlagosan fejenként 1.8 periódussal).

Arra a kérdésre keresünk választ, hogy egy-egy periódus esetében mennyi idő telt el a regisztrációba való belépés és a kilépést követő első piaci (nem közmunkás) állásba kerülés között. A munkaerőpiacra való visszatérést sikertelennek tekintjük, ha a vizsgált személy (a) nem lépett munkába a regisztráció megszűnése és egy következő regisztráció kezdete között, illetve, (b) ha nem helyezkedett el az utolsó (gyakori esetben egyben első) regisztrációját követően, 2017 decemberéig. Az (a) és (b) esetben közös, hogy az állástalanság a regiszter elhagyását követően tovább  folytatódott, immár regisztráció nélkül. Az (a) típusú esetek kezelése nehéz kérdés, amire még visszatérünk – a szemünket egyelőre függesszük azokra az esetekre, amikor a regisztrációból való kilépést hosszabb-rövidebb idő után állástalálás követte!

Az elhelyezkedés üteme az állást találó munkanélküliek körében

Az 1. táblázat három időtartamról tudósit, melyek (1) a regiszterbe való belépés és az onnét történt kilépés között, (2) a regiszterből való kilépés és az első elhelyezkedés között, valamint (3) a regiszterbe való belépés és az első munkahely megtalálása közötti időt mérik, azoknak a munkanélkülieknek a körében, akiknek az időablakunkban sikerült állást találniuk.

A táblázat szerint a 2009-ben regisztrált, és 2017 végéig elhelyezkedett munkanélküliek átlagosan 8.5 hónapot töltöttek a nyilvántartásban, és a kilépés után átlagosan 4.7 hónappal léptek (legális, adófizető, piaci) munkába. Összesen 13.2 hónap telt el a munkanélkülivé válásuk és az elhelyezkedésük között.[1] A későbbiekben, a 2008-2010-es válság csillapodásának, a munkakereslet növekedésének és a munkanélküli járadék megnyirbálásának hatására ezek az időtartamok rövidültek, 2014-ben már csak 4.5, 3.8 és 8.3 hónapra rúgtak. A közmunka kiterjesztése a regisztrációs időszakok rövidülésében játszott szerepet. Az időszak egészében a 2017 végéig elhelyezkedéssel lezárult periódusok átlagos hossza 10.7 hónap volt.

Az elhelyezkedési ütem gyorsulása jól látható az 1. ábrán, melyen a görbék azt mutatják, hogy a regiszterbe 2009-ben illetve 2014-ben belépettek közül hány százalék volt még állástalan t hónap múlva. A görbe lefelé tolódása gyorsabb elhelyezkedésre utal, így például 2009-ben a 12 hónap után még mindig állástalanok aránya közel 40 százalék volt, 2014-ben pedig már alig több mint 20 százalék. Ismét hangsúlyozzuk, hogy az adat azokra vonatkozik, akik 2017 decemberéig munkába léptek.

A csoportközi különbségeket ugyanezen a „túlélési” mintán Cox-féle arányos hazárdmodellel (Cox 1972) vizsgálja a Függelék F1. táblázata. Az adatok nagy meglepetést nem okoznak, a hazádráta (kilépési esély) magasabb a férfiaknál, monoton romlik az életkorral és javul az iskolázottsággal (kivéve a gimnáziumot végzetteket), sokkal rosszabb azoknál, akik közmunkából vagy valamilyen más foglalkoztatás-politikai programból, vagy a „nem dolgozó – nem regisztrált – nem közmunkás” státuszból léptek a regiszterbe, továbbá, javult a naptári időben.

Az elhelyezkedés üteme az összes munkanélküli körében

Az eddig bemutatott számítások figyelmen kívül hagyták, hogy sok munkanélküli annak ellenére sem lépett munkába, hogy a nyilvántartásba vétele után ehhez 3-9 év állt rendelkezésére 2017 decemberéig.

A teljes minta szakszerű elemzése nem csak technikailag nehéz, de annak az eldöntését is megkívánná, hogy mit gondoljunk az egyén státuszáról a regiszter elhagyása után, de még az állástalálás előtt. A nem regisztrált, nem dolgozó státusz jelentheti a munkanélküliség folytatódását, közmunkát vagy programrészvételt, de takarhat inaktivitást: betegséget, gyermeknevelést, vagy a munkaerőpiacról való kivonulást más okból. Az is lehetséges, hogy az ilyen státuszban lévők informálisan dolgoznak, valójában elhelyezkedettnek tekinthetők, és az is, hogy valamilyen, az adatbázisban nem szereplő foglalkoztatási programban vettek részt. Ebben a kérdésben adatok hiányában nem tudunk dönteni, a továbbiakban a lehető legegyszerűbb eszközökkel vizsgáljuk a munkanélküliség időtartamát, amin a nyilvántartásba vételtől a legális és piaci (nem közmunkás) munkaviszony létesítéséig eltelt időt értjük.

Elegendőnek gondoljuk két kritikus év (a 2009-ben és 2014-ben indult periódusok) összehasonlítását. 2009 a pénzügyi és gazdasági világválság legsúlyosabb éve volt. 2014-ra a foglalkoztatás regenerálódása már megindult, és még mindig három év volt hátra a megfigyeléseink időablakából.

A számítás során összevontuk azokat a regisztrációs periódusokat (a köztük eltelt időszakkal együtt) melyek között nem történt elhelyezkedés, és az időablak végéig hátralévő időt az első ilyen regisztráció kezdetétől számítottuk.[2]

A 2. táblázatban összefoglalt adatok szerint 2009-ben, amikor tombolt a válság és kilenc hónapos – egy alacsonyabb összegű kiegészítéssel együtt 12 hónapos – volt a munkanélküli segély, a munkanélküliek 14 százaléka helyezkedett el három hónapon, 27 százaléka hat hónapon belül, 42 százalékuk viszont két év alatt sem talált munkát. Ez utóbbiak aránya 2014-ben még mindig 30 százalék fölött volt.

Mint ismeretes, az álláskeresési járadék maximális időtartamát 2010-ben rövidítették három hónapra. A 2. ábrán látható, hogy az ilyen rövid idő alatt elhelyezkedők aránya (több tényező együttes hatására) növekedett ugyan, de még öt évvel a rövidítés után is csak 30 százalékot tett ki.

A folyamatban lévő és lezárult periódusok hosszáról – Egy kohorsz példája 

A bevezetésben már utaltunk arra, hogy a folyamatban lévő munkanélküli periódusok átlagos „életkora” nem azonosítható a munkanélküliség átlagos hosszával. Ennek illusztrálására álljon itt a 3. táblázat, amelyben egy időablak közepi időpontban (2013 szeptemberében) hasonlítjuk össze a kettőt.

2013 szeptemberében a regisztrációban eltöltött idő átlagosan 14.1 hónap volt, vagy ennél több, mert a folyamatban lévő periódusok 8.4 százaléka az időablakunk előtt (2009 januárt megelőzően) kezdődött, a hosszukat nem ismerjük. Ugyanakkor az e hónapban indult periódusok befejezéskori hossza csak 9.2 hónap volt a 2017 végéig elhelyezkedők körében. A nem cenzorált periódusok átlagos hosszára vonatkozó adat azonban a teljes munkanélküli népességre vonatkoztatva megtévesztő lehet.

A 2013 szeptemberében indult állástalansági időszakok fele 2017 decemberében még nem zárult le, mint azt a 3. táblázat utolsó sora mutatja. A befejezett hosszukat nem ismerjük, azzal kapcsolatban feltételezésekre vagyunk utalva, melyek az ilyen esetek nagy súlya miatt erősen befolyásolják az átlagos befejezett periódushosszra vonatkozó becslést.

A nagyságrendi becsléshez használhatónak látszó támpontot nyújt az 1. ábra, kiegészítve azzal a megfigyeléssel, hogy a 2017 decemberét elhelyezkedés nélkül elérő periódusok a vizsgált kohorszban ekkor átlagosan 51 hónapja tartottak. Az 1. ábra 2009-es túlélési görbéjén láthatjuk, hogy az ilyen kort megélt periódusok szinte mindegyike lezárult egy éven belül.[3] Ezért a releváns tartományban mozgunk, ha az időablak utáni további átlagos periódushosszt 3, 6, vagy  9 hónapnak vesszük, ami az átlagos befejezett periódushosszt a 25-27 hónapos sávba emelné.

Az ilyen becslést azonban kétkedéssel kell fogadnunk, mert az időablak végén (több mint négy év munkanélküliség után) is állástalan népességre vonatkozóan nem feltétlenül érvényes a foglalkoztatásba kilépőkre vonatkozó mintázat.

Mint a 4. táblázatban látható, az időablakban el nem helyezkedő kohorsztagok sokkal kevésbé iskolázottak; amikor dolgoznak, harmadával kevesebbet keresnek; sokkal több időt töltöttek a regiszterben 2003-2007-ben; jóval nagyobb arányban léptek be (vissza) a nyilvántartásba közmunkából vagy más programokból; többször léptek ki-be a regiszterbe, és sokkal kevesebbszer álltak munkába. Ezek a különbségek minden iskolázottsági fokozatban megfigyelhetők. Az adatok arra utalnak, hogy az el nem helyezkedők között sok a „jóléti gazdaságba” bennragadt, az adófizető foglalkoztatáshoz kevésbé kötődő, az állástalanság különböző formái között mozgó ember, akikre nem illik a munkanélküliségről, mint a foglalkoztatást megszakító, átmeneti állapotról alkotott kép.

Néhány módszertani megjegyzés

Azt, hogy a regiszterben töltött idő jellemzően rövid, és időben csökkent, nem csak a munkaerőpiaci helyzet javulása magyarázza, abban komoly szerepet játszik az a gyakorlat, hogy a közmunkát végzőket az ott töltött időre kivezetik a munkanélküli nyilvántartásból.[4]

Az Admin3 adatbázis nagyon gazdag, számos, a mélyebb elemzésben felhasználható információt tartalmaz például az egészségi állapotról, a munkahelyekről és munkatársakról, a bérekről és a foglalkozásról, a lakóhelyről, a fiatalok esetében az iskolai pályafutásról és a kognitív készségekről. Ezeket a lehetőségeket rövid jegyzetünk – melynek egyedüli célja, hogy „gyorstájékoztatóként” szolgáljon a munkanélküliség hosszának megítéléséhez – nem aknázza ki, remélhető, hogy a jövőben akad vállalkozó egy tartalmasabb vizsgálat elvégzésére.

Végül, de nem utolsó sorban, mint láttuk, a munkanélküliek az elhelyezkedésig tartó idő közel felét a regiszter elhagyása után, a „nincs állása – nem regisztrált” státuszban töltik. Felmerülhet, hogy egy részük valójában ekkor is dolgozik, itthon (feketén), vagy külföldön (fehéren vagy feketén), és ezért elhelyezkedettnek tekinthető. Ha tudnánk erről, az módosítaná a munkanélküliség hosszeloszlására adott becslést.

Számításaink 2009-2017-es adatokon nyugszanak, viszonylag régen, 2009-2014-ben indult regisztrált munkanélküli periódusokat vizsgáltak. Azóta a munkaerőpiaci helyzet (2019-ig) javult, majd romlott ugyan a koronavírus-járvány időszakában, de valószínűleg ma is jobb, mint 7-10 évvel ezelőtt. Ezen nem tudunk segíteni, a kérdés elemzéséhez olyan nagyméretű panel adatbázisokra van szükség, melyek csak időnként, és elég nagy késéssel állnak rendelkezésre (az Admin3 négy éves előkészítő munka után, 2021-ben vált hozzáférhetővé, és 2017-ig tartalmaz adatokat) .

Összefoglalás

Mint az olvasó észlelte, nem tudunk egyetlen számadattal válaszolni arra a kérdésre, hogy meddig tart a munkanélküliség – de ez nem jelenti, hogy nem jutottunk fontosnak tűnő eredményekre.

  • Az a kijelentés, hogy a munkanélküliek 2-3 hónap alatt könnyűszerrel találnak munkát, nyilvánvaló dőreség: ez még a 2014-ben regiszterbe kerültek esetében is csak 30 százaléknak sikerült.
  • A vizsgált népességből elhelyezkedőknek átlagosan 10.7 hónapba került állást találni. Körükben a munkanélküliség befejezett hossza a 2009-es 13 hónapról 8 hónapra csökkent 2014-ig.
  • Ugyanakkor nagyon magas azoknak az aránya, akik két év után sem tudnak munkát találni: 2009-ben 42, 2014-ben még mindig 30 százalék. A munkanélküli népesség erősen polarizált: sok a nagyon rövid és a nagyon hosszú időtartam.
  • Láttuk, hogy a munkanélküliségben valamely naptári időpontig eltöltött átlagos idő és a munkanélküliség befejezett hossza egymástól (természetesen) különbözik. A magyar esetben, a vizsgált időszakban, az utóbbi rövidebb volt, ha csak az elhelyezkedéssel lezárult periódusokat tekintjük, és hosszabb, ha az összes munkanélküliségi periódust vizsgáljuk. A munkanélküliség átlagos befejezéskori hosszát még egy olyan, viszonylag hosszú (9 éves) panelben sem tudjuk megfigyelni, mint ami rendelkezésükre áll.

 Hivatkozások

Cox, David R (1972). “Regression Models and Life-Tables”. Journal of the Royal Statistical Society, Series B. 34 (2): 187–220.

Sebők Anna (2019. „A KRTK Adatbank kapcsolt államigazgatási paneladatbázisa”. Közgazdasági Szemle, 2019, 66.11: 1230-1236.

Megjegyzés

A számítások alapjául szolgáló adatbázisokat és számítógépes kódokat kérésre az érdeklődők rendelkezésére bocsátom.

Függelék

  • Események

    • KTI szeminárium :Babak Heydari – Balancing Efficiency and Stability using Core-Periphery Networks

      2022.05.26.
      13:00 - 15:00

      Helyszín: Az előadást hibrid formában tartjuk meg : a személyes részvétel mellett (helyszín : KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., K11-K12 terem) zoomon keresztül is be lehet kapcsolódni. Az ehhez tartozó link külső érdeklődők számára a kti.titkarsag@krtk.hu e-mail címen igényelhető és csütörtök délelőtt válik elérhetővé. There is often a trade-off between system efficiency (macro-level) and network stability (micro-level) when designing multi-agent networks. As more system components incorporate autonomous/AI agents ...   Read More »

    • KTI szeminárium – Hermann Zoltán – habilitációs előadás

      2022.05.30.
      09:30 - 11:00

      Helyszín: Az előadást hibrid formában tartjuk meg : a személyes részvétel mellett (helyszín : KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., K11-K12 terem) zoomon keresztül is be lehet kapcsolódni. Az ehhez tartozó link külső érdeklődők számára a kti.titkarsag@krtk.hu e-mail címen igényelhető és csütörtök délelőtt válik elérhetővé. Tanári eredményesség becslése, a tanári eredményességbeli különbségek mértéke és a tanár-diák összepárosítás 2 magyarországi tankerületben. A témában folyó OTKA kutatás első eredményeinek bemutatása, részletesen ...   Read More »

  • Hírek

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos ésnemzetközi hálózati kapcsolatátaz NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2020. Minden jog fenntartva.