Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósult TÁMOP-2.3.2-09/1-2009-0001 projekt Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése című program eredményeit összefoglaló kötet.

MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet | 2013

© Széchenyi István Szakkollégium, 2013
Budapesti Corvinus Egyetem
Főszerkesztő: Karsai Judit MTA KRTK KTI
Kiadó: L’Harmattan Könvkiadó és Terjesztő Kft.

A Hozamrafting című kötet kilenc vállalati esettanulmányt tartalmaz, amelyek kockázatitőke-befektetésben részesült magyarországi vállalkozásoknál készültek. A Budapesti Corvinus Egyetem Széchenyi István Szakkollágiumának aktív és végzett tagjai által készített esettanulmányokból megismerhetővé válnak a kockázatitőke-befektetők hazai cégeknél alkalmazott befektetési stratégiái, valamint e vállalatfinanszírozási mód konkrét cégekre gyakorolt hatása. Az esetleírások a befektetéskori kiinduló helyzet körvonalazásától, az ezt követő fontosabb intézkedések leírásán és az esetenként végrehajtott kilépések bemutatásán keresztül ismertetnek meg az egyes befektetések történetével. Az esettanulmányokból így az is kiderül, hogy a kockázati tőkések hogyan tudtak hozzájárulni a cégek értékének növeléséhez, avagy éppenséggel mi vezetett a befektetések kudarcához. Az esettanulmányok szerzői az érintett hazai cégek és befektetőik együttműködéséről is leszűrik a tapasztalatokat. Az esettanulmányok elősegítik a kockázatitőke-finanszírozás sajátosságainak megismerését, mivel „lefordítják” a kockázatitőke-befektetésekről rendelkezésre álló elméleti ismereteket a gyakorlat nyelvére. A kiadványban olvasható kilenc esettanulmány friss adalékkal szolgál a kockázati tőkéről szóló, a befektetők és a finanszírozott vállalkozások kapcsolatát, együttműködésének mechanizmusát gyakorlati példákkal bemutató publikációkhoz.

Miért nem tudta a magyar munkapiac húsz év alatt sem kiheverni a rendszerváltás sokkját? Mi múlott a szaktárcán és mi a politikusokon? Hogyan lehetne növelni a foglalkoztatást? A foglalkoztatáspolitika két évtizedét áttekintő kötet 16 szerzője 22 fejezetben  rövid és közérthető összefoglalást ad a tartósan alacsony foglalkoztatás okairól, a lehetséges lépésekről, illetve arról, hogy mekkora mozgástere volt és ezt hogyan használta ki a szakpolitika a rendszerváltás óta. A meglévő szakirodalom kiegyensúlyozott összefoglalása mellett a kötet eddig kevéssé kutatott kérdéseket is górcső alá vesz: a 2. rész a foglalkoztatáspolitika kormányzaton belüli súlyát, a 3. rész a döntéshozatal minőségét vizsgálja. A foglalkoztatáspolitika három fő területen segítheti a munkapiac működését: ösztönözheti a munkaerő iránti kereslet és a kínálat szerkezetének megfelelését, növelheti a béralkalmazkodás rugalmasságát, és csökkentheti a munkahelyek betöltésével, illetve a munkába állással együtt járó költségeket.  A kötet 4., 5. és 6. része ezeknek a szakpolitikai feladatoknak a teljesítését tekinti át. A kötetet záró Adattár táblázatai Excel formátumban is letölthetők.
A kötet elkészítését az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtámogatta.

A kockázati tőkések mások tőkéjét gyűjtik össze, majd fektetik be tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba. Csak átmeneti ideig tulajdonosok, ez alatt azonban aktívan bekapcsolódnak cégeik életébe, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy részesedésük eladásakor minél nagyobb hozamra tegyenek szert.
A szerző a kockázatitőke-ágazat két szegmensét, a klasszikus kockázatitőke-befektetéseket és a kivásárlásokat tárgyalja. A magyarországi kockázatitőke-piac nemzetközi beágyazódását a közép-kelet-európai régió trendjeibe illesztve vizsgálja. Kiemelt figyelmet szentel a hazai kockázatitőke-alapok forrásainak, a befektetések pénzügyi konstrukcióinak, a befektetésekből történő kilépések módozatainak, valamint a hozamoknak az ágazat tőkeellátására gyakorolt hatására. Több mint félezer, összesen mintegy ötmilliárd dollár értékű tranzakció tanulságait összegzi.

A nagy kereskedelmi láncoknál, nagy alapterületű hiper- és szuper­marketeknél, diszkontoknál a réspiaci termékek kivételével a közvetlen kisárutermelői zöldség-gyümölcs beszállításoknak nincs jövője, mert elaprózott kínálattal nagy számban nem léphetnek be a beszállítói körbe. Ennek oka az, hogy olyan termékpályás funkciók jelentkeznek, amelyeket az egyes kisárutermelők külön-külön nem tudnak ellátni. A kis termelési méretből eredő számos problémára a kisárutermelők összefogása, integrálása lehet az egyik eredményes megoldás. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek – a TÉSZ-ek – és azok másodlagos szervezetei lehetnek azok, amelyek a nagy kereskedelmi láncok sikeres beszállítói és erős alkupozícióval rendelkező partnerei tudnak lenni. A kisárutermelők tömegei elsősorban e szervezetekhez csatlakozva tudnak beszállítani. A zöldség-gyümölcs beszállítás növelésnek alapfeltétele a kisárutermelők szemléletének megváltozása, a kereskedelemre történő „mutogatás” és az állami eszközöktől remélt „megváltó” szerep helyett a nagy kereskedelmi láncok – mint nagyvevők – igényeihez történő marketingszerű alkalmazkodás. Meg kellene változtatniuk alapállásukat, hozzáállásukat, fokozni kellene tanulási és változtatási készségüket. Fel kellene ismerniük az előnyöket, melyek a TÉSZ-eken keresztül a nagy kereskedelmi láncokba történő beszállítással járnak: biztos piac- és fizetőképes vásárló, minőségbiztosítási rendszerek, fejlesztés és innováció.
Letölthető elektronikus változat
A könyv megvásárolható a Kiadótól.
A könyv megtalálható az MTA KRTK könyvtárában.