hu / en

KTI KIADVÁNY

Egyéb

Trendek és előrejelzések. Munkaerő-piaci prognózisok készítése, szerkezetváltás a munkaerőpiacon

Fazekas Károly - Varga Júlia

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósult TÁMOP-2.3.2-09/1-2009-0001 projekt Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése című program eredményeit összefoglaló kötet.

MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet | 2013

2013

Hozamrafting. Esettanulmányok a magyarországi kockázatitőke-befektetések vad vizeiről

Karsai Judit

© Széchenyi István Szakkollégium, 2013
Budapesti Corvinus Egyetem
Főszerkesztő: Karsai Judit MTA KRTK KTI
Kiadó: L’Harmattan Könvkiadó és Terjesztő Kft.

A Hozamrafting című kötet kilenc vállalati esettanulmányt tartalmaz, amelyek kockázatitőke-befektetésben részesült magyarországi vállalkozásoknál készültek. A Budapesti Corvinus Egyetem Széchenyi István Szakkollágiumának aktív és végzett tagjai által készített esettanulmányokból megismerhetővé válnak a kockázatitőke-befektetők hazai cégeknél alkalmazott befektetési stratégiái, valamint e vállalatfinanszírozási mód konkrét cégekre gyakorolt hatása. Az esetleírások a befektetéskori kiinduló helyzet körvonalazásától, az ezt követő fontosabb intézkedések leírásán és az esetenként végrehajtott kilépések bemutatásán keresztül ismertetnek meg az egyes befektetések történetével. Az esettanulmányokból így az is kiderül, hogy a kockázati tőkések hogyan tudtak hozzájárulni a cégek értékének növeléséhez, avagy éppenséggel mi vezetett a befektetések kudarcához. Az esettanulmányok szerzői az érintett hazai cégek és befektetőik együttműködéséről is leszűrik a tapasztalatokat. Az esettanulmányok elősegítik a kockázatitőke-finanszírozás sajátosságainak megismerését, mivel „lefordítják” a kockázatitőke-befektetésekről rendelkezésre álló elméleti ismereteket a gyakorlat nyelvére. A kiadványban olvasható kilenc esettanulmány friss adalékkal szolgál a kockázati tőkéről szóló, a befektetők és a finanszírozott vállalkozások kapcsolatát, együttműködésének mechanizmusát gyakorlati példákkal bemutató publikációkhoz.

2013

Nyugdíj, segély, közmunka. A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, 1990-2010

Fazekas Károly, Scharle Ágota

Miért nem tudta a magyar munkapiac húsz év alatt sem kiheverni a rendszerváltás sokkját? Mi múlott a szaktárcán és mi a politikusokon? Hogyan lehetne növelni a foglalkoztatást? A foglalkoztatáspolitika két évtizedét áttekintő kötet 16 szerzője 22 fejezetben  rövid és közérthető összefoglalást ad a tartósan alacsony foglalkoztatás okairól, a lehetséges lépésekről, illetve arról, hogy mekkora mozgástere volt és ezt hogyan használta ki a szakpolitika a rendszerváltás óta. A meglévő szakirodalom kiegyensúlyozott összefoglalása mellett a kötet eddig kevéssé kutatott kérdéseket is górcső alá vesz: a 2. rész a foglalkoztatáspolitika kormányzaton belüli súlyát, a 3. rész a döntéshozatal minőségét vizsgálja. A foglalkoztatáspolitika három fő területen segítheti a munkapiac működését: ösztönözheti a munkaerő iránti kereslet és a kínálat szerkezetének megfelelését, növelheti a béralkalmazkodás rugalmasságát, és csökkentheti a munkahelyek betöltésével, illetve a munkába állással együtt járó költségeket.  A kötet 4., 5. és 6. része ezeknek a szakpolitikai feladatoknak a teljesítését tekinti át. A kötetet záró Adattár táblázatai Excel formátumban is letölthetők.
A kötet elkészítését az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtámogatta.

Tartalom

Nyugdíj, segély, közmunka. A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, 1990-2010
Szerkesztette: Fazekas Károly, Scharle Ágota
Kiadó: Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet és MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 2012

Letöltés fejezetenként:

Előszó
1.   Helyzetkép és tanulságok
1.1  Munkaerő-piaci látlelet
1.2. Makrogazdasági és üzleti környezet
1.3. A szakpolitikai válaszok erősségei és gyengeségei
1.4. Ajánlások
2.    A foglalkoztatás a kormányzati célok rendszerében
2.1. A munkaügy helye és súlya
2.2. Bér- és adópolitika
2.3. Kistérségi fejlesztések
2.4. Települési önkormányzatok
3.    A szakpolitika-alkotás minősége
3.1. Döntéshozatali mechanizmusok
3.2. A szakpolitika-alkotás információs bázisa
3.3. Szervezeti kapacitások, szervezeti tanulás
4.    A béralkalmazkodás elősegítése
4.1. Az álláskeresés ösztönzése együttműködési feltételekkel
4.2. Jóléti és munkanélküli-ellátások
4.3. Minimálbér-szabályozás
4.4. Munkapiaci diszkrimináció
5.    A kereslet és kínálat összeegyeztetése
5.1. Földrajzi mobilitás
5.2. Aktív munkaerő-piaci eszközök
5.3. Részmunkaidő és más atipikus foglalkoztatási formák
6.    A közvetett költségek csökkentése
6.1. Álláskeresők és munkaadók tájékoztatása – eszköztár
6.2. Álláskeresők és munkaadók tájékoztatása – érdekeltségek
6.3. A család és a munka összeegyeztetése
6.4. Területi különbségek és ingázás
7.    Adattár
Táblázatok jegyzéke
7.1. Foglalkoztatás
7.2. Munkanélküliség
7.3. Bérek
7.4. Népesség
7.5. Gazdasági környezet
7.6. Jóléti ellátások
7.7. Foglalkoztatáspolitika
8.    Függelék
8.1. Sajtóelemzés dokumentációja
8.2. Az interjúk dokumentációja

2012

A kapitalizmus új királyai. Kockázati tőke Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban

Karsai Judit

A kockázati tőkések mások tőkéjét gyűjtik össze, majd fektetik be tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba. Csak átmeneti ideig tulajdonosok, ez alatt azonban aktívan bekapcsolódnak cégeik életébe, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy részesedésük eladásakor minél nagyobb hozamra tegyenek szert.
A szerző a kockázatitőke-ágazat két szegmensét, a klasszikus kockázatitőke-befektetéseket és a kivásárlásokat tárgyalja. A magyarországi kockázatitőke-piac nemzetközi beágyazódását a közép-kelet-európai régió trendjeibe illesztve vizsgálja. Kiemelt figyelmet szentel a hazai kockázatitőke-alapok forrásainak, a befektetések pénzügyi konstrukcióinak, a befektetésekből történő kilépések módozatainak, valamint a hozamoknak az ágazat tőkeellátására gyakorolt hatására. Több mint félezer, összesen mintegy ötmilliárd dollár értékű tranzakció tanulságait összegzi.

Tartalom

Tartalomjegyzék és bevezető
Megrendelés:
Közgazdasági Szemle Alapítvány
A könyv ára: 3000,- Ft.
Kapható a könyvesboltokban és megtalálható a KTI Könyvtárában is.

2012

A zöldség-gyümölcs kisárutermelők, a TÉSZ-ek és a nagy kereskedelmi láncok kapcsolatai

Seres Antal – Felföldi János – Juhász Anikó – Kozak Anita – Szabó Márton

A nagy kereskedelmi láncoknál, nagy alapterületű hiper- és szuper­marketeknél, diszkontoknál a réspiaci termékek kivételével a közvetlen kisárutermelői zöldség-gyümölcs beszállításoknak nincs jövője, mert elaprózott kínálattal nagy számban nem léphetnek be a beszállítói körbe. Ennek oka az, hogy olyan termékpályás funkciók jelentkeznek, amelyeket az egyes kisárutermelők külön-külön nem tudnak ellátni. A kis termelési méretből eredő számos problémára a kisárutermelők összefogása, integrálása lehet az egyik eredményes megoldás. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek – a TÉSZ-ek – és azok másodlagos szervezetei lehetnek azok, amelyek a nagy kereskedelmi láncok sikeres beszállítói és erős alkupozícióval rendelkező partnerei tudnak lenni. A kisárutermelők tömegei elsősorban e szervezetekhez csatlakozva tudnak beszállítani. A zöldség-gyümölcs beszállítás növelésnek alapfeltétele a kisárutermelők szemléletének megváltozása, a kereskedelemre történő „mutogatás” és az állami eszközöktől remélt „megváltó” szerep helyett a nagy kereskedelmi láncok – mint nagyvevők – igényeihez történő marketingszerű alkalmazkodás. Meg kellene változtatniuk alapállásukat, hozzáállásukat, fokozni kellene tanulási és változtatási készségüket. Fel kellene ismerniük az előnyöket, melyek a TÉSZ-eken keresztül a nagy kereskedelmi láncokba történő beszállítással járnak: biztos piac- és fizetőképes vásárló, minőségbiztosítási rendszerek, fejlesztés és innováció.
Letölthető elektronikus változat
A könyv megvásárolható a Kiadótól.
A könyv megtalálható az MTA KRTK könyvtárában.

2012