hu / en

KTI KIADVÁNY

Egyéb

Szövetkezetek az élelmiszer-gazdaságban

Szabó G. Gábor

Gondolatok az ún. előmozdító típusú szövetkezés gazdasági lényegéről és integrációs jelentőségéről.

Agroinform Kiadó, 2011

A mezőgazdasági szövetkezetek fogalmának, gazdasági lényegének és elő­mozdítási szerepének meghatározásában nagy hasonlóságot mutatnak a könyvben vizsgált különböző felfogások, melyek egy kialakuló új magyar szövetkezeti rendszer számára elméleti szempontból legalábbis alternatívát jelenthetnek.
A könyv 3800,- Ft + postaköltség áron megrendelhető a kiadótól.

2011

A magyar privatizáció enciklopédiája

Mihályi Péter

Pannon Egyetemi Kiadó – MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2010.
A könyv a privatizációt a posztszocialista rendszerváltás kontextusában tárgyalja. A szerző által kidolgozott új modell a szocialista vállalatok tulajdonosi-irányítási rendszerét, illetve ezen vállalatok privatizációját  három szereplővel írja le.  Az első szereplő az országot irányító pártállam vezére, a totalitárius vezető, illetve 1990 után a kancellári hatalommal rendelkező pártelnök-miniszterelnök. A második szereplő a (párt)állami bürokrácia, a harmadik a vállalati menedzsment.
A privatizációs tranzakciók végrehajtásában, illetve a folyamatok utólagos elemzésében a nehézségek nem a bonyolultságból, hanem az összefüggések szerteágazó voltából adódnak. A bőséges terjedelemnek ez a legfőbb oka.  Mivel a gazdaság alapvető termelőeszközeiről van szó, minden esetben sokféle érdek, szabályrendszer és szervezet érintettsége merül fel.  Ezeket is meg kell érteni, ha értékelni akarjuk, hogy mi miért történt, és történhetett-e volna lényegesen másképpen.
Három évtized munkája van ebben a monográfiában.  A szerző kezdetektől változatlan, mély meggyőződése, hogy a rendszerváltás körülményei között a központilag vezényelt, gyors magánosításnak nem volt alternatívája. Ennek hiányában az állami vagyont ellenőrizetlen körülmények között – aki bírja, marja alapon – széthordták volna.  Ezt a kényszert a III. Magyar Köztársaság első, szabadon választott kormánya felismerte, pontosabban szólva elfogadta a rendszerváltás előtti reform-közgazdász nemzedék helyzetértékelését, és ennek nyomán alapjában véve helyes utat választott a privatizáció módszereit illetően is.

Tartalom

Tartalomjegyzék
Záró fejezet: A privatizáció értékelése

Megrendelés:
Pannon Egyetem Veszprém Könyváruház
I-II. kötet ára: 18 000,- Ft

Könyvbemutató
időpontja: 2010. szeptember 29. 14:00
helyszíne: a Magyar Országos Levéltár főépületének díszterme (Budapest, I. Bécsi kapu tér 2-4.)
Meghívó

2010

….és a 49 méteres rövidhullámon. Kemény István jegyzetei a Szabad Európa Rádióban 1980-1990

Kemény István (1925–2008), a magyar szociológia egyik legnagyobb alakja 1977-ben megelégelte a kutatómunkáját és magánéletét ellehetetlenítő hatósági zaklatást, és elhagyta Magyarországot. Másfél évtizedes párizsi emigrációja idején heti rendszerességgel jelentkezett a Szabad Európa Rádióban rövid jegyzeteivel. A SZER müncheni központjában legépelt jegyzetek nagy része eltűnt, a hanganyagnak csak kisebb része lelhető fel a Széchényi Könyvtárban, de szerencsére fennmaradtak a géppel vagy kézzel írt eredeti szövegek. E kötet az 1980 és 1990 között elhangzott műsorokból tartalmaz válogatást. A Magyarországgal és a határon túli magyarokkal, az ország helyzetét közvetlenül érintő külföldi eseményekkel, a kor szellemi áramlataival foglalkozó „egypercesek” élőben idézik meg a rendszerváltás felé tartó országot, az államszocializmus végnapjait, egy új politikai-gazdasági rendszer megszületését.

Tartalom

Tartalom
Megrendelés:
Osiris Kiadó
A kötet ára: 2 980,- Ft

A kötet megjelenését támogatta a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága.

2010

Kincses Kolozsvár – ma

Réti Tamás

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest, 2010.

A tanulmánykötet Kolozsvár és Kolozs megye gazdasági viszonyait és a régió átalakulását vizsgálja. Kolozsvár gazdasági fellendülése 2004 után érzékelhető, mert a korábbi városvezetés korlátozta a külföldi tőkebefektetések beáramlását. Azóta a város és környezete gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A várost 2008-ban már „új technopolisként” kezdték emlegetni, ami a kutatásra-fejlesztésre szánt jelentős tőkebeáramlásnak köszönhető. A megye fejlettsége egy főre jutó GDP-ben mérve nagyobb, mint az országos átlag, hasonlóan kedvezőbb az infrastruktúra helyzete. Kolozsvár versenyhelyzetét előnyössé teszi földrajzi fekvése, az iparon belül a magas technológiájú ágazatok viszonylag nagy súlya, valamint egyetemi város lévén, a magasan képzett munkaerővel való ellátottsága. A kolozsvári metropolisz övezet 2008-ban jött létre. A regionális fejlesztési társulásba Kolozsvár, a megyei önkormányzat és tizenhét község lépett be azzal a céllal, hogy pótlólagos beruházási forrásokhoz jussanak és közösen fejlesszék az infrastruktúrát. A 2008-2009-es gazdasági válság a pénzügyi és kereskedelmi szektort, az építőipart és számos ipari ágazatot érintett. Nőtt a munkanélküliség, a fejlesztések lelassultak, de nem álltak meg. Azóta a válságból történő kibontakozás megindult. Kolozsvár gyors fejlődése jó példája annak, hogy a város és környezete képes kihasználni gazdasági adottságait és Erdély gazdasági központjává fejlődhet. Mindez kedvező hatással lehet a határ menti gazdasági integrálódásra.

2010

KÖLLŐ JÁNOS: A PÁLYA SZÉLÉN

Iskolázatlan munkanélküliek a posztszocialista gazdaságban

A rendszerváltás után a nyolc osztályt vagy azt sem végzett népesség foglalkoztatása rendkívül alacsony szintre süllyedt a visegrádi országokban. Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország az utolsó öt helyet foglalják el az EU-tagországok rangsorában a képzetlenek foglalkoztatási aránya alapján. A könyv ezt a példátlan mértékű kiszorulási folyamatot mutatja be, vitába szállva azokkal a nézetekkel, amelyek a jelenséget magyar sajátosságnak, romaproblémának vagy statisztikai látszatnak gondolják, és a képzetlen munkanélkülieket „foglalkoztathatatlannak” tekintik. A könyv alapos empirikus elemzések eredményeire támaszkodva érvel amellett, hogy alkalmasan megválasztott foglalkoztatáspolitikai eszközökkel meggátolható a társadalom végzetes kettészakadása.

Tartalom

Előszó
I. rész: A peremre szorulás mértéke és formái


1. Az alapvető tények


2. A kiszorulás lépcsői


3. Vélekedések a kiszorulás természetéről és okairól


II. rész: Magyarázatkísérletek


4. Átmeneti egyenlőtlenségek a gazdasági


rendszerváltás időszakában – a gazdaságpolitikai választások szerepe


(társszerző: Simonovits András)


5. Kiszorulás az írás-olvasást igénylő munkahelyekről


6. A képzetlen munkaerő kínálatáról


III. rész: Foglalkoztatáspolitikát vagy szegénypolitikát?


7. A minimálbér-emelések tanulságai


8. A segélyszigorítások kudarcai


9. Foglalkoztatáspolitikai vázlat


Hivatkozások


Ábrák, táblázatok jegyzéke


Függelék

A könyv 2980,- Ft-os áron kapható a könyvesboltokban.

2009