A Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának megalakulása idején, 2008-ban úgy tűnt, hogy Magyarországon a korrupciós jelenségek terén érezhető változások kezdtek kibontakozni. Egyrészt folyamatosan találkoztunk olyan híradásokkal, melyek hosszú évek óta folyó korrupciós ügyről tudósítanak, vagy lepleznek le. Másrészt szembeötlő volt, hogy immáron nemcsak „kisléptékű” korrupciós esetek kezdtek napvilágot látni a különböző médiumokban, hanem egyre több, akár nagy állami és/vagy magáncéget, gazdasági és politikai vezetőt is érintő, nem ritkán jelentős anyagi értékben elkövetett bűncselekmények gyanúja került címlapokra. Mindez nemcsak a hétköznapi ember, hanem a tudományos kutató figyelmét is felkeltette. A kutatóközpont munkatársait is elsősorban ez a megismerési vágy hajtotta az elmúlt évek korrupciós jelenségek feltárása során és a kutatási eredmények kötetbe rendezésekor.
A tanulmánykötet három részre tagolódik. Az első rész két tanulmánya a korrupció elméleti-fogalmi kereteit tárgyalja. A kötet második részében empirikus elemzések és esettanulmányok segítségével mutatjuk be a korrupció sokszínű jelenségét Magyarországon.
Végül a kötet harmadik fejezetében különböző antikorrupciós politikák elveire és azok gyakorlati megvalósítási lehetőségeire térünk ki. A kötet záró tanulmánya a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Részint egy korrupciós helyzeteket és azok jogkövetkezményeit is bemutató esettanulmány segítségével megkönnyíti az ide vonatkozó hazai szabályozásban való eligazodást, másfelől – elsősorban vállalkozók számára – javaslatokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet megelőzni, illetve hatékonyan küzdeni a különböző korrupt tevékenységek ellen.
A kötet letölthető a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának honlapjáról.

Gondolatok az ún. előmozdító típusú szövetkezés gazdasági lényegéről és integrációs jelentőségéről.

Agroinform Kiadó, 2011

A mezőgazdasági szövetkezetek fogalmának, gazdasági lényegének és elő­mozdítási szerepének meghatározásában nagy hasonlóságot mutatnak a könyvben vizsgált különböző felfogások, melyek egy kialakuló új magyar szövetkezeti rendszer számára elméleti szempontból legalábbis alternatívát jelenthetnek.
A könyv 3800,- Ft + postaköltség áron megrendelhető a kiadótól.

Kemény István (1925–2008), a magyar szociológia egyik legnagyobb alakja 1977-ben megelégelte a kutatómunkáját és magánéletét ellehetetlenítő hatósági zaklatást, és elhagyta Magyarországot. Másfél évtizedes párizsi emigrációja idején heti rendszerességgel jelentkezett a Szabad Európa Rádióban rövid jegyzeteivel. A SZER müncheni központjában legépelt jegyzetek nagy része eltűnt, a hanganyagnak csak kisebb része lelhető fel a Széchényi Könyvtárban, de szerencsére fennmaradtak a géppel vagy kézzel írt eredeti szövegek. E kötet az 1980 és 1990 között elhangzott műsorokból tartalmaz válogatást. A Magyarországgal és a határon túli magyarokkal, az ország helyzetét közvetlenül érintő külföldi eseményekkel, a kor szellemi áramlataival foglalkozó „egypercesek” élőben idézik meg a rendszerváltás felé tartó országot, az államszocializmus végnapjait, egy új politikai-gazdasági rendszer megszületését.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest, 2010.

A tanulmánykötet Kolozsvár és Kolozs megye gazdasági viszonyait és a régió átalakulását vizsgálja. Kolozsvár gazdasági fellendülése 2004 után érzékelhető, mert a korábbi városvezetés korlátozta a külföldi tőkebefektetések beáramlását. Azóta a város és környezete gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A várost 2008-ban már „új technopolisként” kezdték emlegetni, ami a kutatásra-fejlesztésre szánt jelentős tőkebeáramlásnak köszönhető. A megye fejlettsége egy főre jutó GDP-ben mérve nagyobb, mint az országos átlag, hasonlóan kedvezőbb az infrastruktúra helyzete. Kolozsvár versenyhelyzetét előnyössé teszi földrajzi fekvése, az iparon belül a magas technológiájú ágazatok viszonylag nagy súlya, valamint egyetemi város lévén, a magasan képzett munkaerővel való ellátottsága. A kolozsvári metropolisz övezet 2008-ban jött létre. A regionális fejlesztési társulásba Kolozsvár, a megyei önkormányzat és tizenhét község lépett be azzal a céllal, hogy pótlólagos beruházási forrásokhoz jussanak és közösen fejlesszék az infrastruktúrát. A 2008-2009-es gazdasági válság a pénzügyi és kereskedelmi szektort, az építőipart és számos ipari ágazatot érintett. Nőtt a munkanélküliség, a fejlesztések lelassultak, de nem álltak meg. Azóta a válságból történő kibontakozás megindult. Kolozsvár gyors fejlődése jó példája annak, hogy a város és környezete képes kihasználni gazdasági adottságait és Erdély gazdasági központjává fejlődhet. Mindez kedvező hatással lehet a határ menti gazdasági integrálódásra.