hu / en

KTI KIADVÁNY

Egyéb

Kincses Kolozsvár – ma

Réti Tamás

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest, 2010.

A tanulmánykötet Kolozsvár és Kolozs megye gazdasági viszonyait és a régió átalakulását vizsgálja. Kolozsvár gazdasági fellendülése 2004 után érzékelhető, mert a korábbi városvezetés korlátozta a külföldi tőkebefektetések beáramlását. Azóta a város és környezete gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A várost 2008-ban már „új technopolisként” kezdték emlegetni, ami a kutatásra-fejlesztésre szánt jelentős tőkebeáramlásnak köszönhető. A megye fejlettsége egy főre jutó GDP-ben mérve nagyobb, mint az országos átlag, hasonlóan kedvezőbb az infrastruktúra helyzete. Kolozsvár versenyhelyzetét előnyössé teszi földrajzi fekvése, az iparon belül a magas technológiájú ágazatok viszonylag nagy súlya, valamint egyetemi város lévén, a magasan képzett munkaerővel való ellátottsága. A kolozsvári metropolisz övezet 2008-ban jött létre. A regionális fejlesztési társulásba Kolozsvár, a megyei önkormányzat és tizenhét község lépett be azzal a céllal, hogy pótlólagos beruházási forrásokhoz jussanak és közösen fejlesszék az infrastruktúrát. A 2008-2009-es gazdasági válság a pénzügyi és kereskedelmi szektort, az építőipart és számos ipari ágazatot érintett. Nőtt a munkanélküliség, a fejlesztések lelassultak, de nem álltak meg. Azóta a válságból történő kibontakozás megindult. Kolozsvár gyors fejlődése jó példája annak, hogy a város és környezete képes kihasználni gazdasági adottságait és Erdély gazdasági központjává fejlődhet. Mindez kedvező hatással lehet a határ menti gazdasági integrálódásra.

2010

KÖLLŐ JÁNOS: A PÁLYA SZÉLÉN

Iskolázatlan munkanélküliek a posztszocialista gazdaságban

A rendszerváltás után a nyolc osztályt vagy azt sem végzett népesség foglalkoztatása rendkívül alacsony szintre süllyedt a visegrádi országokban. Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország az utolsó öt helyet foglalják el az EU-tagországok rangsorában a képzetlenek foglalkoztatási aránya alapján. A könyv ezt a példátlan mértékű kiszorulási folyamatot mutatja be, vitába szállva azokkal a nézetekkel, amelyek a jelenséget magyar sajátosságnak, romaproblémának vagy statisztikai látszatnak gondolják, és a képzetlen munkanélkülieket „foglalkoztathatatlannak” tekintik. A könyv alapos empirikus elemzések eredményeire támaszkodva érvel amellett, hogy alkalmasan megválasztott foglalkoztatáspolitikai eszközökkel meggátolható a társadalom végzetes kettészakadása.

Tartalom

Előszó
I. rész: A peremre szorulás mértéke és formái


1. Az alapvető tények


2. A kiszorulás lépcsői


3. Vélekedések a kiszorulás természetéről és okairól


II. rész: Magyarázatkísérletek


4. Átmeneti egyenlőtlenségek a gazdasági


rendszerváltás időszakában – a gazdaságpolitikai választások szerepe


(társszerző: Simonovits András)


5. Kiszorulás az írás-olvasást igénylő munkahelyekről


6. A képzetlen munkaerő kínálatáról


III. rész: Foglalkoztatáspolitikát vagy szegénypolitikát?


7. A minimálbér-emelések tanulságai


8. A segélyszigorítások kudarcai


9. Foglalkoztatáspolitikai vázlat


Hivatkozások


Ábrák, táblázatok jegyzéke


Függelék

A könyv 2980,- Ft-os áron kapható a könyvesboltokban.

2009

ZÖLD KÖNYV A MAGYAR KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSÁÉRT

Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia

Magyarország oktatási rendszere hosszú időn keresztül viszonylag jól teljesített, egyes korszakokban és egyes területeken nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredményeket mutatott fel. A folyamatos romlást, a lassú leszakadást nem jelezték látványos megrázkódtatások. Mára azonban a problémák olyan tömege halmozódott fel, amelyekkel feltétlenül foglalkozni kell.

Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) tagjait az a meggyőződés vezette, hogy az iskolarendszer nem újulhat meg egymástól elszigetelt reformkezdeményezések révén, hogy az oktatás nemzeti ügy, amelynek fejlesztését ki kell vonni a napi politika erőteréből, és hogy halaszthatatlan feladat az új folyamatok elindítása.

2009

KALEIDOSZKÓP – Versenyhelyzet Magyarországon 2007-ben

Laki Mihály, Voszka Éva

A tanulmánykötet megjelentetésének célja az aktuális magyar versenyhelyzet kritikai leírása, empirikus megközelítéssel. A szerzők abból az előfeltevésből indultak ki, hogy a tisztességes piaci verseny közérdek, de érvényre jutását sok ellenható erő, magatartásminta és döntési módszer korlátozza. A kiadvány feltárja a versenypiac mozgatórugóit és törvényszerűségeit a szakmai és a szélesebb közvélemény számára. A tanulmányok megírását és a kötet megjelenését a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatása tette lehetővé.

Tartalom

Bevezető
1. Körkép a magyarországi versenyhelyzetről (Laki Mihály-Voszka Éva)
2. Autópálya-építés és verseny (Csillag István)
3. Gyógyszerpiaci fejlemények 2007-ben – a gyógyszer-gazdaságossági törvény és a transzparenciaelv hatásai a versenyre (Antalóczy Katalin – Halász György Imre)
4. A magyar villamosenergia-piac helyzetképe 2008 elején (Szolnoki Pálma-Takácsné Tóth Borbála)
5. Verseny a felsőoktatásban? Az állami ösztönzés, finanszírozás és irányítás változásainak hatása az egyetemi és főiskolai stratégiákra, a hallgatók orientációjára (Varga Júlia)
6. Versenyhelyzet és liberalizáció a postai szolgáltatások piacán (Kardos Péter)

 

2008

A kereskedelem koncentrációja

Juhász Anikó, Seres Antal, Stauder Márta

A kötet célja a kereskedelmi koncentráció módszertanának, tendenciáinak és néhány hatásterületének elemzése.
A kereskedelmi koncentráció módszertana a szakirodalomban elhanyagolt területnek számít. Ez a helyzet a folyamat és hatásai nem kellő ismeretének és téves következtetések levonásának veszélyét hordozza magában. A könyv próbálkozás a kereskedelmi koncentráció módszertanának elemzésére és rendszerezésére annak érdekében, hogy hozzájáruljon a módszertan fejlesztéséhez.
A koncentráció általános tendencia, amely a nagyméretű kereskedelem pozíciójának megerősödéséhez vezetett szinte mindenütt a fejlett világban és felszínre hozta a konfliktusokat a nagy és a kis vállalati, bolti méret között. Különösen a mikro-vállalkozások és a kisboltok vannak nehéz helyzetben.
A koncentrációnak a mikro-vállalkozásokra, kisboltokra gyakorolt hatása a magyar kereskedelemnek is az egyik hosszú távú problémáját jelenti. Hogyan tudnak alkalmazkodni, melyek lehetnek a jövőbeni funkcióik, továbbá mi lehet az állam és az önkormányzatok szerepe? A kötet hozzá kíván járulni e kérdések megválaszolásához.A kötet első fejezete a módszertant elemzi. Elsőként a kereskedelem és a kereskedelmi koncentráció fogalmával, majd a koncentráció, a vállalati és bolti szervezetek, továbbá a koncentráció vizsgálatok osztályozásával foglalkozik. Ezt követően az elemzési eszközöket mutatja be.
A második fejezet a kereskedelmi koncentráció külföldi tendenciáit elemzi. Vizsgálja a globális tendenciákat, továbbá az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország és Ausztria kereskedelmét, majd áttekintést ad a versenyelemzési és piacszerkezeti vizsgálatokról, továbbá a koncentráció néhány hatásterületéről.
A harmadik fejezet először a magyar kereskedelem vállalati, a bolthálózati és a települési koncentrációjának tendenciáit vizsgálja. Ezt követően foglalkozik a magyar kereskedelmi kisvállalkozások, kisboltok helyzetével és jövőjével.

Egyéb információ

Juhász Anikó, Seres Antal, Stauder Márta:
A kereskedelem koncentrációja

Letöltés: pdf
Gazdálkodás című folyóiratban megjelent könyvismertetés

2008