Iskolázatlan munkanélküliek a posztszocialista gazdaságban

A rendszerváltás után a nyolc osztályt vagy azt sem végzett népesség foglalkoztatása rendkívül alacsony szintre süllyedt a visegrádi országokban. Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország az utolsó öt helyet foglalják el az EU-tagországok rangsorában a képzetlenek foglalkoztatási aránya alapján. A könyv ezt a példátlan mértékű kiszorulási folyamatot mutatja be, vitába szállva azokkal a nézetekkel, amelyek a jelenséget magyar sajátosságnak, romaproblémának vagy statisztikai látszatnak gondolják, és a képzetlen munkanélkülieket „foglalkoztathatatlannak” tekintik. A könyv alapos empirikus elemzések eredményeire támaszkodva érvel amellett, hogy alkalmasan megválasztott foglalkoztatáspolitikai eszközökkel meggátolható a társadalom végzetes kettészakadása.

A tanulmánykötet megjelentetésének célja az aktuális magyar versenyhelyzet kritikai leírása, empirikus megközelítéssel. A szerzők abból az előfeltevésből indultak ki, hogy a tisztességes piaci verseny közérdek, de érvényre jutását sok ellenható erő, magatartásminta és döntési módszer korlátozza. A kiadvány feltárja a versenypiac mozgatórugóit és törvényszerűségeit a szakmai és a szélesebb közvélemény számára. A tanulmányok megírását és a kötet megjelenését a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatása tette lehetővé.

A kötet célja a kereskedelmi koncentráció módszertanának, tendenciáinak és néhány hatásterületének elemzése.
A kereskedelmi koncentráció módszertana a szakirodalomban elhanyagolt területnek számít. Ez a helyzet a folyamat és hatásai nem kellő ismeretének és téves következtetések levonásának veszélyét hordozza magában. A könyv próbálkozás a kereskedelmi koncentráció módszertanának elemzésére és rendszerezésére annak érdekében, hogy hozzájáruljon a módszertan fejlesztéséhez.
A koncentráció általános tendencia, amely a nagyméretű kereskedelem pozíciójának megerősödéséhez vezetett szinte mindenütt a fejlett világban és felszínre hozta a konfliktusokat a nagy és a kis vállalati, bolti méret között. Különösen a mikro-vállalkozások és a kisboltok vannak nehéz helyzetben.
A koncentrációnak a mikro-vállalkozásokra, kisboltokra gyakorolt hatása a magyar kereskedelemnek is az egyik hosszú távú problémáját jelenti. Hogyan tudnak alkalmazkodni, melyek lehetnek a jövőbeni funkcióik, továbbá mi lehet az állam és az önkormányzatok szerepe? A kötet hozzá kíván járulni e kérdések megválaszolásához.A kötet első fejezete a módszertant elemzi. Elsőként a kereskedelem és a kereskedelmi koncentráció fogalmával, majd a koncentráció, a vállalati és bolti szervezetek, továbbá a koncentráció vizsgálatok osztályozásával foglalkozik. Ezt követően az elemzési eszközöket mutatja be.
A második fejezet a kereskedelmi koncentráció külföldi tendenciáit elemzi. Vizsgálja a globális tendenciákat, továbbá az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország és Ausztria kereskedelmét, majd áttekintést ad a versenyelemzési és piacszerkezeti vizsgálatokról, továbbá a koncentráció néhány hatásterületéről.
A harmadik fejezet először a magyar kereskedelem vállalati, a bolthálózati és a települési koncentrációjának tendenciáit vizsgálja. Ezt követően foglalkozik a magyar kereskedelmi kisvállalkozások, kisboltok helyzetével és jövőjével.

Megjelent a ‘Piacok, globalizáció, harmadik út – Lányi Kamilla válogatott tanulmányai’ című emlékkötet Kovács János Mátyás bevezető tanulmányával. A kötetben Lányi Kamilla legfontosabb – 1948 és 2002 közötti – írásaiból válogattak a szerzők. Kiadó: KOPINT – DATORG Zrt. A Kötet kiadását támogatta az MTA KTI. Kapható a Líra és Lant Fókusz könyváruházaiban, valamint az MTA KTI könyvtárában is, Bálint Évánál (balinte@econ.core.hu és 06 1 309 2649). A könyv ára: 500 Ft.