MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON

Bódis Lajos - Galasi Péter - John Micklewright - Nagy Gyula

KTI Könyvek 3.

Jelen kötetben a munkanélküli-ellátórendszer működését vizsgáló empirikus kutatásaink eredményeit foglaltuk össze. A kutatások középpontjában az ellátási feltételeknek a munkanélküliek magatartására gyakorolt hatása áll. Magyarországon a tömeges munkanélküliség kialakulása óta igen alacsony a kiáramlás a munkanélküli- állományból, ami jelentős arányú tartós munkanélküliség kialakulásához vezetett. Ezzel összefüggésben már viszonylag korán felvetődtek a munkanélküli- segélyezés lehetséges ellenösztönző, elhelyezkedést lassító hatásával kapcsolatos aggodalmak. A finanszírozási szempontokon túl ezek is szerepet játszottak az ellátás feltételeinek többszöri szigorításában. A kötetben közölt kutatási eredmények – különböző nézőpontokból – a munkanélküli-ellátások lehetséges ösztönző hatásait vizsgálják.

Tartalom

A könyv fejezetenként letölthető innen:

Tartalomjegyzék és bevezetés A munkanélküli-ellátások feltételei és bőkezűsége Vizsgálatok a jogosultsági idő csökkentésének hatásairól A járadékjogosultság kimerítésének hatásai Kísérleti vizsgálat az elhelyezkedési készség ellenőrzésének hatásairól Hivatkozások Függelék

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2005

HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

Kapitány Zsuzsa-Molnár György-Virág Ildikó

KTI Könyvek 2.

A tudás és a munkaerő termelésének és újratermelésének egyik legfontosabb színtere a háztartás. A kilencvenes évek elején lezajló makrogazdasági folyamatok, különösen a GDP csökkenése, a gazdaság szerkezeti átalakulása, a magas infláció, a nyílt munkanélküliség megjelenése és növekedése jelentős eltéréseket hoztak létre a háztartások gazdálkodásában, aktivitásában és képzettségében is. A különböző típusú háztartások – taglétszámuk, összetételük, tagjaik gazdasági aktivitása, képzettsége, egészségi állapota, lakóhelyük és lakáshelyzetük, vagyoni helyzetük és számos egyéb tényező függvényében – a társadalmi és gazdasági változásokra igen eltérő módon reagáltak. E kötet két tanulmányának hátteréül szolgáló kutatás alapvető célja ezeknek a reakcióknak a vizsgálata volt, amely kutatás elsősorban a háztartások jövedelmi, kiadási, aktivitási és képzettségbeli egyenlőtlenségének és mobilitásának elemzésére koncentrált, különös tekintettel ezek időbeli változására.

Tartalom

A könyv fejezetenként letölthető innen:

Tartalomjegyzék és előszó Kapitány Zsuzsa-Molnár György: A magyar háztartások jövedelmi és fogyasztási mobilitása az ezredfordulón Virág Ildikó: A munkapiacon eladható képzettség a családi költségvetés tükrében Molnár György: Az adatállomány és a rotációs panel (Függelék)Irodalom, melléklet

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2005

MUNKAERŐPIAC ÉS OKTATÁS

Galasi Péter-Varga Júlia

KTI Könyvek 1.

Jelen kötet az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának alakulását, illetve ennek némely fontos szempontját tárgyalja – a kilencvenes évek közepétől napjainkig tartó időszakban. Elsődlegesen a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti összefüggések vizsgálatára fordítjuk figyelmünket, amit egyfelől a felsőfokú végzettségű munkavállalók növekvő aránya, másfelől a felsőfokú végzettségű munkavállalók keresletében és kínálatában az adott időszakban bekövetkezett változások indokolnak. A vizsgált témakörök a következők: a 2. fejezetben a munkaerőpiac legfontosabb tendenciáit jellemző mutatószámokat vesszük szemügyre, illetve ezeket értelmezzük az egyszerű keresleti-kínálati modell keretében. A 3. fejezetben az iskolai végzettség, valamint a munkaerőpiaci státusok összefüggését elemezzük – ugyancsak az egyszerű keresleti-kínálati modell kereteiben. A 4. fejezetben az egyes iskolai végzettségek foglalkozási csoportok közötti allokációs mintáinak alakulását vizsgáljuk. Az 5. fejezetben a túlképzés és alulképzés bérhozamait vesszük szemügyre. A 6. fejezetben arra teszünk kísérletet, hogy a felsőfokú végzettségű munkavállalók foglalkozások közötti allokációs mintáinak alakulását a kereslet, illetve a kínálat szerkezetében bekövetkezett változásokkal magyarázzuk A 7. fejezetben azt vizsgáljuk meg, milyen szerepet játszanak a kereseti várakozások az érettségizők továbbtanulási döntéseiben. A 8. fejezetben a kilencvenes évek végén a munkaerőpiacra lépő felsőfokú végzettségű pályakezdők helyzetét elemezzük. Az utolsó rövid (9.) fejezetben összefoglaljuk azokat az elemzéseinkből levonható legfontosabb tanulságokat, amelyek a magyar munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolata szempontjából mind oktatási, mind foglalkoztatáspolitikai oldalról érdeklődésre tarthatnak számot.