Kötetünk ebben az évben a társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi mobilitás témakörét járja körül. Széles áttekintést nyújt a témában elérhető közgazdasági és szociológiai elemzésekből, amelyek segítségével végig veszi az emberi élet szakaszait a születéstől az időskorig. Minden életszakaszban a jellemző társadalmi egyenlőtlenségi dimenziókat elemzi, gyermekkorban például az oktatásban, felnőttkorban a munkaerőpiacon, időskorban pedig a nyugdíjrendszerben megfigyelhető társadalmi egyenlőtlenségekre mutat rá.

A kötet letölthető egy file-ként pdf-ben vagy fejezetenként:

Címnegyed és tartalom
Szerzők
Előszó
Magyarországi munkapiac, 2022 (Bakó Tamás & Lakatos Judit)
Közelkép. Társadalmi egyenlőtlenség és mobilitás
Bevezetés (Pető Rita)
1. Szubjektív gazdasági egyenlőtlenségek és univerzalizmus Magyarországon (Gáspár Attila)
2. Társadalmi különbségek a gyermekek egészségi állapotában Magyarországon a 21. század második évtizedében (Hajdu Tamás & Kertesi Gábor)
3. Társadalmi egyenlőtlenségek az oktatásban
3.1. Oktatási és társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon (Varga Júlia)
3.2. A teszteredmények társadalmi egyenlőtlensége és az általános iskolai szegregáció (Hermann Zoltán, Kertesi Gábor & Varga Júlia)
3.3. Iskolai szegregáció, tanulói teljesítmény és iskolai továbbhaladás Magyarországon (Hermann Zoltán & Kisfalusi Dorottya)
K3.1. A kompenzációs előny szerepe az elérni kívánt legmagasabb iskolai végzettség egyenlőtlenségeiben (Drucker Luca Flóra)
3.4. A hatosztályos gimnáziumi szelekció és eredményesség (Horn Dániel)
3.5. Az iskolák heterogenitásának hozzájárulása a későbbi béregyenlőtlenségekhez a fiatal munkavállalók esetében (Boza István & Horn Dániel)
3.6. A koronavírus-járvány és az iskolai teszteredmények egyenlőtlensége (Boza István & Hermann Zoltán)
3.7. Az oktatásirányítás és -finanszírozás központosításának hatása az oktatási egyenlőtlenségekre (Hermann Zoltán & Semjén András)
3.8. A kötelező iskolalátogatási korhatár csökkentésének munkapiaci és gyermekvállalási hatásai (Adamecz Anna, Prinz Dániel & Szabó-Morvai Ágnes)
K3.2. 20 év alatti várandósok: mennyire jellemző és mi befolyásolja a hátrányos helyzetet? (Szabó Laura & Makay Zsuzsanna)
K3.3. Az iskolalátogatási korhatár csökkentése – hatása a roma fiatalokra (Köllő János & Sebők Anna)
4. Felnőttkorban megjelenő társadalmi egyenlőtlenségek
4.1. A személyi tőkejövedelmek jellemzői és a jövedelemeloszlásban betöltött szerepük 2007 és 2021 között (Krekó Judit & Tóth G. Csaba)
K4.1. A nemek közti különbség a tőkejövedelmek eloszlásában (Krekó Judit & Tóth G. Csaba)
4.2. Hogyan lesz az etnikai előítéletből foglalkoztatási diszkrimináció? A kisvállalatok szerepe (Kertesi Gábor, Köllő János, Károlyi Róbert & Szabó Lajos Tamás)
4.3. A szegénység helyzete Magyarországon (Gábos András & Tátrai Annamária)
K4.2. Jövedelmi szegénység a közfoglalkoztatottak körében (Gábos András & Claudia Colombarolli)
4.4. Szegénység és kapcsolati tőke (Albert Fruzsina & Hajdu Gábor)
4.5. Kapcsolathálózatok és jövedelemegyenlőtlenség a magyar városokban (Lengyel Balázs, Tóth Gergő & Johannes Wachs)
4.6. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Magyarországon (Kollányi Zsófia)
K4.3. Roma nők várandósgondozási és szülészeti ellátási hátránya (Szabó Laura & Veroszta Zsuzsanna)
4.7. Földrajzi és szocioökonómiai tényezők szerepe az egészségügyben – becslések országon belüli költözések alapján (Elek Péter, Győrfi Anita, Kungl Nóra & Prinz Dániel)
4.8. Generációk közötti transzferek és lakásmobilitás – fiatalok lakásszerzési lehetőségei és korlátai (Kőszeghy Lea, Győri Ágnes & Csizmady Adrienne)
5. Időskori társadalmi egyenlőtlenség – nyugdíj-egyenlőtlenségek Magyarországon (Reiff Ádám & Simonovits András)
6. Társadalmi mobilitás
6.1. Mit mondanak az egyetemi évkönyvek a társadalmi mobilitásról? (Gáspár Attila & Pető Rita)
6.2. A társadalmi mobilitás nemek közötti egyenlőtlenségei Magyarországon (Huszár Ákos, Győri Ágnes & Balogh Karolina)
6.3. Kapott vagyontranszferek és ezek hatása a háztartás vagyonára (Medgyesi Márton)
6.4. A társadalom felső és alsó csoportjaiba irányuló iskolai mobilitási folyamatok Magyarországon (Huszár Ákos, Balogh Karolina & Győri Ágnes)
6.5. Első generációs diplomások Magyarországon (Adamecz Anna)
6.6. Szülői háttér és az oktatás munkaerőpiaci megtérülése, 2005–2019-ben Magyarországon – becslési kísérlet az EU–SILC-adatok alapján (Tóth István György & Csathó Ábel)
A munkapiaci szakpolitika eszközei (Hajdu Miklós, Makó Ágnes, Nábelek Fruzsina & Nyírő Zsanna)
Statisztikai adatok (Czethoffer Éva)
Munkapiaci kutatások, válogatott bibliográfia, 2022 (Bálint Éva)
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet által kiadott „Munkaerőpiaci Tükör” című évkönyv-sorozat legfrissebb kötetének tanulmányai a hazai közadatok, a kormányzati szervek által gyűjtött adminisztratív adatok hasznosításáról szólnak.
A tanulmányok egyik alapját az az egyedülállóan gazdag adminisztratív adatbázis jelenti, amelyet a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Adatbankja állított össze.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben, a  kutatóintézetekben dolgozók, a sajtó munkatársai jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Az idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A szerkesztőbizottság döntése alapján az idei Közelkép a koronavírus járvány és a munkapiac összefüggéseit járja körül. A pandémia által okozott rövid távú munkapiaci folyamatok mellett a kötet egyes fejezeteiben a járvány hosszabb távú és közvetett hatásaival is foglalkozunk.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben, a  kutatóintézetekben dolgozók, a sajtó munkatársai jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Az idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A szerkesztőbizottság döntése alapján az idei Közelkép az egészségi állapot és a munkaerőpiac kapcsolatát tárgyalja. Az egyes fejezetek megírásánál ahol lehetett, igyekeztünk kitérni a koronavírus-járvány 2020. tavaszi hullámával kapcsolatos fejleményekre.

A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munka-piaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A szerkesztőbizottság döntése alapján az idei Közelkép a fiatalok iskolázottsági és munkaerőpiaci jellemzőit tárgyalja.