Fotó: Getty Images – Megérkeztek a bíborosok, hogy megválasszák az új pápát.
Intézetünk játékelméleti kutatócsoportja már több mint egy évtizede foglalkozik a pápaválasztás szavazási folyamatának modellezésével. A kutatás első változatát 12 évvel ezelőtt készítette el Kóczy Á. László és Sziklai Balázs vezetésével a csoport, és már akkor a három legesélyesebb jelölt közé sorolták a későbbi Ferenc pápát. A 2025-ös konklávé kapcsán kutatóink ismét elvégezték a rangsorolást, ezúttal is játékelméleti eszközöket alkalmazva.
A kutatás célja nem a megválasztott pápa személyének előrejelzése volt, hanem annak bemutatása, hogyan lehet formális, tudományos módszerekkel modellezni egy ilyen zárt és különleges döntéshozatali folyamatot. A modell a hivatalos bíborosi adatokra (kor, származás, kinevező pápa) épült, a bíborosok közötti preferenciák és stratégiai viselkedés figyelembevétele nélkül.
A modell alapján összeállított rangsorban az esélyes jelöltek élén több közép- és dél-amerikai bíboros szerepelt. A végül megválasztott pápa nem szerepelt az élmezőnyben – ez is jól mutatja, mennyi bizonytalanság és nehezen modellezhető tényező van jelen a választási folyamatban. A cél azonban nem az előrejelzés, hanem a döntési mechanizmus logikájának feltárása volt.
A kutatás jelentős hazai sajtófigyelmet kapott, az alábbi cikkek részletesen is bemutatják az eredményeket:
- Economx.hu – „Játékelméleti kutatók rangsorolták az esélyes pápajelölteket”
-
Qubit.hu – „Ki lesz az új pápa? Magyar kutatók játékelméleti modellel rangsorolták az esélyeseket”
-
Szeretlek Magyarország – „Kiszámolták: ő lehet az új pápa a magyar tudósok szerint”
- Hirstart.hu – „Itt a pápamatek: a magyarok előálltak egy sorrenddel”
A kutatás jól példázza, hogyan alkalmazhatók a közgazdaságtan és a játékelmélet módszerei olyan komplex társadalmi folyamatok vizsgálatára is, mint a pápaválasztás.
A módszertanról bővebben például ebben a tanulmányban lehet olvasni.
