Lengyel Balázs, Tóth Gergő, Nicholas A. Christakis és Bíró Anikó tanulmánya a Science Advances folyóiratban
A diverz társas kapcsolataink csökkenthetik az antidepresszánsok használatát
A pszichológusok és társadalomtudósok körében régóta ismert, hogy a hozzánk közel állók hozzájárulhatnak a mentális egészségünk megőrzéséhez, hiszen ezektől a szoros kapcsolatoktól várhatunk segítséget, ha baj van. Azonban a kérdés, hogy a mentális egészségünk függ-e a tágabb kapcsolatrendszerünktől is, mindeddig megválaszolatlan volt. Egy új kutatás 270 ezer egyén közösségi médiából származó kapcsolathálózata és antidepresszáns fogyasztási adata segítségével mutatta be, hogy a gyógyszerhasználat azoknál a betegeknél jobban csökken, akik diverz kapcsolathálózattal rendelkeznek. Ezek szerint a mentális egészséget javítja, ha a tág kapcsolatrendszerünkkel több közösséghez is tudunk csatlakozni. A neves Science Advances folyóiratban közölt eredmények akár új terápiás alkalmazások felé is utat nyithatnak.
Hatalmas pszichológiai szakirodalom állítja, hogy az társas kapcsolatok segítenek fenntartani a mentális egyensúlyt azáltal, hogy csökkentik a szorongást és a depressziót. Ehhez kapcsolódóan a társas segítségnyújtás, mint eszköz, a mentális zavarokra irányuló egészségügyi politika részévé vált néhány évtizeddel ezelőtt a fejlett országokban.
A korábbi kutatásokban ugyanakkor az adatok korlátozottsága miatt, ami a kérdőíves adatfelvétel következménye, jellemzően csak a legszorosabb kapcsolatokat tudták figyelembe venni. Kevesebb figyelmet kaptak az úgynevezett gyenge kapcsolatok (azok a kapcsolataink, akikkel ritkán találkozunk), annak ellenére, hogy ezek a kapcsolatok rendkívül fontosak például a gazdasági lehetőségekhez vagy az új ötletekhez való hozzáférés szempontjából.
Egy új kutatásban, ami a HUN-REN KRTK, a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében valósult meg, magyarországi antidepresszáns fogyasztás 2011 és 2015 közötti adatait kötötték össze az iWiW kapcsolathálózat adataival. Az összekötés anonim módon történt, amire a Belügyminisztérium Tudományos Kutatási Etikai Bizottsága adott engedélyt. Ez az új adat 277 344 kisvárosi egyén kapcsolathálózatának és antidepresszáns fogyasztási adatait tartalmazza, ami a világon elsőként tette lehetővé komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések tanulmányozását.
„Megleptek minket az első eredmények, mert azt találtuk, hogy a kohézív hálózatokkal bíró egyének, azaz a sok erős kapcsolattal, de kevés gyenge kapcsolattal bírók nagyobb arányban szednek antidepresszánsokat, ami ellentmondott korábbi kutatásoknak” – fogalmazott Lengyel Balázs, a kutatásból készült tanulmány levelező szerzője, a HUN-KRTK csoportvezetője és a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora. „Aztán rájöttünk, hogy nem elég pusztán a hálózatok szerkezetét vizsgálnunk, hanem azok földrajzi jellemzője segíthet jobban elkülöníteni az erős és gyenge kapcsolatokat.”
A kutatók ezután az egyének hálózataiban számszerűsítették a helyi kohéziót (local cohesion – LC), amely azt a tendenciát tükrözi, hogy az egyén városában lakó barátai ismerik-e egymást. emellett kiszámoltak egy térbeli diverzitás mutatót is, ami azt ragadja meg, hogy az egyén kapcsolódik-e sok másik városban lakó közösséghez. (1. ábra A)
1. ábra. A kapcsolathálózatok térbeli szerkezete összefüggést mutat az antidepresszáns szedés valószínűségével.
