„Ez a covidja a kereskedelmi politikának”

Döbbenten fogadta a világ Donald Trump szerdai vámbejelentéseit, melyek durvábbak lettek, mint amire előzetesen sokan számítottak, és ami komoly felfordulást hozott a tőzsdéken is. A Fehér Ház azóta közzétette, hogy milyen számítások nyomán jutottak arra, az egyes országoknak mekkora vámot kell fizetniük, amit világszerte meglepődve fogadtak a közgazdászok.

De a Fehér Ház honlapjára felkerült leírásból is kiderül, hogy nem erről van szó: az új vámszabályok értelmében mindenki köteles majd az Egyesült Államokba bevitt termékek után 10 százalékot fizetni, és erre jönnek még az országspecifikus, szerdán bejelentett vámok, amit deficitarányosan számoltak ki.

Hogyan kapott az egyik ország 20, míg a másik 37 százalékot? Békés elmondása szerint ezt úgy számolták ki, hogy megnézték, átlagosan hogyan szoktak reagálni a gazdaságok hasonló helyzetben, azaz mekkora a rugalmassága az áraknak és a keresletnek, hogyan alakítja ez az importot. Majd úgy próbálták a vámokat belőni, hogy minden egyes ország esetében levigye a bilaterális deficitet nullára: azaz például az EU esetében olyan értéket számoltak ki, ami úgy változtatja meg az Európából jövő termékek árát, hogy a keresetet pont annyival vigye le, hogy a deficit eltűnjön.

Békés Gábor szerint senki sem tudja megmondani, hogy ennek mi lesz a hatása, mert minden, amit a közgazdászok gondolnak a külkereskedelemről, azt ennél sokkal kisebb léptékű eseményekből tudják. Például, hogy mi van akkor, ha két ország között a vámot 10-ről 5 százalékra csökkentik, ennek valamennyire ismerni a hatásait. De egy ilyen globális szintű eseménynél, amit egy nagy ország csinál mindenki mással szemben, amire azok majd nyilván válaszolnak, ilyesmire minimum a második világháború óta nem volt példa.