A szabályok helyett eljött a bullying korszaka a világgazdaságban – interjú Békés Gáborral

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

Életbe léptek az új, 15 százalékos amerikai vámok az Európai Unió országaiból érkező termékek mintegy 70 százalékára. Az EU államai mellett az Egyesült Államok számos további ország termékeit is új vámokkal sújtotta, közel 100 éve nem volt annyira magas az átlagos amerikai vámszint, mint a most életbe lépett tarifákkal.

Az, hogy az EU-s országokból érkező termékek többségére 15 százalékos vám lesz érvényben, július végén dőlt el, amikor skóciai golfpályáján Donald Trump megállapodott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Szintén ekkor derült ki, hogy az EU nem fog viszontvámokat bevezetni az amerikai termékekkel szemben, és jelentős infrastrukturális beruházásokat és energiabeszerzést is ígértek Washingtonnak. A bejelentést Európában sokan felháborodva fogadták. A közhangulatot jól foglalta össze az egyik leghíresebb francia közgazdász, Olivier Blanchard posztja, amelyben azt kérdezte:

„tényleg olyan gyengék vagyunk, hogy ez a legjobb, amiben reménykedhetünk?”

Ahogy várható volt, az Orbán-kormány is Brüsszelt okolta a kialakult helyzetért, és azt kezdték kommunikálni, hogy von der Leyen alkalmatlan az EU vezetésére.

Közben azonban sorra születnek az elemzések és szakértői jegyzetek arról, hogy naiv dolog lett volna azt gondolni, hogy az EU többet is elérhetett volna. Azt nem nagyon vitatja senki, hogy a 15 százalékos vám nem jó az európai iparnak. Csakhogy látva, hogy az amerikai kormány milyen pozíciót vett fel a vámtárgyalások során, és hogy a világ többi országa milyen eredmények elérésére volt képes, gyakoribb elemzői vélekedés lett, hogy az EU egész olcsón megúszta.

….

A WTO-nak kampec

„Először nagyon dühös voltam az EU-ra, megalázónak éreztem, ahogy Trump golfpályáján megszületett ez a megállapodás, és azt is, hogy az amerikaiak egyoldalúan vetnek ki vámokat. De valószínűleg dealt kellett kötni, ez volt a realitás, és hosszabb távon ezen lehet majd változtatni” – mondta a 444-nek Békés Gábor, a bécsi CEU Közgazdasági Tanszékének docense, az ELTE KRTK kutatója, akivel áprilisban több alkalommal is beszéltünk a trumpi kereskedelmi politikáról.

Békés is hangsúlyozta, hogy Trump láthatóan nem úgy tárgyalt, hogy kereskedelmi megállapodásokat akar kötni, hanem az egész globális rendet újraalakítaná, és ehhez minden kint van az asztalon, beleértve a diplomáciai és védelmi kérdéseket is. Ez olyan tényező, amit minden elemző kiemelt az elmúlt napokban:

az EU–USA-megállapodást nem lehet pusztán gazdasági keretben nézni, mert végig ott volt mögötte a kérdés, hogy mi történne például, ha egy eszkalálódó kereskedelmi háború esetén Trump mondjuk bosszúból otthagyná a NATO-t.

A cikk folytatása itt olvasható: A szabályok helyett eljött a bullying korszaka a világgazdaságban