Milyen kapcsolat van Magyarországon a helyi munkaerőpiac és az ingatlanpiac között? Rossz hír-e azoknak, akik új lakást akarnak venni a környéken, ha egy kistérségben jobban nőnek a bérek, mint máshol? Számíthatnak-e arra, hogy az ingatlanárak is hasonló mértékben növekednek majd? Ebben az írásban a területi egyensúly modellje és egy újonnan fejlesztett adatbázis segítségével keressük a választ ezekre a kérdésekre.
Aki három-négy éve lakásvásárláson gondolkozott, hamar szembesülnie kellett a szélsebesen növekvő ingatlanárakkal. Ennek elsősorban az új lakások iránti növekvő igény volt az oka. Bár ezt 2019 végétől egy megtorpanás és a kereslet átrendeződése követte, 2021 elején újra erőteljes növekedés kezdődött, ami az elemzők szerint várhatóan idén is folytatódni fog. De egy hosszabb időszakot tekintve mik is azok a tényezők, amik a lakások árait befolyásolják? Mi okozhatja azt, hogy 2006 és 2008 között Mórahalom térségében majdnem tízszer annyit nőtt a medián ingatlanár, mint a közeli Hódmezővásárhely környékén? A kutatásunkban egy olyan új adatbázist fejlesztettünk, amin megpróbáltuk megvizsgálni, hogy a bérek, a helyi foglalkoztatási és demográfiai folyamatok milyen kapcsolatban vannak az ingatlanárakkal.
Békés Gábor és szerzőtársai egy 2016-os tanulmányukban megmutatták, hogy a legfontosabb két települési jellemző, ami az ingatlanárakat befolyásolja, a lakosságszám és az átlagos jövedelem, bár a természetföldrajzi tényezők szerepe is lényeges. Későbbi kutatásunkban ezért a munkaerőpiac és az ingatlanpiac közti kapcsolatra összpontosítottunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan hat az ingatlanok árára, ha egy térségben az átlagosnál nagyobb a bérnövekedés vagy a lakosságszám bővülése. A válasz nem egyértelmű. A kapcsolatot ráadásul több tényező is befolyásolhatja.
⇒ Tovább a teljes cikkre.
