A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGE MAGYARORSZÁGON: A HUMÁN TŐKE FELHALMOZÁSÁNAK SZEREPE
A jelen tudásalapú gazdaságában a versenyképesség egyik alapvető meghatározó tényezője – mind a nagyvállalatok, mind a kis- és közepes vállalatok esetében – a termelékenység. Az MNB kutatása alapján a magyar kkv-k munkatermelékenysége az EU átlagos értékéhez képest 46,5%, és noha az elmúlt években a kkv-szegmens minden méretkategóriájában nőtt a termelékenység, az még így is csak fele a nagyvállalatokénak. A termelékenységre számos tényező hat (például méretgazdaságosság, a tőkeberuházások szintje, a gazdaság nyitottsága, a humán képességek), amelyek közül ez utóbbival foglalkozunk ebben a tanulmányban. A kutatás első részében a KSH 2005-től ötévente felvett „Jelentés a vállalatok szakmai képzési tevékenységéről” vállalati megkérdezésének 2005 és 2015 közötti hullámait használtuk fel, hogy feltárjuk a vállalatok képzési tevékenységének főbb jellemzőit. Az egyszerű leíró statisztikák mellett regressziós modelleket becsültünk, hogy meghatározzuk azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek a vállalatok képzési hajlandóságára, mind az extenzív, mind az intenzív határon. Emellett azt is megnéztük, hogy milyen tényezők hatnak arra, hogy egy cég kap-e képzési támogatást. A kutatás második részében egy olyan makromodellt építettünk, amelyben a vállalati heterogenitás mellett a képzési tevékenység is megjelenik. A modellt magyar adatok segítségével számszerűsítettük, majd szimulációs gyakorlatokat végeztünk vele. Ezek egy része a termelékenység változását, illetve a képzési hatékonyság növekedését vizsgálta. A következőkben röviden ismertetjük a kutatás főbb eredményeit.
