Az Európai Bizottság becslése szerint minden három és fél percben meghal valaki az EU-ban a munkájával összefüggő okok miatt, és évente több mint három millió ember szenved munka közben súlyos sérülést. Magyarországon 2017-ben százezer foglalkoztatottra két halálos és 640 súlyos, négy napnál hosszabb távolléttel járó baleset jutott.
Míg az előbbi adatnak hitelt adhatunk – egy halálos baleset nehezen tagadható – a nem végzetes balesetekre vonatkozó adatok felettébb bizonytalanok. Az, hogy egy balesetet bejelentenek-e, függ a munkavállalók és munkáltatók közötti erőviszonytól, továbbá attól, hogy a társadalombiztosítás hogyan kompenzálja az áldozatokat. A sok nem halálos sérülést regisztráló országokban az érintettek jelentős kompenzációra számíthatnak a munkahelyi balesetekre vonatkozó speciális biztosítás terhére, míg másutt (Közép-Kelet Európában szinte mindenütt) a balesetet szenvedők az általános társadalombiztosítási rendszer ügykörébe tartoznak, kártérítést a munkáltatótól követelhetnek, ami erőteljesen csökkenti a vállalatok bejelentési hajlandóságát. Ezzel függhet össze, hogy a listavezető Romániában több mint tízszer, Bulgáriában kilencszer gyakrabban fordulnak elő halálos munkahelyi balesetek, mint a legbiztonságosabbnak tűnő Máltán, ugyanakkor a súlyos, de nem halálos balesetek valószínűsége az Unión belül éppen Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabb, alig két-három százaléka (!) a listavezető Franciaországban még értéknek.
⇒ Tovább a teljes cikkre
