Fertő Imre: Holisztikus szemlélet kell a strukturális, intézményi és gazdaságpolitikai reformokban

Borítókép:  A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat székháza 2025. március 14-én. Fotó:  Bruzák Noémi / MTI

Fertő Imre reagált Lentner Csaba írására az Index.hu-n

„Lentner Csaba vitairatában többirányú kritikát fogalmaz meg az MTA I., II. és különös tekintettel a IX. osztály tagjainak teljesítményéről. Ezt követően javaslatokat fogalmaz meg a HUN-REN Kutatási Hálózat átalakításával kapcsolatban. Ebben a rövid írásban először ez utóbbiakra reagálok, mivel a diagnózis több hamis állítást tartalmaz.

A tévedések azért is érthetetlenek számomra, mert Lentner Csaba kezdetektől (ELKH-s korszak) tagja a HUN-REN Tudományos Tanácsának, így első kézből volt, illetve van rálátása a HUN-REN humán és társadalomtudományi kutatóközpontok működésére.

A továbbiakban csak a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) tapasztalatait ismertetem.

1. állítás: A HUN-REN kutatóintézeteiben máig erős MTA-befolyás érvényesül. Tény: Az 1990 óta a KRTK és elődintézményeiből harminckét alkalommal jelöltek MTA-tagságra kollégát, közülük csupán egy (Pálné Kovács Ilona) nyerte el azt.

2. állítás: A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban, illetve más kutatói szervezeti entitások esetében következetes követelménymutatókat kell felépíteni. Tény: A KRTK-ban 2020-ban vezettünk be átfogó teljesítményértékelési rendszert. Ennek eredményeképp a nemzetközi cikkek száma megduplázódott, ezen belül a rangos folyóirat-publikációk D1, Q1 aránya megnőtt. Az egyes munkaköri beosztásokon belül (segédmunkatárs, munkatárs, főmunkatárs, tanácsadó) minőségi kategóriákat működtetünk (nem megfelelt, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt), amelyekhez magasabb bérek kapcsolódnak. Ezenkívül a rangos folyóiratokban (Q1, D1, C1) való megjelenést külön publikációs jutalmakkal ösztönözzük. A nem megfelelt minősítésű kollégákat az elmúlt években elbocsátottuk.

Kiegészítés – A HUN-REN által elvégzett tavalyi nemzetközi átvilágítás is kiemelte a KRTK nemzetközi irányultságát. Idézetek az értékelésből:

The Centre has an effective and self-assessed operating system, the management is aware of the global scientific needs and how to address them. The Centre places itself in international contexts.

The panel commends the Centre for its stated „international first” strategy to publications.

A nemzetközi értékelő bizottság javaslatait folyamatosan építjük be a tevékenységünkbe (angol nyelvű blog, Szakpolitikai elemzés – Policy brief – sorozat magyar és angol nyelven).

A HUN-REN kutatóközpontok számára a problémát nem az ösztönzési, illetve teljesítményértékelési rendszer hiánya jelenti (mindegyik humán kutatóközpontban van teljesítményértékelési rendszer), hanem a reálértékben csökkenő állami finanszírozás, az alacsony bérek, amelyet a nemzetközi értékelők és a HUN-REN vezetése is elismert.

A KRTK esetében ez az elmúlt két évben nominális értékben is csökkenő költségvetési támogatást jelentett, amelyet csak részben tudtak ellensúlyozni a sikeres hazai és nemzetközi pályázati források. Ez utóbbiak a forrásai egyébként a publikációs jutalmaknak, amelyekre költségvetési pénzekből nem lenne forrásunk. Az egyetemi integráció sajátos módon már évekkel ezelőtt elkezdődött, hiszen például a KEKVA-s egyetemek dupla fizetésért szívják el a legjobb kutatóinkat.

Az ELTE-hez való csatolás egyik indokaként a négy humán HUN-REN kutatóközpont tudományos teljesítményét nevezték meg, amivel segíthetik az egyetem előrejutását a nemzetközi rangsorokban.

Akkor most jó a teljesítményünk, vagy sem?

Tekintsünk el a ténybeli tévedésektől, és vegyük szemügyre a cikk lényegi mondanivalóját!

Az elemzés, mely a nemzetgazdaság versenyképességét a tudásipar – specifikusan az akadémiai publikációs teljesítmény – függvényeként kezeli, a jelenség meglehetősen egydimenziós leképezése. Kétségkívül helytálló a kiinduló felvetés, mely szerint a globális térben zajló termék-, szolgáltatás-, munkaerő-, tőke- és pénzáramlás megköveteli a nemzeti gazdaságok folyamatos alkalmazkodását és saját versenyképességük fokozását.

A tudás mint input és output valóban kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Azonban az oksági láncolat, mely a versenyképesség hiányát zömmel az akadémiai szféra gyenge publikációs teljesítményére redukálja, súlyos hiányosságokkal terhelt.”

A teljes cikk elérhető itt: Index – Vélemény – Holisztikus szemlélet kell a strukturális, intézményi és gazdaságpolitikai reformokban