A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában
A tanulmány a bérhányad (a munkajövedelem hazai jövedelemhez viszonyított aránya) alakulását tárgyalja Magyarországon, régiós és európai összevetésben. A cikkben először részletesen ismertetjük a bérhányad különböző mérési kérdéseit és az ehhez kapcsolódó problémákat és feltételezéseket. Ezután bemutatjuk a bérhányad fő mutatóinak alakulását először aggregált, majd szektorális szinten. Kitérünk az aggregált bérhányad mérése szempontjából problémát jelentő szektorok folyamataira, ilyen a mezőgazdaság, az ingatlanszektor és a közszféra. Ezután vizsgáljuk a relatív árak szerepét a bérhányadok országok közötti összehasonlításában. Összességében azt találjuk, hogy a különböző bérhányadmutatók meglehetősen eltérő képet festenek a magyarországi folyamatokról. A teljes bérhányad az 1995-2019-es időszakban érdemben csökkent, ezt azonban nagyrészt a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkenése magyarázza. A bérhányad reáljövedelmi részesedésként (jóléti mutatóként) való értelmezésekor pedig fontos figyelembe venni a fogyasztás GDP-hez viszonyított relatív árát is, amely különösen a fejlett és kevésbé fejlett gazdaságok közötti összehasonlítások eredményét befolyásolja.
