Sass Magdolna tudományos főmunkatárs és Antalóczy Katalin közös cikke Az ördög a részletekben rejlik – egy hibrid típusú vállalt nemzetköziesedése címmel megjelent a Külgazdaság folyóiratban.
Kivonat
Az állami tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése – ahhoz képest, hogy mekkora a szerepük a világgazdaságban, illetve számos országban – a szakirodalom kevéssé vizsgált kérdése. Bár az állami tulajdonú kínai vállalatok nemzetközi szerepének növekedése ráirányította a kutatók figyelmét a témára, de a közép- és kelet-európai volt tervgazdaságok állami vállalataira korlátozott figyelem irányult, hiszen a többség úgy gondolta, hogy ezek a vállalatok eltűntek az 1990-es évek privatizációs folyamatában. Valójában azonban számos vállalat kimaradt, „kimenekült” a privatizációból, s ma is teljesen vagy részben (esetenkénthibrid módon) állami tulajdonban van. A 2008-as válság – amely erősen érintette a kelet-közép-európai országokat – több kormányt arra indított, hogy felülvizsgálja az állam szerepét a gazdaságban, beleértve tulajdonosi szerepét is. Így – bár különböző okokból – például a magyar, a lengyel és a szlovén kormány ismét számottevő vállalati eszköz tulajdonosává vált. A cikk egy kisebbségi állami tulajdonban lévő vállalat, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. esetét elemzi. Bár a múlt század elején alapított vállalat esete nagyon speciális, mégis ráirányítja a figyelmet az állami tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése eddigi megközelítésének hiányosságaira, hibáira és további részleteire – amelyben ez esetben a lényeg (az ördög) rejlik. Az elemzés alapjául a szakirodalomnak egy olyan újabb vonulata szolgál, amely az állami tulajdonban levő vállalatok alapvető változásait, azok hibrid jellegének előtérbe kerülését (például: Brutonet al., 2015, Penget al., 2016) és az állami tulajdonban levő multinacionális vállalatokat (például: Kalotay,2017,Götz–Jankowska,2018) vizsgálja.A szerzők először a hátteret, vagyis a gyógyszeripari folyamatokat és a vállalat történetét mutatja be, illetve megvizsgálja az állami vállalatok jelenlétét a volt átalakuló országokban. Ezután a szakirodalom előbb említett területeit és a módszertant, valamint az információk forrását mutatja be. Végül következik a vállalati esettanulmány elemzése e szempontok alapján, valamint a fő következtetések.
