Schwab Richárd és Békés Gábor – Fotó: Huszti István / Telex
Schwab: Ahelyett, hogy megiszunk egy vagy két stampedlit, inkább ölelnünk kéne egymást
Gulyás Ádám
A szakmai viták egyre inkább a nyilvánosságban zajlanak, emiatt pedig már nagyon nehéz laikusként eldönteni, hogy mi igaz, és mi nem – többek között erről is beszélt Schwab Richárd belgyógyász, és Békés Gábor közgazdász, a Telex egész napos élő műsorában.
„Ami érdekesen hangzik, az nem feltétlenül igaz, vagy nem pont úgy igaz” – mondta Békés. Schwab szerint régen ha kijött egy-egy kutatás, azt a szakértők egy zárt konferencián megvitatták, és ott kialakult valamilyen konszenzus, amit utána egységesen képviseltek a külvilág felé. Ami igazán új szerinte, az az, hogy a szakértők az online térben vitatkoznak egymással, így pedig sok félinformáció, magánvélemény is kikerül a nyilvánosságba, úgy tálalva, mint az igazság.
Békés Gábor szerint nagyon sokan nem szeretik a vitát, és arra vágynak, hogy valaki mondja meg, hogy mi az igazság. Az elmúlt 30 évben a technológiai forradalom miatt, sokkal több adattal, sokkal pontosabban lehet dolgokat kutatni, ez pedig oda vezetett, hogy bizonyos eredmények elkezdtek kikristályosodni, míg mások eredményekről kiderült, hogy nem annyira igaz. Egyre pontosabbak az eredmények, emiatt pedig egyre árnyaltabb képet kapunk egy-egy témáról. “Az nagyon nehezen megemészthető a legtöbb embernek, hogy a dolgok nem mindig mindenkire igazak” – mondta Békés. A legtöbb tudomány kutatásainál pedig csak általános hatásokról lehet beszélni, biztos hatásokról csak nagyon ritkán.
Schwab szerint az embereknek van egy jogos igénye, hogy valaki mondja már meg nekik, hogy mi az igazság. Szakemberként szerinte csak akkor szabad elkezdeni beszélni valamiről, ha az adott dologról kialakult a tudományos konszenzus.
Békés szerint a mesterséges intelligenciát nagyon fontos használni önképzésre. Az innen kapott információkat persze fontos ellenőrizni is, de úgy mindenképp érdemes használni, mint a forrás feldolgozás egy része. Mesterséges intelligenciát használni még mindig sokkal előrébb visz a közgazdász szerint, mint tudatlanságban maradni, vagy szalagcímekből tájékozódni. „Minden hibája, félre magyarázása és pontatlansága mellett is azért inkább igazságokat mond, mint nem, utána pedig el lehet menni a szakértőhöz, és megkérdezni, hogy ezt tényleg így van-e.”
„Ez az iskolapéldája annak, hogy nagyon gyenge adatokból, nagyon hangzatos statisztikákat lehet csinálni” – mondta Schwab arról a kutatásról, amely szerint az időszakos böjtölés növeli az szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Schwab szerint, az már a kutatás fő eredményeit összefoglaló kongresszusi absztraktból is kiderül, hogy az adatok egy 20 évvel korábbi telefonos adatfelvételből származnak, ráadásul nem is az időszaki böjtölésre, hanem az általános étkezési szokásokra vonatkoztak az interjú kérdések. A szakember szerint az absztraktban felvázolt ok-okozati viszonyok erőteljesen megkérdőjelezhetőek, főleg úgy, hogy a kutatást még nem is publikálták, így az adatok sem ismerhetőek még. A szakmában azért vagyunk teljesen biztosan a böjt biztonságosságában, mert itt lezárultak azok a vizsgálatok, amik feketén-fehéren bizonyították, hogy az összes létező paraméterben javít, és biztonságos” – mondta Schwab.
„A nagyon sok alkohol rossz, ez már egyértelműen kiderült” – mondta Békés. Ami szerinte egy finomabb kérdés, hogy a kevés, vagy a mérsékelt alkoholivásnak milyen hatásai vannak. Ezt azért nagyon nehéz kutatni, mert ehhez hosszan kéne követni az embereket, viszont nem lehet olyan kísérletet csinálni, amiben 20 éven át valaki mérsékelten fogyaszt alkoholt, valaki csak nagyon keveset iszik, valaki egyáltalán nem iszik, valaki meg teljesen alkoholista. Ha ezt még meg is lehetne csinálni, akkor is még nagyon sok más dolgot is meg kéne figyelni a kísérleti alanyoknál az életvitelükhöz kapcsolódóan, mert csak így lehetne biztos állításokat tenni az alkohol hatásaival kapcsolatban.”
Gulyás Gergely kijelentésével kapcsolatban, miszerint heti egy pálinka nem káros, Békés arról beszélt, hogy Magyarországon sajnos itthon nem az a probléma, hogy valaki heti egy pálinkát vagy semennyit nem iszik. Az adatokban, nagy tömegben ezek között nem látszik jelentős különbség. “A nagy probléma az a minden nap egy pálinka vagy minden nap két sör” – mondta Békés. Ha valaki nem tudja személyre szabottan az alkoholfogyasztás kockázatait, majd akkor fog ezzel szembesülni, amikor jön a vastagbélrák” – mondta Schwab. Magyarország szerinte nem azért áll rosszul a daganatos statisztikában, mert annyira rossz lenne az onkológiai ellátásban, hanem azért, mert nem foglalkozunk a prevencióval.
Schwab arról beszélt, hogy egy ezer, alkoholt nem fogyasztó válaszadóval készült felmérésből az derült ki, hogy 60 százalékuk nem kap napi szinten ölelést, és 80 százalékuknak nincs heti kétszer intim együttléte. Az látszik tehát, hogy miközben az alkohollal rengeteg probléma van itthon, nagyon sok egyéb dimenzió is van, amivel a magyar társadalomnak nagyon kéne foglalkoznia. “Ahelyett, hogy megiszik egy vagy két stampendlit, és azzal kapja meg a szerotonin mennyiségét, inkább ölelni kéne egymást” – mondta Schwab.
Forrás: telex.hu
