Simonovits András emeritus kutató, ny. tudományos tanácsadó cikke Merevség és rugalmasság a magyar nyugdíjrendszerben címmel megjelent a Szigma folyóiratban.
Összefoglaló
A jelenlegi magyar nyugdíjrendszert a merevség és a rugalmasság különleges kettőssége jellemzi: 1. megfelelően hosszú szolgálati idő (pontosabban: jogviszony) esetén bármely nő csökkentés nélküli előrehozott (az általános korhatár előtt induló) nyugdíjat vehet igénybe (Nők40), és 2. senki másnak nem jár előrehozott nyugdíj, még csökkentett sem. Czeglédi-Simonovits-Szabó-Tir(2016) már empirikus és elméleti eszközökkel elemezte a rendszer hibáit. Ebben a cikkben három irányban fejlesztjük tovább korábbi eredményeinket: a) Analitikusan igazoljuk, hogy még a Nők40-ben is előfordulhat, hogy kellően kicsi fáradtsági együtthatók esetén a növekvő szolgálati idő és reálbér miatt érdemes tovább dolgozni, mint a minimálisan előírt 40 év. b) A rugalmas nyugdíjrendszer általában előnyösebb a társadalomnak, mint a merev. c) Ha visszatérünk az árkövetőről a részben bérkövető (svájci) nyugdíjindexáláshoz, akkor gyengül a továbbdolgozási érdekeltség.
