A közoktatási centralizáció hatása a diákok teljesítményére Magyarországon

  2013-ban széleskörű centralizációs folyamat indult el a magyar közoktatásban, melynek során minden, addig önkormányzati fenntartásban lévő iskola egy állami intézményfenntartó központhoz került. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja ennek a centralizációs folyamatnak a diákok tesztpontszámaira gyakorolt hatását mind általános iskolai, mind pedig középiskolai szinten. További cél ezeknek a hatásoknak a szintén 2013-ban indult szakképzési reform […]

A magyar adórendszer újraelosztási hatásai

A tanulmány a magyar egykulcsos adóreform, illetve a családi adó- és járulékkedvezmény jövedelem-újraelosztási hatásait vizsgálja. Tanulmányunk részletesen vizsgálja a családi kedvezmények hatásait, illetve – a 2020-as adminisztratív adatok használatának köszönhetően – a korábbi becsléseknél pontosabb képet ad az egykulcsos adóreform hatásairól is. Az adóreform keretében 2011 és 2013 között több lépésben kivezették a sávos adózást […]

A nők helyzete a közgazdaságtudományban, három visegrádi országban

Ez a tanulmány bemutatja a közgazdaságtudományi kutatói szakma területén tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségeket három visegrádi ország vonatkozásában. A foglalkoztatottság tekintetében a nemek közötti eltérés mértéke az élvonalba tartozó intézményekben megegyezik az Egyesült Államokban és más nyugati országokban tapasztalt mértékkel. A kevésbé előkelő helyre rangsorolt intézményekben azonban ez a különbség kisebb, sőt némely esetben a nők […]

A nők munkaerőpiaci helyzete a visegrádi országokban

A V4 országokban a nyugati és északi országokhoz viszonyítva a nők és anyák foglalkoztatottsági aránya alacsonyabb. A 0–2 éves korú gyermeket nevelő anyák foglalkoztatottsági aránya – Lengyelország kivételével – különösen alacsony. A munka-család egyensúly mutatói és a nemek közötti bérkülönbségek tekintetében szintén gyenge teljesítmény mutatkozik. A V4 országokban az anyák rossz munkaerőpiaci helyzete a nemzeti […]

A sorkatonaság munkaerőpiaci hatásai Magyarországon

Dolgozatunkban adminisztratív járulékadatok segítségével vizsgáljuk a sorkatonaságban való részvétel bérekre gyakorolt hatását. Elemzésünkben különbségek-különbsége módszerrel vizsgáltuk, hogy változik a 2003-ban és 2004-ben bevonuló sorkatonák bére a be nem vonuló munkatársaikhoz képest. A sorkatonák bevonulás előtt 20 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a hasonló tulajdonságokkal rendelkező ám be nem vonuló munkavállalók. A sorkatonaság után ez a bérhátrány […]