Témaszám: K138766

A foglalkozások szerkezete folyamatosan változik. A foglalkozási mobilitás komoly mértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, az erőforrások hatékony elosztásának egyik kulcsa lehet, hiánya pedig lassíthatja a munkaerő áramlását a hanyatló ágazatokból a növekvő ágazatokba, de a foglalkozási mobilitás veszteségeket is okozhat, ha nagy az olyan szakmákból a kiáramlás, amelyek speciális ismeretet igényelnek, amelyek nem használhatók fel az új foglalkozásban, és amelyek megszerzése hosszú időt vesz igénybe. A technológiai fejlődés, a robotizálás, az automatizálása felgyorsult, így a munkavállalóknak aktív életük során gyakrabban kell foglalkozást váltaniuk. Ezért a foglalkozási mobilitás egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetközi szakirodalomban, de Magyarországon nagyon kevés kutatást végeztek a tárgyban. Kutatásunk célja ennek a hiányosságnak a pótlása. A kutatás négy kutatási feladatot foglal magába, amelyek célja hogy azonosítsuk a foglalkozási mobilitást akadályozó tényezőket. A foglalkozási mobilitás mértékének és változásainak nemzetközi összehasonlításban történő leíró elemzése után (1. feladat) a mobilitás három különböző, de egymással összefüggő aspektusára fogunk összpontosítani: (2. feladat) az általános versus specifikus készségek szerepére, (3. feladat) az oktatási rendszer és (4. feladat) a foglalkozási engedélyezés szerepére. Nagymintás, egyéni szintű panel adatbázisokat fogunk használni, amelyek részletes információt tartalmaznak a mintában szereplő egyének oktatási, és munkaerő-piaci élettörténetéről, és készségeik szintjéről.