Témaszám: K146320

Az energiaválság rávilágított az energiától, különösen a földgáztól való függőségünkre. Az orosz forrásoknak kitett energiapiacok hosszú nyugalma után a szokásos szállítási vonalak hirtelen megszűntek, ami hiányt és rekordmagas energiaárakat eredményezett.

Európának az olcsó orosz energiaforrásoktól való függősége aligha meglepő, és hozzájárult versenyképességéhez. Az általános optimizmus, hogy Oroszország az energiaeladásokból származó bevételeket a demokrácia építésére fordítja, az évek során elhalványult. Ennek ellenére Oroszországnak sikerült még szorosabbra fűznie a kapcsolatát új vezetéképítésekkel (pl. Északi Áramlat). Közben az új források becsatornázására tett kísérletek többnyire elbuktak. Az ukrajnai háború hirtelen megváltoztatta ezt a hozzáállást, és most az EU célja az orosz forrásoktól való függőség teljes felszámolása.

Az Európai Unió élen jár a zöld átmenetben, a fosszilis tüzelőanyagok megújuló forrásokkal való felváltásában – ezt a folyamatot a háború felgyorsította. A zöld átmenetben a földgáz kiegészítő energiaforrássá válik, feladata a kereslet és a kiszámíthatatlan megújuló termelés közötti szakadék kiegyenlítése.
Kutatásunk a földgázvezeték-hálózatra összpontosít, amelyet a változások kihívások elé állítanak. Megvizsgáljuk, hogy milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a gázellátás az orosz gáz nélkül és a megújuló termelés növekvő részaránya mellett is biztosítva legyen. Olyan fejlesztéseket keresünk, amelyek minimalizálják az ellátási költségeket, valamint a megújuló források ideális kombinációját.

Végül az energiaköltségek növekedésének hatását vizsgáljuk. Célunk, hogy jobban megértsük, hogyan táplálják az energiaárak az inflációt.