hu / en

Köllő János: Harminc éves a KSH Munkaerő-felmérése – Nagykép

 

1992 első negyedévében indult el a KSH Munkaerő-felmérése (MEF), a munkaerőpiacról való tájékozódás és kutatás kiemelkedően fontos forrása. Nincs még egy adatbázis, ami ilyen hosszú időn keresztül, lényegében változatlan, a nemzetközi standardoknak megfelelő módszertannal, ilyen adatgazdagsággal szolgálná a magyar munkaerőpiac főbb folyamatainak megismerését.

A MEF véletlen lakásmintán alapuló kérdőíves felvétel. A mintába került személyeket negyedévente, összesen hatszor keresik fel, a mintából hat negyedév után kilépőket pedig egy új, véletlenszerűen kiválasztott kohorsszal pótolják.[1] A felmérés fő célja a munkaerőpiaci aktivitás nyomon követése, de a felvett  (és más adatbázisokban együttesen nem szereplő) kontrollváltozóknak köszönhetően nagyban segítheti az alaposabb tájékozódást is. A kutatások ritkán épülnek a MEF-re, mint kizárólagos adatforrásra, de a tudományos igényű elemzés előkészítésére, kiegészítésére és egyes eredmények külső validálására tökéletesen alkalmas.

A MEF hat olyan jellemzőjéről lesz szó, melyek kiemelik a Magyarországon elérhető, munkaerőpiaci elemzésre szolgáló adatbázisok sorából, zárásként nem feledkezve meg néhány, a folyamatok követését megnehezítő problémáról. A közölt ábrák illusztratív jellegűek, nem akarják megmagyarázni a vizsgált idősorok viselkedését – céljuk csupán az elemzési lehetőségek felvillantása. Ugyanakkor igyekeztem közérdeklődésre számot tartó példákat választani.

Hosszú idősorok

Különleges értéke a MEF-nek, hogy a rendszerváltás idejétől máig szolgál (vállalható kompromisszumok árán) összehasonlítható adatokkal a munkaerőpiaci aktivitásról. A KSH jelenlegi Stadat tábláiban 2009-ig, a régebbi táblákban 1998-ig visszamenően követhetők a legfontosabb aggregált indikátorok, a mikroadatok segítségével azonban 1992-től induló idősorok is összeállíthatók.[2]

Az 1. ábra a 15-64 éves népesség megoszlását mutatja 1992-2020, valamint 2021 első három negyedévének adatai alapján. Két nagy, és ezeken belül több kisebb csoportot különböztetünk meg.

Azokat, akik a kérdezést megelőző héten legalább egy órát dolgoztak (vagy egyet sem, de csak átmenetileg voltak távol a meglévő munkahelyüktől) a munkavégzés helye és jellege szeint különböztetjük meg: (a) hazai, piaci állásban lévők, (b) külföldön dolgozók, (c) közmunkások.

A fenti meghatározás szerint foglalkoztatottnak nem tekinthető csoporton belül megkülönböztetjük a nappali tagozaton tanulókat, a készpénzes támogatásban részesülő és nem részesülő nyilvántartott munkanélkülieket, a gyeden-gyesen-gyeten lévőket, a saját jogú (öregségi vagy rokkant-) nyugdíjasokat, valamint a fenti kategóriákba nem sorolhatókat. A tanulás, regisztráció, gyes-gyed és nyugdíj mellett dolgozók a foglalkoztatottak valamelyik – a munka jellege szerint megkülönböztetett – csoportjába sorolódnak.

  1. ábra: a 15-64 éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 1992 – 2021 (%)
 width=
A 2021-es érték az első-harmadik negyedév adatain alapul. A megkülönböztetett kategóriákról lásd a szöveget. Az éves értékeket simítottuk (Stata 3rssh smoother)

 

Látható, hogy a hazai, piaci foglalkoztatás arányának a rendszerváltást követő visszaesése egészen 1997-ig folytatódott. Átmeneti emelkedés után az így értelmezett foglalkoztatási ráta a rendszerváltás előttinél sokkal alacsonyabb, de még az 1992-estől is elmaradó (56 százalékos) szinten stabilizálódott. A pénzügyi és gazdasági világválság éveiben az arány 53 százalékra esett vissza. A regenerálódás egészen 2014-ig húzódott, amit gyors növekedés követett a koronavírus válságig. (Utóbbi az emberfőben mért foglalkoztatást éves szinten alig, a legalább egy órát dolgozókét viszont erősen befolyásolta: lásd Köllő 2021). Az utolsó elérhető mérések 67.8 százalékos szintet jeleznek.

Ha valaki a fenti adatokból nem ismerne rá a KSH Stadatban közölt számokra, az nem véletlen, az ott közölt foglalkoztatási adat ugyanis (más országokhoz hasonlóan) magába foglalja a külföldön dolgozók számát, valamint (más országoktól eltérően) a közmunkásokét is. Ezen felül, 2021 januárjától „foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre.” (KSH 2021). Az új módszerrel számított női foglalkoztatás 2021 elején 138 ezer fővel, 7 százalékkal volt magasabb, mint a korábbi szerint kalkulált. A Stadat táblák az új meghatározásnak megfelelő értéket közlik 2009-ig visszamenően.[3]

Példaképpen: 2018-ban a Stadat szerint a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71.4 százalék, a MEF-ből hasonlóan kalkulált szint 71.1 százalék volt.[4] A foglalkoztatási ráta a külföldi és közmunka befoglalásával 69.3 százalékos, őket kivéve és a gyesen lévőket a korábbi gyakorlat szerint számítva pedig 65.2 százalékos volt.

Az ábrán jól látható a tanulók arányának növekedése, majd 2010 utáni csökkenése, mely utóbbinak demográfiai és szabályozási okai egyaránt voltak. A regisztrált munkanélküliek körén belül a járadékban vagy segélyben részesülők tették ki a többséget 2013-ig, ezt követően az arányok kiegyenlítődtek. (Erre még visszatérünk). A gyermekgondozási támogatáson lévők aránya stabilan 3-4 százalékos szinten állt, a 65 évesnél fiatalabb nyugdíjasoké azonban radikálisan csökkent a nyugdíjkorhatár növekedésének és a rokkantnyugdíjazás szigorításának hatására, továbbá azért, mert a Ratkó-gyerekek 2017-től kezdve elkezdtek kilépni a 15-64 évesek köréből. Végezetül, 6-7 százalékot tettek ki az eddig említett kategóriákba nem tartozó nem foglalkoztatottak.[5]

  1. ábra: A 15-64 éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 1992 – 2021 (milló fő)

 width=

A 2. ábra a gazdasági aktivitás szerinti megoszlás változásást emberfőben mérve mutatja. Az idősorok csak 1998-tól futnak, ameddig a KSH viszamenőleg korrigálta a teljeskörűsírő súlyokat a 2001-es népszámlálást alapján.[6] A tendenciák hasonlóak, de látható, hogy maga a munkavállalási korú népesség 2010 után erős csökkenésnek indult, demográfiai okokból, valamint a kivándorlás miatt. (A MEF nem terjed ki azokra, akik úgy hagyták el az országot, hogy nem tartoznak valamely hazai háztartáshoz). Az abszolút számok alapján 2021-ben a hazai, piaci foglalkoztatás 15 százalékkal, a külföldön és a közfoglalkoztatásban dolgozókkal együtt 19 százalékkal múlta felül az 1998-as szintet.

Rugalmasság

A MEF mikroadatai lehetővé teszik a hivatalos statisztikákban közölttől eltérő munkaerőpiaci jelzőszámok kialakítását, és hogy ezeket a megszokottnál sokkal hosszabb időre visszatekintve  vizsgálhassuk.

Jó példa erre a munkanélküli támogatások ügye. Az elmúlt húsz, de különösen az elmúlt tíz évben a közmunka a pénzbeni ellátásokkal egyenrangú támogatási formává vált. Ahogy vitatható a közmunkát egyszerűen a foglalkoztatás (más formákkal egyenrangú) részének tekinteni, ugyanúgy hiba lenne nem számításba venni, mint a munkanélkülieknek szóló, és nekik – munkavégzés fejében – anyagi támogatást nyújtó programot.

  1. ábra: Pénzbeni ellátásban részesülő vagy közmunkát végző munkanélküliek
    Nyilvántartott álláskeresők és közmunkát végzők együtt = 100

 width=

A foglalkoztatási szolgálat adataiból (jelenleg 2016-ig visszamenően) megállapítható, hogy a regiszterben szereplők hány százaléka kapott biztosítási alapú járadékot vagy munkanélküli segélyt. Figyelembe kell azonban venni, hogy a közmunkásokat arra az időre, amíg közmunkát végeznek, kivezetik a regiszterből. A közfoglalkoztatásról is elérhetők, jelenleg 2013-ig visszatekintő számok.[7] Ha hosszas bogarászás nélkül szeretnénk képet kapni a két támogatási forma időben változó kapcsolatáról, és a hosszabb távú előzményekre is kíváncsiak vagyunk, abban jelenleg csak a MEF mikroadatai segíthetnek.

A 3. ábra 1992 és 2021 között mutatja a pénzbeni ellátásban részesülő vagy közmunkát végző (tehát a rendszerből ilyen vagy olyan módon anyagi támogatáshoz jutó) munkanélkülek arányát, száznak véve a nyilvántartott munkanélküliek és közmunkások együttes számát. A magyar munkanélküli támogatási rendszer kezdetben igen kiterjedt és bőkezű volt: a regisztrált munkanélküliek 80 százaléka kapott anyagi támogatást biztosítási vagy szolidarítási alapon.[8] Ez az arány folyamatosan csökkent – elsősorban a biztosítási járadék folyósítási idejének csökkentése miatt, két évről másfél, majd egy évre, és végül, 2010-ben három hónapra – és ma a harminc százalékot is alig haladja meg. Ugyanakkor a közmunkát is beszámítva a részarány közel kétszer ekkora, sőt, a közfoglalkoztatás fokozatos leépítése előtt elérte a 75 százalékot.

Munkavállalók és munkahelyek

A MEF a megkérdezett egyének munkahelyeiről is szolgál információval, ismert a foglalkozás, a foglalkoztatási jogviszony, a munkáltató ágazata, mérete, valamint a munkavégzés helye is. A 4. ábra a foglalkozási kód alapján mutat be egy hosszú idősort: a segéd- vagy betanított munkát végzők arányának alakulását. Az idősor 1994-ben indul, amikor először jelent meg a MEF-ben egy, a maihoz hasonló foglalkozási kódrendszer (FEOR93). Az idősor megszakad 2011-ben, újabb kódváltozások miatt, és magasabb szinten halad tovább. Segéd – és betanított munkásnak a 8-as és 9-es kód alá soroltakat nevezzük. Arányukat a közmunkásokat is magába foglaló összefoglalkoztatás százalékában mtatja a kék görbe. A piros görbe a piaci foglalkoztatásban dolgozó segéd- és betanított munkások arányát méri a piaci foglalkoztatás százalékában.

  1. ábra: Segéd- vagy betanított munkát végzők, 1995-2021

 width=

1995 és 2010 között az arány csak a közfoglalkoztatás 2008-2010-es bővülésének hatására emelkedett, 2010 és 2017 között viszont már nem csak ezért: ekkor a piaci szférában is nőtt az egyszerű munkahelyek száma (ezen belül a bővülés zöme az összeszerelő és gépkezelő munkakörökben ment végbe). 2017 végén a magyar foglalkoztatottak közel egyharmada, és a valódi munkaerőpiacon is jóval több mint egynegyede végzett segéd- vagy betanított munkát. Ezt követően a közfoglalkoztatás visszafogása, majd később a járvány hatására némi csökkenés következett, de az arány még 2021-ben is felülmúlta a tíz évvel korábbit.

Panelszerkezet

A MEF-be bekerült háztartások tagjai másfél éven keresztül követhetők, ami további elemzési lehetőségeket nyit meg.  Megállapítható, például, hogy a t-ik negyedévben foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megfigyeltek milyen státuszban voltak a következő negyedévi kérdezés alkalmával. Az 5. ábra azt mutatja, hogy a t-ik hónapban foglalkoztatottak milyen arányban váltak munkanélkülivé, illetve olyan inaktívvá, aki bár nem keres, de akar fizetett munkát.[9] Az ábra az 1992-es női nyugdíjkorhatárnál fiatalabb, 15-55 éves foglalkoztatottakra vonatkozik. Jól kivehető a transzformációs visszaesés, a 2009-től egészen 2013-ig elhúzódó világgazdasági válság, és a koronavírus járvány első hulláma alatti lezárások hatása. Ez utóbbi esetben különösen nagyot nőtt az állást nem kereső munkahelyvesztők száma.

  1. ábra: A foglalkoztatásból aktív és passzív munkanélküliségbe lépők, 1992-2021
    A negyedéves átlépési arányok éves átlaga

 width=

Egyének és háztartások

Végül, de nem utolsó sorban, a MEF-ben tudható, hogy kik élnek egy háztartásban, így a háztartás összetételére és az egyes családtagokra vonatkozó információk visszarendelhetők az egyénekhez. A 6. ábra példaképpen azoknak a 20-45 éves nőknek az iskolai végzettség szerinti megoszlását mutatja, 1993 és 2021 között, akik legalább egy 0-6 éves gyermekkel élnek egy háztartásban. Az esetek nagy többségében anyáról és gyermekéről van szó, bár a megfigyelt felnőtt ritka esetben lehet 20 évesnél idősebb testvér, egyéb rokon, vagy nagyon fiatal nagyszülő.

Látható, hogy a legfeljebb általános iskolát végzett anyák részaránya 30-ról 15 százalékra csökkent, míg a diplomásoké nagyjából 10-ről több mint 30 százalékra nőtt. Ezt a megfigyelést természetesen többféle folyamat generálja: a népesség iskolázottságának átalakulása, az iskolázottság-specifikus termékenység változása, a szülések társadalmi rétegenként eltérő időzítése, a háztartásösszetétel változása. Az ábra, sőt, maga a MEF sem alkalmas a változás magyarázatára, de arra rámutat, hogy mit is kellene megmagyarázni. Továbbá, önmagában is megkérdőjelezi azt a népszerű tévhitet, mely szerint a magyar gyerekek egyre nagyobb hányadát alacsony iskolázottságú családok nevelik.

  1. ábra: A 0-6 éves gyermekkel együtt élő 20-45 éves nők megoszlása iskolázottság szerint

 width=

Fogyatékosságok

A MEF sem mentes az elemzők életét megkeserítő kisebb-nagyobb fogyatékosságoktól. Szögezzük le: nem tartozik ezek közé, hogy kérdőíves felmérésről van szó, amit sokan megbízhatatlannak tartanak az államigazgatási adatokhoz képest. Akik ezt hirdetik, még nem láttak közelről államigazgatási adatokat …

Megnehezítik a hosszú távú elemzést a foglalkozási és ágazati kódváltozások, melyek áthidalását megkönnyítené, ha a változást követő évben a régi és új besorolások egyaránt szerepelnének az adatbázisban. A tudományos igényű felhasználásnak jót tenne, ha megismerhetnénk a felvétel imputálások előtti állapotát is, továbbá, ha szerepelne benne egy anonim kérdezőazonosító. Fájdalmas, hiszen a munkaerőpiaci egyenlőtlenség egyik legfontosabb meghatározójáról van szó, hogy az etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdés csak 2015-től szerepel a kérdőívben. Új dimenziót nyithatna, ha a felvétel kiterjedne a bérekre, akár csak durva, osztályközös felbontásban.

De ne legyünk telhetetlenek: a MEF, így ahogy van, a legnagyobb szolgálatot teszi az ország közvéleményének és a munkaerőpiac iránt érdeklődő szakembereknek.

—————————————————————————————————————

Hivatkozások

Burda, Michael (1993): Unemployment, labour markets, and structural change in Eastern Europe. Economic Policy, Vol. 16. 101–137. o.

Cseres-Gergely Zsombor (2011): Munkapiaci áramlások, konzisztencia és gereblyézés. Statisztikai Szemle, 89. évf, 5. szám 481-500. o.

H. Richter Mária (2004):A népesség becslése évközi időpontokra – a kanadai népesség továbbszámítási modell adaptációja. Demográfia, 2004, 273–303. o.

Köllő János (2021): Foglalkoztatás a járvány idején- In: Fazekas, K; Kónya, I; Krekó, J (szerk.) Munkaerőpiaci tükör, 2020. Budapest, Magyarország : Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (2021) 407 p. pp. 55-68. o.

KSH (2021):  MÓDSZERTAN – Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Foglalkoztatottság és munkanélküliség – Módszertan (ksh.hu) letöltve 2021.09.12.

Mihályffy László (1994): Meghiúsulások kompenzálása lakossági felvételekben: egy speciális lineáris inverz probléma. Szigma, XXV. évf. , 191–202 o.

—————————————————————————————————————————-

[1] A gyakorlatban természetesen nem minden működik a terv szerint: a mintában szereplők nagyjából egynegyede már az 1.-5. kérdezést követően lemorzsolódik költözés, elhalálozás, válaszmegtagadás, vagy más okok miatt. A panelkopás hatását a KSH szakemberei a minta újrasúlyozásával korrigálják a nem, az életkor és a lakóhely figyelembe vételével, a népszámlálásokból továbbvezetett népességszámok felhasználásával (lásd Mihályffy 1994, H. Richter 2004).

[2] A Stadat táblázatokat lásd https://www.ksh.hu/stadat?lang=hu&theme=mun  , valamint https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/mpal2_01_02_01a.html . Az itt közölt számítások kivétel nélkül a MEF KRTK Adatbank által harmonizált mikroadat-állományain alapulnak.

[3] Az eljárással kapcsolatban kételyek merülhetnek fel, mert a magyar szülők nemzetközi összehasonlításban nagyon hosszú időt töltenek a gyermektámogatási rendszerben: 2006 és 2020 között átlagosan 2.7 éve nem dolgoztak azok a rendszerben lévő kérdezettek, akik úgy nyilatkoztak, hogy a munkaviszonyuk fennáll, az ilyen kilépők pedig átlagosan 3.7 éves munkaszünet után hagyták el a rendszert.

[4] A hibahatáron belüli eltérés utólagos korrekciókból adódhat. A KRTK Adatbank a MEF hullámait három hónapos késéssel kapja meg, azokban az ezt követő korrekciók nem szerepelnek.

[5] Az arány átmenetileg 5 százalékosra csökkent a rokkantnyudíj intézményének átalakításakor, amikor a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülőket inaktívként vették számba.

[6] Az, hogy az 1998 előtti népességszám nem megbízható, kevéssé érinti az 1. ábrán látott belső arányokat.

[7] Lásd https://nfsz.munka.hu/tart/stat_demografiai_bontas és http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/

[8] A bőkezűségről lásd Burda (1993)

[9] A két megfigyelés közötti történésekről a felvétel nem ad képet. Megjegyezzük továbbá, hogy a fenti, illusztratív ábrában nem élünk az áramlások és állományváltozások között összhangot teremtő „gereblyézés” módszerével. Erről lásd Cseres-Gergely (2011).

2022

Okt

01

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

26

27

28

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

3

4

5

6

Következő hónap >
a

2022

Okt

01

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

26

27

28

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

3

4

5

6

Következő hónap >