hu / en

Oblath Gábor: Mire jó a vásárlóerő-paritás, és mire nem?

oblathgabor

 

 

Mire jó a vásárlóerő-paritás, és mire nem?

Az-ár- és a reálszintek országok közötti összehasonlítása
és a viszonylagos változások mérési buktatói

 

Oblath Gábor

 

 

„Egyszerűen nem létezik az a ’tökéletes’ indikátor, amely egyszerre lenne alkalmas az országok közötti reálszint-különbségeknek, valamint e különbségek időbeli változásának a kifejezésére.”
Eurostat: PPP módszertani útmutató

 

Ez az írás egy, a KRTK-KTI Műhelytanulmányok sorozatban hamarosan megjelenő, terjedelmesebb tanulmánynak a tartalmi összefoglalója. A tanulmány elolvasásához úgy igyekszünk kedvet csinálni, hogy a nemzetközi összehasonlítások néhány furcsaságára hívjuk fel a figyelmet. Maga a tanulmány is gyakorlati példák segítségével kíván áttekintést nyújtani a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről, valamint a szintbeli változások értelmezésének és mérésének egyes buktatóiról. Amint a cím is jelzi, a vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP) alkalmazásának lehetőségei és korlátai állnak figyelmünk előterében, de szó lesz arról is, hogy mért van az, hogy egyszerre nélkülözhetetlenek és önmagukban semmitmondóak az országok közötti folyó áron és árfolyamon (például euróban) végzett térbeli és időbeli nominális összehasonlítások. A tanulmányt az a tapasztalat motiválja, hogy számos félreértés övezi a GDP/fővel mért relatív fejlettségi szintekről tájékoztató mutatószámoknak, különösen azok időbeli változásának az értelmezését. Akárcsak a tanulmány, a jelen összefoglaló is olyan módszertani kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkothassunk. Bár röviden érintjük a hazai gazdasági teljesítmény alakulását közép- és kelet-európai összehasonlításban, az ország felzárkózása egy későbbi munkának lesz a tárgya. Az írás által vizsgált időszak 2021-ig tart, mert a PPP-n mért, 2022-re vonatkozó mutatókat nehéz értelmezni. A tanulmány kitér majd arra a hírre is, hogy 2022-ben „Románia lehagyta Magyarországot”.

⮚ Tovább a teljes cikkre

2024

Máj

24

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

Következő hónap >
a

2024

Máj

24

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

Következő hónap >