A társadalmi-területi változók szerepe a COVID-19-halálozás regionális egyenlőtlenségeiben Magyarországon

Magyarország egyike volt a világjárvány által leginkább érintett országoknak a regisztrált COVID-19-halálozás tekintetében. Kutatásunk alapvető célja egyrészt a koronavírushoz köthető halálozás földrajzi eloszlásának bemutatása, másrészt az ennek hátterében álló társadalmi-gazdasági változók szerepének feltárása. A legkisebb négyzetek módszerére (OLS) és térbeli regressziós elemzésre épülő statisztikai vizsgálatainkat járási szinten végeztük el (175 járás) a járvány magyarországi megjelenése és 2022. január 31.-e közötti időszakra vonatkozóan. Azt találtuk, hogy elsősorban ott volt magasabb népességarányosan a regisztrált COVID-19-halálozás, ahol nagyobb volt az időskorú lakosság aránya, illetve a pandémia előtt gyakoribb volt a légzőszervi megbetegedéshez köthető halálozás. Azokban a járásokban, ahol a népesség nagyobb hányada rendelkezett felsőfokú végzettséggel, általában alacsonyabb volt a koronavírus okozta halálozási arány. Ugyanakkor a szakirodalmi előzmények többségével ellentétben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos változók nem mutattak szignifikáns összefüggést a járási szintű regisztrált COVID-19-halálozással. Ezen túlmenően eredményeink azt is alátámasztották, hogy a COVID-19-halálozás alakulásában a térbeliség jelentős magyarázótényezőként jelent meg. A térbeli regressziós elemzés általánosságban rámutatott arra, hogy a kevésbé fejlett járásokban vagy a belső perifériás területeken magasabb volt a COVID-19-megbetegedés okozta halálozás, míg ennek éppen az ellenkezője volt megfigyelhető a fejlettebb járásokban (például a főváros agglomerációjában). Kutatási eredményeink egyrészt hozzájárulnak a hazai COVID-19-halálozás társadalmi-területi egyenlőtlenségeire vonatkozó ismeretek bővítéséhez, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy szükség van további vizsgálatokra az összefüggések és egymásra hatások alaposabb megismeréséhez.