hu / en

Műhelytanulmányok

“Nominális”, reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között

OBLATH GÁBOR

2021/19

Az országok közötti jelentős fejlettségi különbségek árszintkülönbségekkel járnak együtt, és a fejlettségi szintek közeledését – a reálgazdasági konvergenciát – hosszabb távon az árszintek közeledése kíséri. Bár az egy főre jutó GDP-szintek folyó árfolyamon történő, vagyis nominális összehasonlítása alkalmatlan a fejlettségi különbségeknek és az országok közötti reálgazdasági közeledésnek a kifejezésére, a relatív nominális szintek változásának reál- és ár-összetevőre való felbontása megmutatja, hogy egy fejletlen ország „nominális felzárkózása” mennyiben származik abból, hogy az előállított javak egy főre jutó mennyisége relatíve bővült, illetve abból, hogy a javak, azonos pénzben kifejezve, viszonylag megdrágultak. A relatív nominális változások kétféle szemléletnek megfelelő statisztikai forrás alapján bonthatók ár-, illetve reálösszetevőre, amelyek az Európai Unió (EU) több tagországára nézve eltérő jelzéseket adnak az ár-, illetve reálfelzárkózás alakulásáról. Az alternatív felbontások eredményei azonban megegyeznek abban, hogy az EU közép- és kelet európai tagországainak gyors „nominális felzárkózása” 1995 és 2008 között nagyobb részben az euróban kifejezett árszint-felzárkózáshoz (a valuták reálfelértékelődéséhez) köthető, és a 2008 utáni időszak „nominális elakadása” a relatív árszint-felzárkózás megtorpanásához/megfordulásának tulajdonítható: a GDP/fő-vel mért reálfelzárkózás lassult ugyan, de nem állt meg.

Mellékletek a műhelytanulmány alapján készült, a Külgazdaság 2021/9-10. számában publikált, A „nominális felzárkózás” időben változó összetevői: reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között című cikkhez.

 

2021

A kockázati- és magántőke-ágazat szerepe a gazdaságban

KARSAI JUDIT

2020/50

A kockázati- és magántőke-finanszírozás az elmúlt évtizedekben világszerte fontos mechanizmusává vált a cégek fejlesztésének és radikális átalakításának. Ennek ellenére a kockázati és magántőkeipar csak viszonylag kis hányadát fedi le a vállalatok finanszírozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységnek. A kockázati- és magántőke két területe, a klasszikus kockázati tőke és a kivásárlás gyökeresen eltérő helyzetű cégek finanszírozásában játszik kulcsszerepet. A kockázati- és magántőke, mint tőkeközvetítő-csatorna jelentőségét többféleképpen is le lehet mérni. Jelentősége viszonyítható a vállalatfinanszírozás egészéhez vagy a nyilvánosan jegyzett vállalkozások értékéhez képest, de nagyságrendje jellemezhető az egyes országok által megtermelt GDP volumenéhez viszonyítva is. A kockázati- és magántőke-befektetések jelentőségét abszolút módon érzékelteti az ilyen céllal az intézményi befektetők által a kockázati- és magántőkealapoknak odaígért tőke volumene, az alapok kezelésében lévő tőke összege, az általuk egy-egy évben ténylegesen befektetett tőke értéke és a finanszírozásban részesült vállalkozások száma. Végül a kockázati tőkebefektetések jelentősége azon keresztül is érzékeltethető, hogy az ilyen módon finanszírozott vállalkozások mekkora szerepet játszanak az egyes országok gazdaságában, illetve maga a befektetés mekkora jelentőségű és milyen változást eredményez a tőkebefektetésben részesülő cégek életében. A tanulmány a fenti összefüggéseket vizsgálja.

 

2020

A kognitív készségek hatása a diplomások bérére

SEBŐK ANNA

2021/15

Ebben a cikkben Magyarországon elsőként vizsgálom a kognitív készségek szerepét a felsőoktatási végzettség megtérülésében. Az adatok a KRTK Adatbank Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisából származnak (Sebők 2019). Az adatforrás lehetővé teszi a különböző államigazgatási adatbázisok együttes vizsgálatát a magyar lakosság 50%-os mintáján. Az elemzésben a 2008-ban 10. osztályos középiskolások kompetenciaeredményeit, mint a korai kognitív készségek proxy változóját használom a hosszú távú diplomás pályakövetéses vizsgálatomban. A tanulmányban az oktatás hozamszámítási megközelítései közül a kereseti függvények módszerét alkalmazom.

2021

A koronavírus-járvány első hullámának hatása a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére

KÖLLŐ JÁNOS –REIZER BALÁZS

2021/12

Tanulmányunkban a KSH munkaerő-felmérése és havi teljesítménystatisztikája segítségével vizsgáljuk a koronavírus járvány első hullámának azonnali gazdasági hatásait. A mikroadatok vizsgálata lehetővé teszi, hogy az aggregált statisztikáknál részletesebben mérjük fel a gazdasági visszaesés által okozott károkat. Az eredmények a 2008-2009-esnél is súlyosabb visszaesésre és az egyenlőtlenség növekedésére utalnak. A diplomások az átlagnál jobban vészelték át a válságot: körükben kisebb volt az állásvesztés valószínűsége, nagyobb arányban tértek át távmunkára és az őt alkalmazó cégek árbevétele is kevesebbet esett. A külföldi tulajdonú exportáló vállalatok árbevétele az átlagosnál nagyobbat zuhant márciusban, de nyárra már megközelítette a kora tavaszi értékét. Ezzel szemben a magyar tulajdonú cégeknél a visszaesés lassabb, de tartósabb volt.

 

2021

A közoktatási centralizáció hatása a diákok teljesítményére Magyarországon

LÉNÁRD TÜNDE

2020/39

 

2013-ban széleskörű centralizációs folyamat indult el a magyar közoktatásban, melynek során minden, addig önkormányzati fenntartásban lévő iskola egy állami intézményfenntartó központhoz került. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja ennek a centralizációs folyamatnak a diákok tesztpontszámaira gyakorolt hatását mind általános iskolai, mind pedig középiskolai szinten. További cél ezeknek a hatásoknak a szintén 2013-ban indult szakképzési reform hatásaitól való elkülönítése. Az elemzés különbségek különbsége módszert és hozzáadott érték modelleket használ fixhatásokkal keverve. Arra az eredményre jut, hogy 6. és 8. évfolyamon nem volt kimutatható hatása a centralizációnak, sem az általános iskolai, sem pedig a szerkezetváltó gimnáziumi képzésekben. Még 10. évfolyamon sem mutatható ki a 2013-at követő teljes időszakra vonatkozó átlagos hatás, csak 2015-ben és ’17-ben figyelhető meg átmeneti, 0,05 szórásegységnyi negatív centralizációs hatás a tesztpontszámokra. A centralizáció és a szakképzési reform hatásainak elkülönítését célzó modell alapján azonban valószínűsíthető, hogy ezek az átmeneti hatások is elsősorban a reform negatív hatásaira vezethetők vissza. Utóbbi egy szórásegység 9-16%-ával csökkentette a szakközépiskolások pontszámait.

2020