hu / en

Műhelytanulmányok

2020 januárjától a MT/DP Műhelytanulmányok és a Budapest Working Papers sorozat egybeolvadt, és a továbbiakban KRTK-KTI Műhelytanulmányok cím alatt közli az intézet kutatóinak tudományos munkáját. A KRTK-KTI Műhelytanulmányok célja, hogy hozzászólásokat, vitát generáljanak, nem mentek át szakmai ellenőrzésen.

Szerkesztő: Hajdu Tamás

A megszűnt sorozatok tanulmányai az alábbi linkeken érhetőek el:

MT/DP műhelytanulmányok

BWP műhelytanulmányok

The gender gap in top jobs – the role of overconfidence

ANNA ADAMECZ-VÖLGYI – NIKKI SHURE

2022/19

There is a large gender gap in the probability of being in a “top job” in mid-career. Top jobs bring higher earnings, and also have more job security and better career trajectories. Recent literature has raised the possibility that some of this gap may be attributable to women not “leaning in” while men are more overconfident in their abilities. We use longitudinal data from childhood into mid-career and construct a measure of overconfidence using multiple measures of objective cognitive ability and subjective estimated ability. Our measure confirms previous findings that men are more overconfident than women. We then use linear regression and decomposition techniques to account for the gender gap in top jobs including our measure of overconfidence. Our results show that men being more overconfident explains 5-11 percent of the gender gap in top job employment. This indicates that while overconfidence matters for gender inequality in the labor market and has implications for how firms recruit and promote workers, other individual, structural, and societal factors play a larger role.

2022

No evidence of direct peer influence in upper-secondary track choice—Evidence from Hungary

TAMÁS KELLER

2022/18

This paper investigates direct peer influence in upper-secondary track choice in the stratified and selective Hungarian educational system and makes two contributions to the literature. First, it tests both peer-contrasting and peer-conforming influences by considering peers’ GPA and endogenous educational choices. Second, the paper investigates mechanisms behind peer-conforming educational choices (such as peers’ normative pressure and information potential), with a focus on two structurally different peer relationships: self-selected friends and randomly assigned deskmates. The study uses a unique dataset that merges administrative data with randomized field experiment data. The results show no evidence of peer influence, after accounting for unobserved classroom homogeneity. Within the classroom, peers’ ability did not decrease, and peers’ ambitious endogenous educational choices did not increase students’ own choice of the academic upper-secondary track. Concerning the mechanisms of peer-conforming educational choices, the results reveal that peers’ informational potential (but not their normative pressure) might be the mechanism that drives students to conform to peers’ choices. This paper interprets the absence of peer influence in upper-secondary track choices as evidence that peer influence cannot derail students’ socially determined educational choices.

2022

Longevity gap, indexation and age-specific average pensions

ANDRÁS SIMONOVITS

2022/17

Studying the age-dimension of the probability distribution of pensions while assuming steadily rising real wages and time-invariant benefit-rules, two factors play important roles: (i) the weight of the wages in indexation of benefits in progress; (ii) the longevity gap. Factor (i) acts against relative depreciation of older benefits, while factor (ii) raises the share of higher benefits among older cohorts. Using an example and a model we show how the shape of the average benefit–age-curve depends on the relation between these two factors.

2022

Business transactions and ownership ties between firms

LÁSZLÓ LŐRINCZ – SÁNDOR JUHÁSZ – REBEKA O. SZABÓ

2022/16

In this study we investigate the creation and persistence of interfirm ties in a large-scale business transaction network. Transaction ties, firms buying or selling products or services can be the outcome of pure business motivations, but the social connections of owners or the geographical location of companies may also influence their development. We build the transaction and the ownership networks of firms in Hungary for 2016 and 2017 from two administrative datasets and identify multi-layer network motifs to predict the creation and persistence of business transactions. We show that direct or indirect relationships in this two-layered network contribute to both the creation and persistence of business transaction ties. We find a positive, but smaller impact of geographic proximity and industrial similarity of firms. For our estimations, we utilize loglinear models and emphasize their efficiency in predicting links in such large networks. We contribute to the literature by illustrating business connection patterns in a nationwide multilayer interfirm network.

2022

A magyar adórendszer újraelosztási hatásai

KREKÓ JUDIT – ERŐS HANNA – GRESKOVICS BORI – HAJNAL ÁRON – SCHARLE ÁGOTA

2022/15

A tanulmány a magyar egykulcsos adóreform, illetve a családi adó- és járulékkedvezmény jövedelem-újraelosztási hatásait vizsgálja. Tanulmányunk részletesen vizsgálja a családi kedvezmények hatásait, illetve – a 2020-as adminisztratív adatok használatának köszönhetően – a korábbi becsléseknél pontosabb képet ad az egykulcsos adóreform hatásairól is. Az adóreform keretében 2011 és 2013 között több lépésben kivezették a sávos adózást és az adójóváírást, így a munkajövedelmet egységesen 16 százalék (2015-től 15 százalék) adó terheli, illetve lényegesen szélesítették a családi adóalap-kedvezményeket. Az új személyi jövedelemadórendszer a magas jövedelműeknek, illetve a sokgyermekeseknek kedvez, míg fő vesztesei az alacsony jövedelmű és/vagy gyermektelen, illetve egy gyermeket nevelő munkavállalók. Eredményeink szerint, noha a gyermekek után igénybe vehető adó- és járulékkedvezmények jövedelemhez viszonyított aránya a jövedelmi szint emelkedésével csökken, összességében minimálisan térítik el az átlagos adóterhelés elosztását. Így az szja rendszer a kedvezményeket figyelembe véve is lényegében egykulcsosnak tekinthető, az adófizetők jövedelmi tizedeinek adózás előtti és utáni részesedése gyakorlatilag megegyezik. A családi adókedvezmény a magas jövedelmű sokgyerekeseknek kedvez az egygyerekes vagy szegényebb családokkal szemben. Legnagyobb nyertesei a legfelső jövedelmi tized három- vagy többgyermekes adófizetői: ez a 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó mindössze két százaléka kapja a teljes családi adókedvezmény 10 százalékát, a legalább három gyermek után igénybe vett kedvezmények csaknem harmadát.

 

2022