Tanulmányunk a magyarországi kisgyermekek és iskolások fogorvosi látogatásainak, a tejfogak és a maradó fogak állapotának, a fontosabb kezeléseknek, a közfinanszírozott ellátások elérhetőségének és a fogak állapotát befolyásoló egészségmagatartási jellemzőknek a társadalmi egyenlőtlenségeit vizsgál-ja. Ehhez felhasználunk minden olyan elérhető adminisztratív és kérdőíves adatforrást, melyeknek segítségével képet adhatunk a témáról. Rámutatunk arra, hogy már 2-3 éves korban jelentős társadalmi különbségek állnak fent mind a fogak állapota, mind a fogorvosi látogatások, mind pedig az egészségmagatartások tekintetében, és mindezek kiegészülnek a közfinanszírozott fogorvosi ellátások elérhetőségében mutatkozó szakadékszerű társadalmi különbségekkel. A kisgyermekkori különbségek az életkor előrehaladtával általában csak tovább nőnek. Tanulmányunkat a fogak állapotában fennálló társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló egészség- és társadalompolitikai javaslatokkal zárjuk.

Public pensions are indexed to prices or wages or to their combinations; therefore, the impact of inflation on the real value of benefits can often be neglected, especially under indexation to prices. At high and accelerating/decelerating inflation like currently prevailing in Hungary, however, this is not the case. (i) With fast inflation of basic necessities, proportional indexation of benefits in progress devalues the lowest benefits, paying for above-the-average consumption share of these goods.  (ii) Annual, lumpy raises in these benefits imply too high  intra-year drop in the real value of benefits. (iii) With accelerating inflation, the declining real value of delayed initial benefits may incite immediate retirement. (iv) With unindexed parameter values (like progressivity bending points), the initial benefits’ structure unintentionally changes.

We estimate heterogeneous wage structure effects for country-pairs within the EU by the Causal Forest algorithm, then identify groups of workers with the highest and lowest discrepancies in terms of wage differentials. We find that, in the East-West comparison, age is the most consistently differentiating factor. People over 40 are most adversely treated in the East relative to the West, and especially those who have no tertiary education and work in small or medium-sized enterprises.

The gender earnings gap can be attributed either to the different distribution of males and females across jobs or to within job biases in favour of men. The latter is frequently called the wage structure effect, and it may be interpreted as wage discrimination against women. In this paper we focus on this second source of the gap. In particular, we study the heterogeneity of the wage structure effect by looking for the main drivers of it. On Hungarian matched employer-employee data we identify those firm-worker profiles that exhibit extremely high gender wage differentials We apply the Causal Forest methodology, borrowed from the conditional average treatment effect (CATE) literature, which has been utilized in several observational studies, recently. Our findings show that those firms that pay relatively high wages tend to discriminate against women most strongly, and especially with respect to women who have spent a longer time in the same firm. But this tendency is moderated by regional effects; where demand side competition is strong the wage structure effect tends to be smaller. These findings are, by and large, in accordance with the view that relative bargaining power is relevant for wage-setting, or, alternatively, firms practice third degree wage discrimination.