David Ricardo (és Adam Smith) adóelméletének interpretációja a mai napig angolszász szemléletű, noha fogantatása francia (is) volt. A történeti előzmények felelevenítésének szándékát megerősítette, hogy az utóbbi évtizedben egyre több szerző elmélettörténeti visszatekintéssel alapozza meg gondolatmenetét. A Smith és Ricardo nevével fémjelzett klasszikus iskoláig nyúlnak vissza. Hátterükben azonban ott voltak a fiziokraták, akiktől átvették adóelméletük lényegét, az egyetlen adó, a földtulajdonosi járadékok közvetlen adóztatásának elvét. A járadékalapú jövedelmek keletkeznek, de nem termelnek gazdagságot, a köz(össég) céljaira igénybe vehetők. Adó-incidencia elemzésük is fiziokrata logikát követett. A tanulmány ismerteti a fiziokrata adózás alapelvei mellett egyes jelentős képviselőinek reform elképzelését-gyakorlatát. . (Nicolas Baudeau, Mercier de la Rivière, Turgot). Végül a korai magyar ár-reformok történetéhez fűzött megjegyzések zárják a munkát. François Quesnay „Second probleme économique” (1763) írásának magyar fordítása olvasható a tanulmány 2. részében.
2024
Júl
01
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
a
2024
Júl
01
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
