A tanulmányban 38-41 európai ország lakosságának halálozásában tapasztalt eltérésekkel és ezek magyarázatával foglalkozom. Összehasonlítom a korai (0-64 éves kor) és az időskori (65 év felett) mortalitási rátákat alakító tényezőket betegség-csoportonként és nemek szerint a 2009. évre. Egy szűkebb mintán kitérek az elkerülhető (ezen belül a megelőzhető és kezelhető) betegségekből adódó halálozási különbségekre a 2015. évre.
Az alkalmazott modell az országok lakosságának életkörülményeit és életmódját veszi számításba, így az egy főre jutó GDP-t, a földrajzi elhelyezkedést, a légszennyezettséget, a népesség képzettségét, a dohányzási és égetettszesz fogyasztási szokásokat, valamint az egészségügyi kiadásokat.
A legmeghökkentőbb eredmény a légszennyezettség hatásával kapcsolatos: a tüdőrák esetében a 65 év alatti férfiaknál ennek mortalitást magyarázó, kiemelkedően magas súlya szinte megegyezik a leginkább ismert kockázati tényezőjével, a dohányzáséval; sőt, az időseknél már jelentős a különbség a légszennyezettség „javára”.
