The Recent Crisis (some Time Ago We Tended To Write “of 2008-2009”, But Nowadays We Should Refrain From Displaying The Ending Date!) Has Become The Most Serious Challenge For The Central And Eastern European Countries After They Had Completed The Process Of Post-socialist Transformation And Became The EU Members. The Negative Impacts Of Recession In Their Most Important International Partners Multiplied Their Own Tensions And Imbalances Which – In Some Cases – Have Led To Dramatic Decline Of The GDP And Serious Cuts In Public Spending And Personal Incomes. Keeping In Mind All Differences Between Particular Central And Eastern European Countries We May Say That They, On The Whole, Have Met The Challenges Of The Crisis Bravely And Effectively Due To Still Great Adaptability And Flexibility Of Both Their Political Elites And Societies. They Thus May Become An Example For Some Other EU Member States Which Currently Struggle With Economic Difficulties And Encounter Strong Social Protests Against Necessary Harsh Economic Measures. This Book Addresses The Issues Of The Crisis And Its Aftermath In A More General Setting, Reaching Beyond The Recent Crisis, Both Into The Past And Into The Future, And Also Extending The Discussions Beyond The New Member States To Countries In The Greater European Continent.
Címnegyed és tartalom
A könyv megvásárolható a Kiadótól.

A régiós kockázatitőke-befektetések öt évig tartó aranykora 2008 őszén véget ért. A régió átmeneti felértékelődésének a globális pénzügyi válság vetett véget. Mivel a közelmúltban a régióbeli befektetésekre összegyűjtött rendkívül nagy összegű tőke egy jelentős részét a kockázatitőke-alapok várhatóan még be fogják fektetni, a régióban a következő egy-két évben még nem várható a kockázatitőke-finanszírozásnak a fejlett piacokhoz hasonló mértékű drasztikus visszaesése. Az elemzés Közép- és Kelet-Európa kockázatitőke-finanszírozásának várható fejleményeit a régióban az elmúlt években érvényesült tendenciák ismeretében kísérli meg előrejelezni. Ehhez áttekinti a befektetésekhez rendelkezésre bocsátott tőke volumenében és forrásának szerkezetében bekövetkezett változásokat, valamint a tényleges befektetések földrajzi és szektorális alakulásának tendenciáit. Táblázatokba foglalva részletezi az egyes régiós alapok forrásait, kezelt tőkéjét illetve fontosabb befektetéseit, számos példán keresztül mutatva be a befektetők által alkalmazott vállalati szintű stratégiákat. Ugyancsak vállalati példákkal illusztrálva elemzi a régiós alapok befektetéseiből történő kilépések módszerét és hozamát. A régióbeli kockázatitőke-piacot nemzetközi keretbe ágyazó elemzés az amerikai jelzálogpiaci válság nyomán bekövetkezett pénzügyi válság és recesszió régióra gyakorolt várható hatásainak mérlegelésével zárul.

Aktivitás, jövedelmek és társadalmi jólét – Négy új EU tagállam összevetése (angol nyelvű kiadvány)

A könyv fő célja az EU új tagállamai közül négyben (Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovénia) a korai kilencvenes évek óta lezajlott társadalmi-gazdasági változásoknak a bemutatása és számszerűsítése.
A széleskörű társadalmi-gazdasági változások közül a kötet kiemelt részletességgel foglalkozik a szociálpolitikában bekövetkezett nagy változások hatásaival, a gazdasági aktivitásban, a foglalkoztatásban, az iskolai végzettségben, a háztartások jövedelmi szintjében, a háztartások közötti jövedelmi egylőtlenségben, valamint a jövedelmi szegénység kockázatában bekövetkezett változásokkal. A bemutatott kutatás értéke nem csak abban mutatkozik meg, hogy előnyös módon ötvözi az aggregált és a mikorszintű adatok használatát, hanem módszertani egységességében is. Az egyes országtanulmányok közös módszertani alapjait a technikai kérdéseket tárgyaló melléklet részletesen ismerteti.
A kötetet megalapozó kutatást – az EU “Competitive Pressure and its Social Consequences in EU Member States and in Associated Countries”
(A verseny-nyomás és annak társadalmi következményei EU-tagállamokban és társult országokban) című programja keretében – az MTA Közgazdaságtudományi Intézete koordinálta, Halpern László vezetésével  (http://econ.core.hu/comppress/). A kiadvány kizárólag angol nyelven jelent meg.

The book’s main aim is to describe and quantify the large socioeconomic changes which have occurred in four new Member States of the European Union (Bulgaria, Hungary, Romania and Slovenia), since the early 1990s. Within the broad frame of socioeconomic change, a number of topics were explored in greater detail: the impact of large changes in social policy, changes in activity, occupational status and educational attainment, household income sources and income inequality, and risk of income poverty.
The value of this research lies not only in its “blend” of aggregate statistical data and micro-data, but also in its methodological coherency. The country chapters are based on common methodological guidelines, which are thoroughly explained in the Technical Annex.
The book relies on research supported by the project “Competitive Pressure and its Social Consequences in EU Member States and in Associated Countries”” coordinated by the Institute of Economics HAS , project manager László Halpern. (http://econ.core.hu/comppress/).

For a long time, global educational comparisons suggested that Hungary was well positioned. Enrolment in education has traditionally been high and still two decades ago Hungarian students consistently outperformed their counterparts in much of the industrialised world in international tests of mathematics and science performance. However, the most recent PISA assessment in 2006 showed Hungarian 15-year-olds performing just around the OECD average level in science, Hungary’s traditional strength, and in other subject areas below OECD standards. The challenges which education systems face can no longer be successfully addressed by incrementally stretching 19th century school systems with 20th century teachers to teach 21st century students.

The book provides a science-based perspective for how Hungary can transform its education system to move from “hit and miss” policies to establishing universal high standards, from uniformity in the system to embracing diversity, from managing inputs and a bureaucratic approach to education towards devolving responsibilities and enabling outcomes, from talking about equity to delivery equity, and from a system where schools no longer receive prefabricated wisdom but take initiatives on the basis of data and best practice.