hu / en

Műhelytanulmányok

2020 januárjától a MT/DP Műhelytanulmányok és a Budapest Working Papers sorozat egybeolvadt, és a továbbiakban KRTK-KTI Műhelytanulmányok cím alatt közli az intézet kutatóinak tudományos munkáját. A KRTK-KTI Műhelytanulmányok célja, hogy hozzászólásokat, vitát generáljanak, nem mentek át szakmai ellenőrzésen.

Szerkesztő: Hajdu Tamás

A megszűnt sorozatok tanulmányai az alábbi linkeken érhetőek el:

MT/DP műhelytanulmányok

BWP műhelytanulmányok

The Effect of Air Pollution on Fertility Outcomes in Europe

ÁRPÁD STUMP – BÁLINT HERCZEG – ÁGNES SZABÓ-MORVAI

2023/10

This paper studies the effect of ambient air pollution on the number of births in the European Union. We collect air pollution data with web scraping technique and utilize variations in wind, temperature, number of heating, and cooling days as instrumental variables. There are 657 NUTS 3 regions included in the regressions, each with 2 to 6 years of observations between 2015 and 2020. Our results show that an increase in the levels of PM2.5 – PM10 pollution concentration by 1 μg/m3 (appr. 5-10%) would result in a 9% drop in the number of births next year. CO pollution levels also have a significant although smaller effect. If CO pollution concentration increases by 1 mg/m3 (appr. 15%) the number of births next year will fall by about 1%. In the heterogeneity analysis, we find that air pollution is more harmful to fertility in countries with already high pollution levels and lower GDP. This latter suggests that healthcare spending and the general level of living standard could be factors that moderate the negative consequences of ambient air pollution. To our knowledge, this is the first article to study the fertility effects of air pollution using an extended number of countries and years and at the same time including more than one air pollutant. As a result, our results have strong external validity. A remarkable novelty of our study compared to the previous literature is that after taking into account the effect of PM2.5 – PM10 and CO, the rest of the pollutants have much less role in shaping fertility outcomes compared to the findings of the previous literature. This difference is a result of the new method of this study, which examines the pollutants simultaneously instead of examining only one or a few at a time. This result can be important for environmental policies, where the limited resources should target pollution types that have the most detrimental effect on human fertility and health.

2024

Keresetek, valorizáció és nyugdíjak: koncepcionális kérdések és statisztikai problémák

OBLATH GÁBOR – SIMONOVITS ANDRÁS

2023/9

Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíjak lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint az átlagnyugdíjak. Ehhez több tényező is hozzájárult, amelyek közül kitüntetett jelentősége van a valorizáció módszerérének és hivatalos keresetstatisztikának; írásunk erre a két tényezőre összpontosít. A tb-kezdőnyugdíjak meghatározásakor a legtöbb országban több évtizedes keresetpályát vesznek alapul, és az egyes évek nominális kereseteit az országos keresetemelkedés mértékével hozzák közös nevezőre: valorizálják. Magyarországon is ezt a módszert alkalmazzák. A tanulmányban ismertetett összehasonlításokból kitűnik, hogy 2013 és 2021 között a hivatalos nettó bérindex jelentősen túlbecsülhette az országos nettó átlagkeresetek emelkedését, ezáltal a kezdőnyugdíjak jobban nőhettek az indokoltnál. A tanulmány e kérdéskör több vonatkozását, köztük azt vizsgálja, hogy hihető-e az átlagnyugdíj/nettó bér arányának jelentős csökkenése, és kitér arra, hogy ilyen helyzetben milyen dilemmákkal szembesülnek a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók.

2024

Társadalmi különbségek a magyarországi gyerekek fogainak állapotában és egészségmagatartásában

HAJDU TAMÁS – KERTESI GÁBOR – FADGYAS-FREYLER PETRA

2023/08

Tanulmányunk a magyarországi kisgyermekek és iskolások fogorvosi látogatásainak, a tejfogak és a maradó fogak állapotának, a fontosabb kezeléseknek, a közfinanszírozott ellátások elérhetőségének és a fogak állapotát befolyásoló egészségmagatartási jellemzőknek a társadalmi egyenlőtlenségeit vizsgál-ja. Ehhez felhasználunk minden olyan elérhető adminisztratív és kérdőíves adatforrást, melyeknek segítségével képet adhatunk a témáról. Rámutatunk arra, hogy már 2-3 éves korban jelentős társadalmi különbségek állnak fent mind a fogak állapota, mind a fogorvosi látogatások, mind pedig az egészségmagatartások tekintetében, és mindezek kiegészülnek a közfinanszírozott fogorvosi ellátások elérhetőségében mutatkozó szakadékszerű társadalmi különbségekkel. A kisgyermekkori különbségek az életkor előrehaladtával általában csak tovább nőnek. Tanulmányunkat a fogak állapotában fennálló társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló egészség- és társadalompolitikai javaslatokkal zárjuk.

2024

The effect of funding liquidity regulation and ESG promotion on market liquidity

JUDIT HEVÉR – PÉTER CSÓKA

2023/07

Liquidity is a key consideration in financial markets, especially in times of financial crises.  For this reason, regulatory attention to and measures in this field have been on the rise for the past years. Based on practical experience, regulations aiming at ensuring funding liquidity or, in general, reducing certain risky positions have the side effect of reducing market liquidity. To understand this effect, we extend a standard general equilibrium model with transaction costs of trading, endogenous market liquidity, and the modeling of regulation. We prove that funding liquidity regulation or divesting bad ESG assets reduces market liquidity.

2024

Unexpected Inflation and Public Pensions: The Case of Hungary

ANDRÁS SIMONOVITS

2023/06

Public pensions are indexed to prices or wages or to their combinations; therefore, the impact of inflation on the real value of benefits can often be neglected, especially under indexation to prices. At high and accelerating/decelerating inflation like currently prevailing in Hungary, however, this is not the case. (i) With fast inflation of basic necessities, proportional indexation of benefits in progress devalues the lowest benefits, paying for above-the-average consumption share of these goods.  (ii) Annual, lumpy raises in these benefits imply too high  intra-year drop in the real value of benefits. (iii) With accelerating inflation, the declining real value of delayed initial benefits may incite immediate retirement. (iv) With unindexed parameter values (like progressivity bending points), the initial benefits’ structure unintentionally changes.

2024