This paper provides a summary of the latest advancements in generative artificial intelligence using large language models over the past six months. The impact of this breakthrough remains uncertain, but it is evident that GPT is a General-Purpose Technology (GPT) that will significantly alter various aspects of our economy and society in ways that are yet to be fully comprehended. While it is essential for the government to regulate GPT technology, it is inevitable that the technology will continue to expand and evolve at a rapid pace. There is no doubt that every corner of the new world if it exists at all, will be covered by millions of forms of artificial intelligence. The taming of AIs and successful social and personal cooperation with domesticated AIs could ensure our survival and prosperity in that world. Whether or not AIs are capable and willing to cooperate will populate the new world is neither an individual nor a national matter. But how a country and its people fare in the new world is more so.

Tanulmányunk a magyarországi gyerekek egészségi állapotában fennálló társadalmi különbségeket vizsgálja a 2010-es években. Az elemzésekhez összegyűjtöttük és egységes statisztikai keretbe rendeztük azokat az adminisztratív és kérdőíves adatforrásokat, amelyek alapján feltárhatóak a gyerekek egészségi állapotában tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségek és lehetséges okaik. Vizsgálatunk rámutat arra, hogy a gyermekek egészsége milyen nagy mértékben függ össze azzal, hogy milyen társadalmi közegbe születtek, hogy milyen életkörülmények és jövedelmi viszonyok között élnek, illetve hogy milyen viselkedési sajátosságokkal rendelkeznek ők maguk és a szüleik.

Magyarország egyike volt a világjárvány által leginkább érintett országoknak a regisztrált COVID-19-halálozás tekintetében. Kutatásunk alapvető célja egyrészt a koronavírushoz köthető halálozás földrajzi eloszlásának bemutatása, másrészt az ennek hátterében álló társadalmi-gazdasági változók szerepének feltárása. A legkisebb négyzetek módszerére (OLS) és térbeli regressziós elemzésre épülő statisztikai vizsgálatainkat járási szinten végeztük el (175 járás) a járvány magyarországi megjelenése és 2022. január 31.-e közötti időszakra vonatkozóan. Azt találtuk, hogy elsősorban ott volt magasabb népességarányosan a regisztrált COVID-19-halálozás, ahol nagyobb volt az időskorú lakosság aránya, illetve a pandémia előtt gyakoribb volt a légzőszervi megbetegedéshez köthető halálozás. Azokban a járásokban, ahol a népesség nagyobb hányada rendelkezett felsőfokú végzettséggel, általában alacsonyabb volt a koronavírus okozta halálozási arány. Ugyanakkor a szakirodalmi előzmények többségével ellentétben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos változók nem mutattak szignifikáns összefüggést a járási szintű regisztrált COVID-19-halálozással. Ezen túlmenően eredményeink azt is alátámasztották, hogy a COVID-19-halálozás alakulásában a térbeliség jelentős magyarázótényezőként jelent meg. A térbeli regressziós elemzés általánosságban rámutatott arra, hogy a kevésbé fejlett járásokban vagy a belső perifériás területeken magasabb volt a COVID-19-megbetegedés okozta halálozás, míg ennek éppen az ellenkezője volt megfigyelhető a fejlettebb járásokban (például a főváros agglomerációjában). Kutatási eredményeink egyrészt hozzájárulnak a hazai COVID-19-halálozás társadalmi-területi egyenlőtlenségeire vonatkozó ismeretek bővítéséhez, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy szükség van további vizsgálatokra az összefüggések és egymásra hatások alaposabb megismeréséhez.

This paper analyzes the dynamics of sectoral Real Gross Value Added (RGVA) around sudden stops in foreign capital inflows. We identify sudden stop episodes statistically from changes in gross capital inflows from the financial account, and use an event study methodology to compare RGVA before and after the start of sudden stops. In the baseline specification, we estimate changes in the growth rate of sectoral RGVA during sudden stops and in the few quarters following them. In an additional exercise, we analyze deviations from the sectors’ long-run growth path. Our findings indicate that: (i) tradable sectors, especially manufacturing, face larger damages during sudden stops than nontradable sectors, (ii) but they also lead the recovery after recessions that accompany sudden stops on impact, partly due to the fact that they benefit from the depreciation of the domestic currency that occurs during sudden stops, (iii) construction and professional services are the most seriously hurt nontradable sectors during sudden stops, while information and communication, and financial services grow slower even in the aftermath of the events than before their onset. However, this slowdown only constitutes a return to their long-run sectoral growth paths. Overall, our results suggest a prolonged reallocation of economic activity away from service sectors, towards the production of goods. This is consistent with a traditional view of the role of tradable and nontradable sectors in a sudden stop episode.

This paper studies the effect of ambient air pollution on the number of births in the European Union. We collect air pollution data with web scraping technique and utilize variations in wind, temperature, number of heating, and cooling days as instrumental variables. There are 657 NUTS 3 regions included in the regressions, each with 2 to 6 years of observations between 2015 and 2020. Our results show that an increase in the levels of PM_2.5 – PM₁₀ pollution concentration by 1 μg/m³ (appr. 5-10%) would result in a 9% drop in the number of births next year. CO pollution levels also have a significant although smaller effect. If CO pollution concentration increases by 1 mg/m³ (appr. 15%) the number of births next year will fall by about 1%. In the heterogeneity analysis, we find that air pollution is more harmful to fertility in countries with already high pollution levels and lower GDP. This latter suggests that healthcare spending and the general level of living standard could be factors that moderate the negative consequences of ambient air pollution. To our knowledge, this is the first article to study the fertility effects of air pollution using an extended number of countries and years and at the same time including more than one air pollutant. As a result, our results have strong external validity. A remarkable novelty of our study compared to the previous literature is that after taking into account the effect of PM_2.5 – PM₁₀ and CO, the rest of the pollutants have much less role in shaping fertility outcomes compared to the findings of the previous literature. This difference is a result of the new method of this study, which examines the pollutants simultaneously instead of examining only one or a few at a time. This result can be important for environmental policies, where the limited resources should target pollution types that have the most detrimental effect on human fertility and health.