hu / en

Műhelytanulmányok

A nők helyzete a közgazdaságtudományban, három visegrádi országban

KISS ANDREA – PERTOLD-GEBICKA BARBARA SZABÓ-MORVAI ÁGNES

2020/41

Ez a tanulmány bemutatja a közgazdaságtudományi kutatói szakma területén tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségeket három visegrádi ország vonatkozásában. A foglalkoztatottság tekintetében a nemek közötti eltérés mértéke az élvonalba tartozó intézményekben megegyezik az Egyesült Államokban és más nyugati országokban tapasztalt mértékkel. A kevésbé előkelő helyre rangsorolt intézményekben azonban ez a különbség kisebb, sőt némely esetben a nők javára fordul át. Amennyiben az intézményi korlátok hoznak létre ilyen mintát – erre utal a korábbi szakirodalom – a tudományos intézmények befogadóbbá tételével potenciálisan megszüntethetőek lennének az élvonalba tartozó intézményekben tapasztalt különbségek. Tanulmányunkban néhány gyakorlati javaslatot vitatunk meg.

 

2020

A nők munkaerőpiaci helyzete a visegrádi országokban

EWA CUKROWSKA-TORZEWSKA – LOVÁSZ ANNA RIGÓ MARIANN

2020/46

A V4 országokban a nyugati és északi országokhoz viszonyítva a nők és anyák foglalkoztatottsági aránya alacsonyabb. A 0–2 éves korú gyermeket nevelő anyák foglalkoztatottsági aránya – Lengyelország kivételével – különösen alacsony. A munka-család egyensúly mutatói és a nemek közötti bérkülönbségek tekintetében szintén gyenge teljesítmény mutatkozik. A V4 országokban az anyák rossz munkaerőpiaci helyzete a nemzeti családpolitikák sajátosságaira vezethetők vissza: hosszú szülői szabadság, amely a 2 éves kor alatti gyermekek esetében meglehetősen korlátozott gyermekgondozási lehetőségekkel párosul. Ez alól Lengyelország az egyetlen kivétel, amely rövidebb, azaz 1 év szülői szabadságot biztosít. Annak ellenére, hogy a szülői szabadságot mindkét szülő igénybe veheti, igen ritka, hogy kizárólagosan az apák használják fel azt. A vállalati szemlélet is magyarázhatja az anyák kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetét. A részmunkaidős és a rugalmas munkaidős foglalkoztatás különösen hasznos lenne, ezeket a lehetőségeket azonban más Európai országokhoz viszonyítva csak igen ritkán alkalmazzák a V4 országokban

2020

A sorkatonaság munkaerőpiaci hatásai Magyarországon

HÁLÓ BUDA – REIZER BALÁZS

2020/29

Dolgozatunkban adminisztratív járulékadatok segítségével vizsgáljuk a sorkatonaságban való részvétel bérekre gyakorolt hatását. Elemzésünkben különbségek-különbsége módszerrel vizsgáltuk, hogy változik a 2003-ban és 2004-ben bevonuló sorkatonák bére a be nem vonuló munkatársaikhoz képest. A sorkatonák bevonulás előtt 20 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a hasonló tulajdonságokkal rendelkező ám be nem vonuló munkavállalók. A sorkatonaság után ez a bérhátrány kb. 3 százalékos bérelőnnyé változik. Mivel a sorkatonaság csak 6 hónapig tartott, ezért nem gondoljuk, hogy a gyors bérnövekedés csak a termelékenység növekedése miatt következett be. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy cégek diszkriminálták a sorkatonákat bevonulás előtt, vagy pedig a cégek és a későbbi sorkatonák képességei nem illettek össze.

2020

Állami segítséggel történő startup finanszírozás nemzetközi tapasztalatai

KARSAI JUDIT

2021/24

Az államnak fontos szerepe van a startupok minden egyes fejlődési szakaszának finanszírozásában. A startupok finanszírozásának túlnyomó részét vissza nem térítendő állami támogatás és a hitelnyújtás biztosítja, mely utóbbit állami garanciavállalás is segíti. A kockázati tőke szerepe sokkal kisebb. Az állam azonban ezt is segítheti, mégpedig elsősorban a privát befektetőkkel való társfinanszírozás és a privát kockázati tőkealapok tőkéjének megemelése révén. A kockázati tőkealapok feltőkésítésének előmozdításához fontos eszköz az alapok privát befektetői által igénybe vehető állami garancia. Az állam a startupok finanszírozásában legeredményesebben nem a cégeknek közvetlenül nyújtott pénzeszközökkel, hanem a finanszírozás katalizátoraként, a piac privát szereplőinek ösztönzésével tud részt venni. Az alábbi elemzés bemutatja, hogy az állami segítség nemzetközileg kialakult megoldásai közül melyek és milyen sikerrel terjedtek el.

2021

Automation risk along individual careers: static and dynamic upgrades in cities

LÁSZLÓ CZALLER – RIKARD ERIKSSON – BALÁZS LENGYEL

2020/30

Automation risk of workers prevails less in large cities compared to small cities, but little is known about the drivers of this emerging urban phenomenon. We examine the role of cities on changes in automation risk through individual careers of workers by separating labour mobility to a city from labour mobility within a city. Applying panel data representing all Swedish workers from 2005 to 2013 we provide new evidence that working in, or moving to, metropolitan areas lower automation risk of workers. We find that high-skilled workers enjoy dynamic occupation upgrades in cities and benefit from accumulating experience in the urban labour market, while low-skilled workers experience a single static upgrade when moving to a city.

2020