We study the impact of a large payroll tax cut for older workers in Hungary. Motivated by the predictions of a standard equilibrium job search model, we examine the heterogeneous impact of the policy. Employment increases most at low-productivity firms offering low-wage jobs, which tend to hire from unemployment, while the effects are more muted for high-productivity firms offering high-wage jobs. At the same time, wages only increase at high-productivity firms. These results point to important heterogeneity in the incidence of payroll tax cuts across firms and highlight that payroll taxes have a significant impact on the composition of jobs in the labor market.

This paper evaluates a 90-day hiring subsidy designed for young jobseekers aged below 25, introduced in Hungary in 2015 as part of the Youth Guarantee programme. The subsidy covers the total wage cost with no obligation to retain the new hire when the subsidy expires. The analysis is based on linked administrative data taken from the unemployment register, cognitive skills measured at age 15, health and social security records. The causal impact of the subsidy on subsequent employment is identified in comparison to participants of a large-scale public works programme, using propensity score matching with exceptionally rich controls. The estimates indicate significant positive effects: participants spent 14-20 days more in employment within six months after the programme ended on the whole sample. The impact is weaker on the 12-month horizon. We find that the subsidy works well as a screening device: the programme has the highest impact on those workers who have very low levels of schooling (eight years of primary school or less), but demonstrated high skill levels on standardised competence tests. One potential explanation is that employers tend to retain those with better cognitive skills, irrespective of their formal qualifications. We also find some indication that the subsidy is (mis)used by some employers to hire short term, seasonal workers.

Jelen tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a 2014-2015 között legalább egy napig regisztrált munkanélküliek milyen tulajdonságok mentén vesznek részt a vállalkozóvá válást elősegítő programokban Magyarországon. Az adatok azt mutatják, hogy némileg hátrányosabb helyzetűek azok a munkanélküliek, akik támogatást vettek igénybe a vállalkozásuk beindításához – magasabb a pályakezdők, nők, alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, kisebb az átlagos járadék átlaga. Eredményeink szerint nagyon erős az iskolai végzettség, valamint az értelmiségi foglalkozás, korábbi vezetői pozíció összefüggése a vállalkozóvá válás és a támogató programban való részvétel esélyeivel is. Tehát támogató programmal és támogató program nélküli is a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, szaktudással bírók esélyei a legnagyobbak a vállalkozóvá válásra, ugyanakkor ők azok is, akik ehhez nagyobb eséllyel élnek támogatással. Egyértelműen látszik az is, hogy mivel az EU támogatások miatt a konvergencia régiókban több ilyen képzéssel, mentorálással és alaptőke-biztosítással kombinált komplex program futott, mindenütt nagyobb volt az esélye a támogatásba kerülésnek, mint Közép-Magyarországon, ám a program térbeli eloszlása meglehetősen egyenlőtlen.

This paper examines the effect of childcare availability on maternal employment in Hungary based on 2016 Microcensus data. We exploit the exogenous variation in access to childcare due to informal admission practices based on the date of birth, to identify the effect of childcare availability on maternal employment and the children’s enrolment. We find that on average, expanding the coverage of nurseries to the same level as kindergartens would lead to around 7.3 percentage points higher maternal employment, an around 25% higher employment rate compared to the baseline of mothers with a child aged 2-2.5 years. At the same time, the decomposition of the link between childcare availability and employment shows that enrolment would increase by 17.7 percentage points due to the higher coverage, close to 40% compared to the baseline. Enrolment in childcare would increase maternal employment probability by around 41 percentage points, around two-thirds of the employment rate of mothers. We also examine the heterogeneities of the effect along demographic characteristics using causal forests, and the economic cycle by expanding the analysis to the 2011 Census. We find that in 2016 the childcare availability effect is higher for mothers with 3 children, living in villages, or municipalities without nurseries. The employment effect is lower in the 2011 Census, while the effect on enrolment in formal childcare remains similar, suggesting the importance of weaker labour demand in 2011.

There is a large gender gap in the probability of being in a “top job” in mid-career. Top jobs bring higher earnings, and also have more job security and better career trajectories. Recent literature has raised the possibility that some of this gap may be attributable to women not “leaning in” while men are more overconfident in their abilities. We use longitudinal data from childhood into mid-career and construct a measure of overconfidence using multiple measures of objective cognitive ability and subjective estimated ability. Our measure confirms previous findings that men are more overconfident than women. We then use linear regression and decomposition techniques to account for the gender gap in top jobs including our measure of overconfidence. Our results show that men being more overconfident explains 5-11 percent of the gender gap in top job employment. This indicates that while overconfidence matters for gender inequality in the labor market and has implications for how firms recruit and promote workers, other individual, structural, and societal factors play a larger role.

This paper investigates direct peer influence in upper-secondary track choice in the stratified and selective Hungarian educational system and makes two contributions to the literature. First, it tests both peer-contrasting and peer-conforming influences by considering peers’ GPA and endogenous educational choices. Second, the paper investigates mechanisms behind peer-conforming educational choices (such as peers’ normative pressure and information potential), with a focus on two structurally different peer relationships: self-selected friends and randomly assigned deskmates. The study uses a unique dataset that merges administrative data with randomized field experiment data. The results show no evidence of peer influence, after accounting for unobserved classroom homogeneity. Within the classroom, peers’ ability did not decrease, and peers’ ambitious endogenous educational choices did not increase students’ own choice of the academic upper-secondary track. Concerning the mechanisms of peer-conforming educational choices, the results reveal that peers’ informational potential (but not their normative pressure) might be the mechanism that drives students to conform to peers’ choices. This paper interprets the absence of peer influence in upper-secondary track choices as evidence that peer influence cannot derail students’ socially determined educational choices.

Studying the age-dimension of the probability distribution of pensions while assuming steadily rising real wages and time-invariant benefit-rules, two factors play important roles: (i) the weight of the wages in indexation of benefits in progress; (ii) the longevity gap. Factor (i) acts against relative depreciation of older benefits, while factor (ii) raises the share of higher benefits among older cohorts. Using an example and a model we show how the shape of the average benefit–age-curve depends on the relation between these two factors.

In this study we investigate the creation and persistence of interfirm ties in a large-scale business transaction network. Transaction ties, firms buying or selling products or services can be the outcome of pure business motivations, but the social connections of owners or the geographical location of companies may also influence their development. We build the transaction and the ownership networks of firms in Hungary for 2016 and 2017 from two administrative datasets and identify multi-layer network motifs to predict the creation and persistence of business transactions. We show that direct or indirect relationships in this two-layered network contribute to both the creation and persistence of business transaction ties. We find a positive, but smaller impact of geographic proximity and industrial similarity of firms. For our estimations, we utilize loglinear models and emphasize their efficiency in predicting links in such large networks. We contribute to the literature by illustrating business connection patterns in a nationwide multilayer interfirm network.

A tanulmány a magyar egykulcsos adóreform, illetve a családi adó- és járulékkedvezmény jövedelem-újraelosztási hatásait vizsgálja. Tanulmányunk részletesen vizsgálja a családi kedvezmények hatásait, illetve – a 2020-as adminisztratív adatok használatának köszönhetően – a korábbi becsléseknél pontosabb képet ad az egykulcsos adóreform hatásairól is. Az adóreform keretében 2011 és 2013 között több lépésben kivezették a sávos adózást és az adójóváírást, így a munkajövedelmet egységesen 16 százalék (2015-től 15 százalék) adó terheli, illetve lényegesen szélesítették a családi adóalap-kedvezményeket. Az új személyi jövedelemadórendszer a magas jövedelműeknek, illetve a sokgyermekeseknek kedvez, míg fő vesztesei az alacsony jövedelmű és/vagy gyermektelen, illetve egy gyermeket nevelő munkavállalók. Eredményeink szerint, noha a gyermekek után igénybe vehető adó- és járulékkedvezmények jövedelemhez viszonyított aránya a jövedelmi szint emelkedésével csökken, összességében minimálisan térítik el az átlagos adóterhelés elosztását. Így az szja rendszer a kedvezményeket figyelembe véve is lényegében egykulcsosnak tekinthető, az adófizetők jövedelmi tizedeinek adózás előtti és utáni részesedése gyakorlatilag megegyezik. A családi adókedvezmény a magas jövedelmű sokgyerekeseknek kedvez az egygyerekes vagy szegényebb családokkal szemben. Legnagyobb nyertesei a legfelső jövedelmi tized három- vagy többgyermekes adófizetői: ez a 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó mindössze két százaléka kapja a teljes családi adókedvezmény 10 százalékát, a legalább három gyermek után igénybe vett kedvezmények csaknem harmadát.

In most disability insurance programs beneficiaries lose some or all of their benefits if they earn above an earnings threshold. While intended to screen out applicants with high remaining working capacity, earnings limits can also distort the labor supply of beneficiaries. We develop a simple framework to evaluate this trade-off. We use a reduction in the earnings limit in Hungary to examine screening and labor supply responses. We find that the policy changed selection into the program modestly but reduced labor supply significantly. Viewed through the lens of our model, these findings suggest that the earnings threshold should be higher.

Andolfatto et al. (2017) proposes a mechanism to eliminate bank runs that occur as a coordination problem among depositors (Diamond and Dybvig, 1983). Building on their work, we conduct a laboratory experiment where we offer depositors the possibility to relocate their funds to a priority account. We find evidence that the mechanism reduces not only bank runs that occur because of a coordination problem among depositors but also panic bank runs (Kiss et al., 2018) that occur when depositors can observe the action of others.

A kutatás hipotézise szerint az etnikai (esetünkben a romákkal szembeni) előítéletesség könnyebben vezet foglalkoztatási diszkriminációhoz olyan helyi munkaerőpiacokon, ahol a kisvállalatoknál dolgozók aránya magas. Az előfeltevést a 2011-es népszámlálás egyéni és járási szintű adatain és több kiegészítő forrás felhasználásával teszteljük. A foglalkoztatási esélyt becslő egyenletekbe a roma etnikai hovatartozás és számos kontrollváltozó mellett a kisvállalatok járáson belüli foglalkoztatási súlyát, valamint a Jobbik akkori támogatottságát mérő indikátorokat vonunk be. Kimutatjuk, hogy ez utóbbi szoros kapcsolatban állt a helyi népesség erősen előítéletes tagjainak részarányával, továbbá, hogy a kisvállalatok kisebb arányban foglalkoztatnak romákat, különösen akkor, ha a munkakör csapatmunkát, vagy a fogyasztókkal való kapcsolatot feltételez. A férfiaknál a roma-nem roma foglalkoztatási rés az átlagosnál 20-40 százalékkal szélesebb erős Jobbik-támogatottság és sok kisvállalat esetén. A roma nők kisebb arányban dolgoznak a diszkriminációnak erősen kitett helyeken, foglalkoztatásukra erősebben hatnak a kínálati döntéseik, esetükben a vizsgált keresleti oldali összefüggés sokkal gyengébb.