A Munkaerőpiaci Tükör évkönyvsorozat 2006. évi kötetének bevezető tanulmánya a munkapiaci aktivitás, valamint a bérek és a területi különbségek magyarországi alakulását foglalja össze a 2005-ös évre vonatkozóan. A Közelkép c. rész nyolc tanulmánya szorosan illeszkedik a Tükör-sorozat első kötetéhez, amely 2000-ben a magyar szakirodalomban lényegében elsőként adott átfogó képet a rendszerváltozás utáni magyarországi béralakulásról. Az idei kötet az azóta született eredményeket mutatja be, köztük olyan, nagy horderejű kérdéseket vizsgálva, mint a vállalatok közötti bérkülönbségek dinamikája, a közszféra és a magánszféra bérviszonyainak kapcsolata, a regionális kereseti és bérköltség-különbségek, a diplomák munkapiaci értéke (beszélhetünk-e diplomás túlképzésről), a pályakezdő diplomások, a közoktatásban dolgozók keresetének változása, a férfi-női kereseti különbségek alakulása. A kötet harmadik egysége a munkapiac jogszabályi és intézményi környezetének változásait prezentálja, az aktuális szabályok áttekinthető bemutatására helyezve a hangsúlyt; fókuszában ezúttal a munkanélküliek ellátása és az aktív munkapiaci politika áll. A kötetet részletes statisztikai blokk, valamint a témába vágó legújabb szakirodalmat felvonultató bibliográfia zárja.

A Munkaerőpiaci Tükör évkönyvsorozat 2005. évi kötetének bevezető tanulmánya az elmúlt év munkapiaci trendjeit tárja fel, valamint összefoglalja az Európai Unióhoz való csatlakozás munkapiaci következményeit. A kötet Közelkép c. része ebben az évben a piacgazdasági átalakulás során kialakult magyar munkaügyi kapcsolatokról ad áttekintést, részletes elemezve a munkáltatók, a munkavállalók és az állam kapcsolatrendszere fejlődésének legutóbbi évtizedét A Közelkép tanulmányai először a szociális partnerek helyzetét, majd a munkaügyi kapcsolatok középső szintjét vizsgálják. Ezt követi a munkaügyi kapcsolatok hagyományosan legfontosabb kérdésének, a kollektív alkunak a tárgyalása, s befejezésül a munkahelyi érdekképviselet legújabb fejleményeinek bemutatása. A kötet harmadik egysége az Európai Foglalkoztátási Stratégiára irányítja a figyelmet. A tanulmány nem az EFS bemutatására törekszik, inkább annak szélesebb elméleti és szervezeti hátterét analizálja néhány, az EFS lényegét érintő kérdés felvetésével és megválaszolásával. A zárótanulmány a hazai jogszabályi és intézményi környezet változásait értékeli. A kötetet részletes statisztikai blokk, valamint a témába vágó legújabb szakirodalmat felvonultató bibliográfia zárja.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indítottuk el a Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. Arra törekedtünk, hogy a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, a közigazgatásban, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, oktatási intézményekben és kutatóintézetekben, valamint a sajtóban dolgozók jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkaerőpiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a munkaerőpiaci kutatások friss eredményeiből. Az idén is olyan kiadvány összeállítására törekedtünk, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben mutatja be a magyarországi folyamatok jellemzőit, belső összefüggéseit.

A Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozat 2003. évi kötetének összeállítása során arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben mutassuk be a magyarországi munkaerőpiaci folyamatok jellemzőit. A kiadvány öt részből áll. Az első részben áttekintjük a munkaerőpiac állapotára vonatkozó legfontosabb információkat. A sorozat Közelkép című részének célja egy-egy kiválasztott terület mélyebb, részletesebb elemzése. Az idei kötet a munkaerő és a tőke területi mobilitásának összefüggéseit elemzi. A harmadik fejezet a munkaerőpiac jogi intézményi rendszerének változásait mutatja be. A negyedik fejezet statisztikai adatok bemutatásával részletes információt ad a rendszerváltozás óta eltelt időszak alapvető gazdasági, munkaerőpiaci folyamatairól. Az ötödik fejezetben friss publikációkkal egészítjük ki az előző kötetekben közzétett bibliográfiákat.

A Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozat 2002. évi kötetének összeállítása során arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben mutassuk be a magyarországi munkaerőpiaci folyamatok jellemzőit. A kiadvány öt részből áll. Az első részben áttekintjük a munkaerőpiac állapotára vonatkozó legfontosabb információkat. A kötet második, Közelkép című fejezetének célja egy-egy kiválasztott terület mélyebb, részletesebb elemzése. Az ez évi kötet a munkaerő-kínálat és munkaerő-kereslet összefüggéseit elemzi. A harmadik fejezet a munkaerőpiac jogi intézményi rendszerének változásait mutatja be. A negyedik fejezet statisztikai adatok bemutatásával részletes információt ad a rendszerváltozás óta eltelt időszak alapvető gazdasági, munkaerőpiaci folyamatairól. Az ötödik részben friss publikációkkal egészítjük ki az előző kötetekben közzétett bibliográfiákat és válogatást adunk közre külföldön az elmúlt évtizedben megjelent, a magyarországi munkaerőpiac jellemzőivel foglalkozó könyvekről.