Disability benefits are costly and tend to reduce labor supply.  While costs can be reduced by careful targeting, correcting past eligibility rules or assessment procedures may entail welfare costs. We study a major reform in Hungary that reassessed the health and working capacity of a large share of beneficiaries. Leveraging age and health cutoffs in the reassessment, we estimate employment responses to loss or reduction of benefits. We find that among those who left disability insurance due to the reform, 57% were employed in the primary labor market and 38% had neither employment nor benefit income. The consequences of leaving disability insurance sharply differed by pre-reform employment status. 62% of those without pre-reform employment did not work after exiting disability insurance, whereas this ratio was only 14% for those who had some employment in the pre-reform year. The gains of the reform in activating beneficiaries were small and strongly driven by pre-reform employment status. This points to the importance of combining financial incentives with broader labor market programs that increase employability.

We study variation in healthcare utilization across geographies and socioeconomic groups in Hungary. Exploiting migration across geographic regions and relying on high-quality administrative data on healthcare use and income we show that the role of place-specific supply factors is heterogeneous across types of care and across socioeconomic groups. Overall, place-specific factors account for 68% of the variation in outpatient spending and 35% of the variation in drug spending, but almost none of the variation in inpatient spending. Place effects explain four-fifth of outpatient spending variation for non-employed working-age individuals, but less than two-fifth for individuals with above-median wage incomes. There is a positive association between place effects and outpatient capacity, especially for low-income individuals. These results suggest that access to healthcare varies especially for low-income people even in a context with universal coverage.

In Hungary, employees could claim sickness insurance benefit within 3 days of job-loss, which would enable them to extend their benefit duration by up to 90 days. The maximum number of days of this ‘passive sickness benefit’ was halved in 2007. We first investigate whether claiming passive sickness benefit was related to the monetary advantage relative to claiming unemployment insurance benefits. Then, we explore the effect of potential benefit duration on the transitions to stable employment relying on the variation induced by the policy change. Relying on high quality longitudinal matched administrative data we can estimate these relationships while using controls for employment histories and healthcare spending. On the one hand, we find that passive sickness benefit claiming behavior was indeed correlated with the financial gains. On the other hand, we find only a very small and insignificant immediate effect on transitions to employment when maximum benefit duration was cut by 45 days. However, we find that job finding hazard on the week after benefit exhaustion increased more for individuals who were not on sick leave just prior to job-loss. Our finding is suggestive that a non-negligible proportion of this group were subject to moral hazard.

Using data for 201 regions (NUTS 2) in Europe, we examine the mortality burden of the COVID-19 pandemic and how the mortality inequalities between regions changed between 2020 and 2022. We show that over the three years of the pandemic, not only did the level of excess mortality rate change considerably, but also its geographical distribution. Focusing on life expectancy as a summary measure of mortality conditions, we find that the variance of regional life expectancy increased sharply in 2021. This was due to a much higher-than-average excess mortality in regions with lower pre-pandemic life expectancy. While the life expectancy inequality has returned to its pre-pandemic level in 2022, the observed life expectancy in almost all regions is far below that expected without the pandemic.

This paper investigates how the evolution of local labour market structure enables or constrains workers as regards escaping low-wage jobs. Drawing on the network-based approach of evolutionary economic geography, we employ a detailed individual-level panel dataset to construct skill-relatedness networks for 72 functional labour market regions in Sweden. Subsequent fixed-effect panel regressions indicate that increasing density of skill-related high-income jobs within a region is conducive to low-wage workers moving to better-paid jobs, hence facilitating labour market upgrading through diversification. While metropolitan regions offer a premium for this relationship, it also holds for smaller regions, and across various worker characteristics.

This paper provides a summary of the latest advancements in generative artificial intelligence using large language models over the past six months. The impact of this breakthrough remains uncertain, but it is evident that GPT is a General-Purpose Technology (GPT) that will significantly alter various aspects of our economy and society in ways that are yet to be fully comprehended. While it is essential for the government to regulate GPT technology, it is inevitable that the technology will continue to expand and evolve at a rapid pace. There is no doubt that every corner of the new world if it exists at all, will be covered by millions of forms of artificial intelligence. The taming of AIs and successful social and personal cooperation with domesticated AIs could ensure our survival and prosperity in that world. Whether or not AIs are capable and willing to cooperate will populate the new world is neither an individual nor a national matter. But how a country and its people fare in the new world is more so.

Tanulmányunk a magyarországi gyerekek egészségi állapotában fennálló társadalmi különbségeket vizsgálja a 2010-es években. Az elemzésekhez összegyűjtöttük és egységes statisztikai keretbe rendeztük azokat az adminisztratív és kérdőíves adatforrásokat, amelyek alapján feltárhatóak a gyerekek egészségi állapotában tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségek és lehetséges okaik. Vizsgálatunk rámutat arra, hogy a gyermekek egészsége milyen nagy mértékben függ össze azzal, hogy milyen társadalmi közegbe születtek, hogy milyen életkörülmények és jövedelmi viszonyok között élnek, illetve hogy milyen viselkedési sajátosságokkal rendelkeznek ők maguk és a szüleik.

Magyarország egyike volt a világjárvány által leginkább érintett országoknak a regisztrált COVID-19-halálozás tekintetében. Kutatásunk alapvető célja egyrészt a koronavírushoz köthető halálozás földrajzi eloszlásának bemutatása, másrészt az ennek hátterében álló társadalmi-gazdasági változók szerepének feltárása. A legkisebb négyzetek módszerére (OLS) és térbeli regressziós elemzésre épülő statisztikai vizsgálatainkat járási szinten végeztük el (175 járás) a járvány magyarországi megjelenése és 2022. január 31.-e közötti időszakra vonatkozóan. Azt találtuk, hogy elsősorban ott volt magasabb népességarányosan a regisztrált COVID-19-halálozás, ahol nagyobb volt az időskorú lakosság aránya, illetve a pandémia előtt gyakoribb volt a légzőszervi megbetegedéshez köthető halálozás. Azokban a járásokban, ahol a népesség nagyobb hányada rendelkezett felsőfokú végzettséggel, általában alacsonyabb volt a koronavírus okozta halálozási arány. Ugyanakkor a szakirodalmi előzmények többségével ellentétben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos változók nem mutattak szignifikáns összefüggést a járási szintű regisztrált COVID-19-halálozással. Ezen túlmenően eredményeink azt is alátámasztották, hogy a COVID-19-halálozás alakulásában a térbeliség jelentős magyarázótényezőként jelent meg. A térbeli regressziós elemzés általánosságban rámutatott arra, hogy a kevésbé fejlett járásokban vagy a belső perifériás területeken magasabb volt a COVID-19-megbetegedés okozta halálozás, míg ennek éppen az ellenkezője volt megfigyelhető a fejlettebb járásokban (például a főváros agglomerációjában). Kutatási eredményeink egyrészt hozzájárulnak a hazai COVID-19-halálozás társadalmi-területi egyenlőtlenségeire vonatkozó ismeretek bővítéséhez, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy szükség van további vizsgálatokra az összefüggések és egymásra hatások alaposabb megismeréséhez.

This paper analyzes the dynamics of sectoral Real Gross Value Added (RGVA) around sudden stops in foreign capital inflows. We identify sudden stop episodes statistically from changes in gross capital inflows from the financial account, and use an event study methodology to compare RGVA before and after the start of sudden stops. In the baseline specification, we estimate changes in the growth rate of sectoral RGVA during sudden stops and in the few quarters following them. In an additional exercise, we analyze deviations from the sectors’ long-run growth path. Our findings indicate that: (i) tradable sectors, especially manufacturing, face larger damages during sudden stops than nontradable sectors, (ii) but they also lead the recovery after recessions that accompany sudden stops on impact, partly due to the fact that they benefit from the depreciation of the domestic currency that occurs during sudden stops, (iii) construction and professional services are the most seriously hurt nontradable sectors during sudden stops, while information and communication, and financial services grow slower even in the aftermath of the events than before their onset. However, this slowdown only constitutes a return to their long-run sectoral growth paths. Overall, our results suggest a prolonged reallocation of economic activity away from service sectors, towards the production of goods. This is consistent with a traditional view of the role of tradable and nontradable sectors in a sudden stop episode.

This paper studies the effect of ambient air pollution on the number of births in the European Union. We collect air pollution data with web scraping technique and utilize variations in wind, temperature, number of heating, and cooling days as instrumental variables. There are 657 NUTS 3 regions included in the regressions, each with 2 to 6 years of observations between 2015 and 2020. Our results show that an increase in the levels of PM_2.5 – PM₁₀ pollution concentration by 1 μg/m³ (appr. 5-10%) would result in a 9% drop in the number of births next year. CO pollution levels also have a significant although smaller effect. If CO pollution concentration increases by 1 mg/m³ (appr. 15%) the number of births next year will fall by about 1%. In the heterogeneity analysis, we find that air pollution is more harmful to fertility in countries with already high pollution levels and lower GDP. This latter suggests that healthcare spending and the general level of living standard could be factors that moderate the negative consequences of ambient air pollution. To our knowledge, this is the first article to study the fertility effects of air pollution using an extended number of countries and years and at the same time including more than one air pollutant. As a result, our results have strong external validity. A remarkable novelty of our study compared to the previous literature is that after taking into account the effect of PM_2.5 – PM₁₀ and CO, the rest of the pollutants have much less role in shaping fertility outcomes compared to the findings of the previous literature. This difference is a result of the new method of this study, which examines the pollutants simultaneously instead of examining only one or a few at a time. This result can be important for environmental policies, where the limited resources should target pollution types that have the most detrimental effect on human fertility and health.

Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíjak lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint az átlagnyugdíjak. Ehhez több tényező is hozzájárult, amelyek közül kitüntetett jelentősége van a valorizáció módszerérének és hivatalos keresetstatisztikának; írásunk erre a két tényezőre összpontosít. A tb-kezdőnyugdíjak meghatározásakor a legtöbb országban több évtizedes keresetpályát vesznek alapul, és az egyes évek nominális kereseteit az országos keresetemelkedés mértékével hozzák közös nevezőre: valorizálják. Magyarországon is ezt a módszert alkalmazzák. A tanulmányban ismertetett összehasonlításokból kitűnik, hogy 2013 és 2021 között a hivatalos nettó bérindex jelentősen túlbecsülhette az országos nettó átlagkeresetek emelkedését, ezáltal a kezdőnyugdíjak jobban nőhettek az indokoltnál. A tanulmány e kérdéskör több vonatkozását, köztük azt vizsgálja, hogy hihető-e az átlagnyugdíj/nettó bér arányának jelentős csökkenése, és kitér arra, hogy ilyen helyzetben milyen dilemmákkal szembesülnek a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók.

Tanulmányunk a magyarországi kisgyermekek és iskolások fogorvosi látogatásainak, a tejfogak és a maradó fogak állapotának, a fontosabb kezeléseknek, a közfinanszírozott ellátások elérhetőségének és a fogak állapotát befolyásoló egészségmagatartási jellemzőknek a társadalmi egyenlőtlenségeit vizsgál-ja. Ehhez felhasználunk minden olyan elérhető adminisztratív és kérdőíves adatforrást, melyeknek segítségével képet adhatunk a témáról. Rámutatunk arra, hogy már 2-3 éves korban jelentős társadalmi különbségek állnak fent mind a fogak állapota, mind a fogorvosi látogatások, mind pedig az egészségmagatartások tekintetében, és mindezek kiegészülnek a közfinanszírozott fogorvosi ellátások elérhetőségében mutatkozó szakadékszerű társadalmi különbségekkel. A kisgyermekkori különbségek az életkor előrehaladtával általában csak tovább nőnek. Tanulmányunkat a fogak állapotában fennálló társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló egészség- és társadalompolitikai javaslatokkal zárjuk.