Economic Preferences across Generations and Family Clusters: A Comment

ANTAL ERTL – DÁNIEL HORN– HUBERT JÁNOS KISS

2024/5

Chowdhury, Sutter and Zimmermann (2022) assessed the risk, time, and social preferences of family members in rural Bangladesh, presenting two main findings. First, there is a strong and positive association between family members’ preferences, even when controlling for personality traits and family background. Second, families can be grouped into two clusters: approximately 20% of the families are characterized by relatively impatient, risk-averse, and spiteful members, while the rest of the families have relatively patient, risk-tolerant, and prosocial members. Recognizing the pivotal role of cluster analysis in deriving the second result, we first successfully computationally reproduced the results, and then we conducted two types of robustness checks. The first examines the transformation of variables (continuous or categorical), affecting the proximity measure that is crucial to cluster analysis. The second assesses the effect of varying the number of clusters on the findings. Some results are robust, as we consistently find the small cluster of families identified by Chowdhury et al. (2022). However, divergent outcomes emerge with categorical variables (a logical choice given their nature) and a larger number of clusters (3 or 4). We conclude that, although the cluster analysis by Chowdhury et al. (2022) is valid, its outcomes significantly depend on the researcher’s assumptions and choices. Careful consideration of several alternatives is essential in exploratory cluster analysis to identify stable groups.
2024

Endogenous language use and patience

TAMÁS KELLER – HUBERT JÁNOS KISS – PÉTER SZAKÁL

2024/4

The linguistic-savings hypothesis posits that the grammatical marking of future events in languages is linked to future-oriented behavior. Recent experimental studies have suggested patience as a possible mechanism connecting language use and future-oriented behavior by exogenously manipulating what language is used. Our paper explores the association between patience and the language that people naturally use, thereby building on endogenous (as opposed to exogenously manipulated) language use. To capture natural language usage, we utilized a novel sentence-completion task designed for native speakers of the Hungarian language. This language allows for referencing future events through both present and future tenses. We hypothesized a positive correlation between being patient and using the present tense to refer to future events. We conducted incentivized and non-incentivized experiments with four independent samples of high school and university students, involving nearly 3,500 students in total. We find no consistent evidence that patience is correlated with endogenous future-time reference. Our null finding is further supported by a robustness check that leverages specific randomness in our data.
2024

Family foster care or residential care: the impact of home environment on children raised in state care

ANNA BÁRDITS – GÁBOR KERTESI

2024/3

This paper investigates how the type of home environment – family foster care or residential care – affects the adult outcomes of individuals who were raised in state care during adolescence. While it is established in the literature that living in residential care is detrimental for babies, the effect of living in different types of care as an older child is underexplored. We use Hungarian individual-level administrative panel data and follow the children from age 13 until age 19. We show that the adult outcomes of adolescents who grew up in a foster family are substantially better even after controlling for a rich set of variables, including indicators of cognitive and non-cognitive skills, and mental problems observed at age 13. Young adults who grew up in family foster care are 8 percentage points more likely to complete secondary education, and 11 percentage points less likely to spend at least 6 months without either working or studying at age 19, than comparable peers raised in residential care. Using mental health medication is 5 percentage points less likely. For girls, the probability of teenage birth and abortion are smaller by 12 percentage points each. IV estimations using local foster mother capacity as an instrument reinforce the beneficial effect of family foster care.
2024

Statistical overstatement of average wages and its impact on pensions: the case of Hungary

GÁBOR OBLATH – ANDRÁS SIMONOVITS

2024/2

In Hungary, initial pensions are indexed to average net wages, reported by official earnings statistics (ES), which does not cover the economy as whole. However, there is alternative statistical source on labour income, the national accounts (NA), intended to cover the total economy. The latter indicate a markedly lower rate of growth in wages than the ES for the period between 2010 and 2020 (4.9 vs. 1.9 percent increase in real gross wages per year). Relying on feasibility tests, we show that the rapid increase reported by the ES cannot, while the milder growth shown by the NA can be reconciled with relevant macroeconomic developments, e.g., changes in productivity and household consumption. We, therefore, claim that the ES overstated the actual increase in wages at the national level during the 2010s, and make our own calculations regarding the path of net wages and implied (hypothetical) initial pensions. The main implications of this exercise are the following: (i) the actual increase in initial benefits (linked to net wages, as reported by the ES) was excessive; (ii) in our estimate, the ratio of average benefits to average net wages did not fall by the extent shown by official statistics (the former is linked to the increase in prices, rather than that of wages). Moreover, (iii) the accumulation of major tensions between cohorts retiring in subsequent years might have been reduced by relying on the more plausible wage statistics reported by the NA, and by taking into account the impact of the dramatically reduced social contribution rate (paid by employers) in calculating initial benefits.
2024

John von Neumann’s game-theoretic legacy

ANDRÁS SIMONOVITS

2024/1

John von Neumann (Budapest, 1903–Washington D.C., 1957) was an exceptional polymath, who made fundamental contributions to mathematical logics, functional analysis, quantum mechanics, game theory, computer architecture and automata theory. In this brief paper, I shall review the game-theoretic results of von Neumann and their legacy in an informal way.
2024

Comparative analysis of the evolution of the CE4 countries’ national innovation systems and their innovation performance in 2000–2020

ATTILA HAVAS

2023/38

This paper compares the evolution of CE4 countries’ (Czechia, Hungary, Poland, and Slovakia) national innovation systems, as well as their innovation performance. Its analytical framework draws on evolutionary (and institutional) economics of innovation. Given the structural features and the level of socio-economic development in the CE4 countries, as well as the dominant way of thinking since the cold war, Western politicians, business people, analysts and journalists tend to share a ‘block’ view of these countries. Further, there is a noticeable – and certainly understandable – ‘drive’ also from the academic community to produce findings that can be generalised across the new EU member states, but at least for the CE4 countries, that is, to focus on identifying shared or similar features. Yet a closer look at the structure of the national innovation systems in these countries, as well as at their innovation performance, points to a different direction. While the structural composition of the research sub-systems of the CE4 countries showed a great diversity already in 2000, fairly significant changes have occurred since then almost in all countries, adding more colours to the observed diversity. Neither a similar structural composition of the research sub-system can be observed, nor a move towards a similar structure. Their innovation performance is also diverse. Given the diversity among innovation systems, one should be very careful when trying to draw policy lessons from the ‘rank’ of a country as ‘measured’ by a composite indicator. The CE4 countries, therefore, need to avoid the trap of paying too much attention to simplifying ranking exercises. Instead, it is of utmost importance to conduct detailed, thorough comparative analyses, identifying the reasons for a reasonable or disappointing performance.
2024

Futures of the interpenetration of criminal and lawful economic activities in the European Union in 2035: Scenarios and policy implications

ATTILA HAVAS – PHILIPP AMANN – MARCO LETIZI – HOLGER NITSCH – UMUT TURKSEN

2023/37

Policy-makers – working on various domains, notably regulations, home affairs, security, science, technology, and innovation (STI) policies – need to pay close attention to possible new ways and methods for the interpenetration of criminal and lawful economic activities. This paper is aimed at assisting these policy-makers by presenting four possible futures (scenarios) on the interpenetration of criminal and lawful economic activities and considering their implications. These scenarios assume that the interpenetration of criminal and lawful economic activities – just as most other types of crime – cannot be fully eradicated. There are two competing groups of actors whose capacities, activities, and efficiency largely determine the possibilities for, and repercussions of, the interpenetration of criminal and lawful economic activities: criminal actors and law enforcement agencies (LEAs). The scenarios, therefore, are shaped by two main dimensions: i) whether LEAs are well-resourced, strong, and effective or not, and ii) whether large criminal organisations or small-scale ones are the dominant criminal actors. Hence, the four scenarios consider various types of ‘push’ and ‘pull’ factors that influence actors to commit – or not – criminal economic activities; the main types of these activities; features of regulations; research, technological development, and innovation activities by the criminal actors vs LEAs; as well as the activities, capabilities, and resources of LEAs. By considering the nature of the criminal activities that aim at penetrating lawful economic activities, and the options to prevent, monitor, and fight these crimes, the report explores a range of policy implications, especially for STI policies and regulations. Further, it stresses the multi-level nature of policy-making in the EU, as well as the need for collaboration with the willing countries outside the EU. Criminal actors can penetrate lawful economic activities in the EU when commissioned by hostile (‘rogue’) states that aim to weaken and/or undermine the EU and its Member States as part of their geopolitical power games.
2024

Does cutting the value of unemployment insurance benefits affect take-up? Evidence from Hungary

MÁRTON CSILLAG – BALÁZS MUNKÁCSY – ÁGOTA SCHARLE

2023/36

Does a drastic cut in in potential benefit duration affect the take-up of unemployment insurance benefits among those eligible? We evaluate a policy change reducing the maximum length of UI benefits from 9 to 3 months in Hungary at the end of 2011. We rely on rich longitudinal matched administrative data, which allows us to obtain information on a large sample of job losers, and precisely estimate eligibility for UI benefits. We find that slightly less than 60 percent of UI eligible individuals claim benefits, and that while the length of benefit entitlement is only slightly positively correlated with taking up benefits, UI claiming rate tends to increase with previous earnings. We show that the proportion of UI benefit claims fell only slightly (by 1.5 – 2 percentage points), but this effect was more pronounced for those with the largest potential losses in UI value. This moderate effect might be related to the fact that the reform essentially got rid of the period of flat-rate UI benefits, while keeping the period when UI benefits were proportional to previous earnings roughly unchanged.  At the same time, UI take-up decreased among those with low earnings (around the minimum wage) but stable employment, a group with likely little savings, which is alarming from a social policy perspective.
2024

Corruption Risk and Education at Regional Level

ISTVÁN JÁNOS TÓTH – MIKLÓS HAJDU

2023/35

In this study, we investigate the correlation between corruption risk and the level of education in European sub-national regions (NUTS2 level) between 2006 and 2020 in 16 member countries. We use the data of Tenders Electronic Daily (TED) covering the parameters of 6,766,274 public procurement contracts in total and NUTS2 level Eurostat data. We found that higher educational attainment is associated with lower corruption risk and a higher level of control of corruption, indicating that better-educated locals may force authorities to limit corruption risk as they have less tolerance for corrupt behavior. In addition, the results point out that the increasing level of education is associated with a decreasing level of corruption risk. Our study contributes to corruption research by using objective indicators characterizing the NUTS2 regions of some European countries.
2024

A területi béregyenlőtlenségek összetevői

CZALLER LÁSZLÓ – NEMES-NAGY JÓZSEF

2023/34

Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a munkavállalók és a járások szintjén megfigyelt béregyenlőtlenségeknek mekkora hányadát magyarázzák a munkavállalói és munkáltatói jellemzők, illetve a térségek eltérő adottságai. Ehhez a Pénzügyminisztérium bértarifa-felvételét használjuk fel, ami részletes adatokkal szolgál a munkavállalók keresetéről, egyéni jellemzőiről, illetve a munkáltatókról. Eredményeink azt mutatják, hogy az egyének szintjén megfigyelt bérkülönbségek magyarázatában a munkavállalók jellemzői, ezen belül is főként a betöltött munkakör jellege, illetve az iskolai végzettség játssza a vezető szerepet. A munkáltatói szintű ismérvek magyarázóereje másodlagos, de még így is jelentősen meghaladja a térségi adottságok együttes hozzájárulását, ami legfeljebb 1-3%-ra tehető. A járási szintű átlagbér-különbségek vizsgálata során azt kapjuk, hogy a járások munkavállalói és munkáltatói összetétele a béregyenlőtlenségek háromnegyedéért felelős, az összetételhatás kiszűrésével a bruttó havi átlagbérek szórása harmadára csökken. Ezek az eredmények elsősorban a humán tőke fejlesztésére irányuló szakpolitikai beavatkozások szerepét húzzák alá a hátrányos helyzetű térségek jövedelmi felzárkóztatásában.
2024

Testing Corruption Indicators: Statistical Analysis of a Hungarian Cartel

ISTVÁN JÁNOS TÓTH – MIKLÓS HAJDU – MÁRTON VIDA

2023/33

The study analyzes the reliability of corruption risk indicators using Hungarian public procurement data, specifically focusing on EU-funded contracts associated with a cartel case revealed by the Hungarian Competition Authority (HCA) in 2016. The investigation aims to determine whether corruption risk indicators for public procurement contracts related to the identified cartel case (214 contracts) are significantly higher than those for similar contracts in different submarkets. The analysis utilizes data from the Corruption Research Center Budapest database, encompassing Hungarian public procurement information from January 1998 to July 2023, totaling around 340,000 contracts or contract lots. Since the cartel case detected by the HCA was part of the EU-funded KEOP program, covering contracts from 2015 to 2016 in the manufacturing sector, our analysis is limited to EU-subsidized contracts in the manufacturing sector awarded in 2015 and 2016. Our findings highlight that the corruption risk indicator (single bid), endorsed by the EU Single Market Scoreboard, provides valuable insights for identifying anomalies in public procurement. For the identified cartel contracts, the likelihood of a contract being awarded to a single bidder (without competition) was significantly higher compared to contracts not associated with a cartel case. A similarly robust outcome was observed for the indicator measuring contracts concluded with more than three bids. The probability of contracts with more than three bids was significantly lower for cartel contracts than for others. The indicator assessing the occurrence of rounded winner prices yielded a significant result for one of the three subsamples, and in another, it was significant only at the 10% level. These results affirm the significance of conducting statistical analyses on contracts and the calculation, as well as in-depth examination, of corruption indicators (single bid, more than three bids, and rounded winner price) to identify anomalies in public procurement.
2024

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2022

Társadalmi egyenlőtlenség és mobilitás

Szabó-Morvai Ágnes - Pető Rita

2023

Kötetünk ebben az évben a társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi mobilitás témakörét járja körül. Széles áttekintést nyújt a témában elérhető közgazdasági és szociológiai elemzésekből, amelyek segítségével végig veszi az emberi élet szakaszait a születéstől az időskorig. Minden életszakaszban a jellemző társadalmi egyenlőtlenségi dimenziókat elemzi, gyermekkorban például az oktatásban, felnőttkorban a munkaerőpiacon, időskorban pedig a nyugdíjrendszerben megfigyelhető társadalmi egyenlőtlenségekre mutat rá. A kötet letölthető egy file-ként pdf-ben vagy fejezetenként: Címnegyed és tartalom Szerzők Előszó Magyarországi munkapiac, 2022 (Bakó Tamás & Lakatos Judit) Közelkép. Társadalmi egyenlőtlenség és mobilitás Bevezetés (Pető Rita) 1. Szubjektív gazdasági egyenlőtlenségek és univerzalizmus Magyarországon (Gáspár Attila) 2. Társadalmi különbségek a gyermekek egészségi állapotában Magyarországon a 21. század második évtizedében (Hajdu Tamás & Kertesi Gábor) 3. Társadalmi egyenlőtlenségek az oktatásban 3.1. Oktatási és társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon (Varga Júlia) 3.2. A teszteredmények társadalmi egyenlőtlensége és az általános iskolai szegregáció (Hermann Zoltán, Kertesi Gábor & Varga Júlia) 3.3. Iskolai szegregáció, tanulói teljesítmény és iskolai továbbhaladás Magyarországon (Hermann Zoltán & Kisfalusi Dorottya) K3.1. A kompenzációs előny szerepe az elérni kívánt legmagasabb iskolai végzettség egyenlőtlenségeiben (Drucker Luca Flóra) 3.4. A hatosztályos gimnáziumi szelekció és eredményesség (Horn Dániel) 3.5. Az iskolák heterogenitásának hozzájárulása a későbbi béregyenlőtlenségekhez a fiatal munkavállalók esetében (Boza István & Horn Dániel) 3.6. A koronavírus-járvány és az iskolai teszteredmények egyenlőtlensége (Boza István & Hermann Zoltán) 3.7. Az oktatásirányítás és -finanszírozás központosításának hatása az oktatási egyenlőtlenségekre (Hermann Zoltán & Semjén András) 3.8. A kötelező iskolalátogatási korhatár csökkentésének munkapiaci és gyermekvállalási hatásai (Adamecz Anna, Prinz Dániel & Szabó-Morvai Ágnes) K3.2. 20 év alatti várandósok: mennyire jellemző és mi befolyásolja a hátrányos helyzetet? (Szabó Laura & Makay Zsuzsanna) K3.3. Az iskolalátogatási korhatár csökkentése – hatása a roma fiatalokra (Köllő János & Sebők Anna) 4. Felnőttkorban megjelenő társadalmi egyenlőtlenségek 4.1. A személyi tőkejövedelmek jellemzői és a jövedelemeloszlásban betöltött szerepük 2007 és 2021 között (Krekó Judit & Tóth G. Csaba) K4.1. A nemek közti különbség a tőkejövedelmek eloszlásában (Krekó Judit & Tóth G. Csaba) 4.2. Hogyan lesz az etnikai előítéletből foglalkoztatási diszkrimináció? A kisvállalatok szerepe (Kertesi Gábor, Köllő János, Károlyi Róbert & Szabó Lajos Tamás) 4.3. A szegénység helyzete Magyarországon (Gábos András & Tátrai Annamária) K4.2. Jövedelmi szegénység a közfoglalkoztatottak körében (Gábos András & Claudia Colombarolli) 4.4. Szegénység és kapcsolati tőke (Albert Fruzsina & Hajdu Gábor) 4.5. Kapcsolathálózatok és jövedelemegyenlőtlenség a magyar városokban (Lengyel Balázs, Tóth Gergő & Johannes Wachs) 4.6. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Magyarországon (Kollányi Zsófia) K4.3. Roma nők várandósgondozási és szülészeti ellátási hátránya (Szabó Laura & Veroszta Zsuzsanna) 4.7. Földrajzi és szocioökonómiai tényezők szerepe az egészségügyben – becslések országon belüli költözések alapján (Elek Péter, Győrfi Anita, Kungl Nóra & Prinz Dániel) 4.8. Generációk közötti transzferek és lakásmobilitás – fiatalok lakásszerzési lehetőségei és korlátai (Kőszeghy Lea, Győri Ágnes & Csizmady Adrienne) 5. Időskori társadalmi egyenlőtlenség – nyugdíj-egyenlőtlenségek Magyarországon (Reiff Ádám & Simonovits András) 6. Társadalmi mobilitás 6.1. Mit mondanak az egyetemi évkönyvek a társadalmi mobilitásról? (Gáspár Attila & Pető Rita) 6.2. A társadalmi mobilitás nemek közötti egyenlőtlenségei Magyarországon (Huszár Ákos, Győri Ágnes & Balogh Karolina) 6.3. Kapott vagyontranszferek és ezek hatása a háztartás vagyonára (Medgyesi Márton) 6.4. A társadalom felső és alsó csoportjaiba irányuló iskolai mobilitási folyamatok Magyarországon (Huszár Ákos, Balogh Karolina & Győri Ágnes) 6.5. Első generációs diplomások Magyarországon (Adamecz Anna) 6.6. Szülői háttér és az oktatás munkaerőpiaci megtérülése, 2005–2019-ben Magyarországon – becslési kísérlet az EU–SILC-adatok alapján (Tóth István György & Csathó Ábel) A munkapiaci szakpolitika eszközei (Hajdu Miklós, Makó Ágnes, Nábelek Fruzsina & Nyírő Zsanna) Statisztikai adatok (Czethoffer Éva) Munkapiaci kutatások, válogatott bibliográfia, 2022 (Bálint Éva) Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke
2024

The effect of temperature on birth rates in Europe

TAMÁS HAJDU

2023/32

Using data from 32 European countries for nearly 244 million live births between 1969 and 2021, this paper examines the effects of temperatures on birth rates. The results show that exposure to hot days slightly reduces birth rates five to eight months later, while much stronger negative effects are observed nine to ten months after exposure to hot temperatures. Thereafter, a partial recovery is observed, with slightly increased birth rates. This study also shows that the effect of high-humidity hot days is much stronger than that of hot days with low humidity. Besides, the effect of heatwave days has been found to be more severe than that of hot days that are not preceded by other hot days. This study finds that some adaptation to heat can only be expected in the long run, which suggests that climate change may have a negative impact on the number of live births in the twenty-first century.
2024

The Aftermaths of Lowering the School Leaving Age – Effects on Roma Youth

JÁNOS KÖLLŐ – ANNA SEBŐK

2023/31

In 2013, the Hungarian government cut the school leaving age from 18 to 16. We study the impact of this unique reform on the country's sizeable Roma minority using census data on the universe of 17-year-olds in 2011 and a 10 percent random sample in 2016. School attendance fell by more than 20 percentage points among Roma youth as opposed to less than 6 points with their non-Roma counterparts. Roma's post-reform drawbacks in school enrolment were predominantly explained by their family background, neighborhood characteristics, and, much less importantly, below-average school performance. Changes in local employment prospects had no remarkable impact on the post-reform ethnic gap. More stringent selection and self-selection by social status and school performance (rather than ethnicity) nevertheless affected the Roma minority disproportionally, with close to 30 percent of their 17-year-old children being out of education, training, and employment three years after the reform.

2024

Contribution of High School Heterogeneity to the Wage Variation of Young Workers

ISTVÁN BOZA – DÁNIEL HORN

2023/30

The aim of this paper is to quantify how much of the initial wage differentials of young workers is explained by the secondary school they attended, and to disentangle the (descriptive) channels contributing to these differences. The analysis is based on the HUN-REN CERS Admin3 database, taking advantage of the fact that for some cohorts, young people’s secondary schooling (and students’ school standardized mathematics test scores) and wage outcomes at their early career can be observed simultaneously. Using wage decomposition methods, we separate the channels of firm and occupational selection from the direct returns to further education. Our analysis suggests that about 10 percent of the total wage dispersion of young people aged 18-25 (and already working) is generated at the school level. This also implies that the correlation between the wages of any two students of the same school is 0.1. Another novelty of the paper is that we show that a substantial part of these correlations are due to occupational and workplace selection (e.g. students from a given school type are systematically more likely to go on to well-paid jobs). If we remove these selection effects, the effect of schools on wage dispersion, the correlation between the latent skills of students, shrinks to 4 percent. Finally, we also compare schools of different quality based on different school characteristics (e.g. average test scores), which allows us to further stress the importance of the selection channels.
2024

AZ INKUBÁTORTÓL A TŐZSDÉIG

A startupokat finanszírozó intézmények működése Kelet-Közép Európában

Karsai Judit

2023

A könyv a startupokat világszerte segítő és finanszírozó intézmények működését tekinti át. Így bemutatja az üzleti inkubátorok, akcelelrátorok, üzleti angyalok, startupstúdiók, sajáttőke-alapú közösségi finanszírozási platformok, valamint a kockázatitőke-alapok nemzetközileg jellemző működését, majd ennek a kelet-közép-európai régióban tapasztalható jellegzetességeit. Az elemzés nagyszámú konkrét példa és statisztikai adat alapján azt vizsgálja, hogy miként hat egymásra az üzleti inkubációs szakaszban elérhető értékteremtő szolgáltatásokat nyújtó, valamint a tőkeellátást biztosító intézmények tevékenysége. A könyv egyúttal arra is választ keres, hogy az említett intézmények e régióban mennyire képesek érdemi segítséget nyújtani az itt megszülető ígéretes technológiaalapú, induló vállalkozások megerősödéséhez, nemzetközi sikereihez, hogyan képesek csökkenteni a régióból induló cégek azon tudásbeli és finanszírozási hátrányát, amely a piacgazdaság megkésett kiépüléséből, a vállalkozási tudás generációs átadásának nehézségeiből s a kockázatitőke-ágazat fejletlenségéből adódik. Kiadja a  KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2023. A könyv a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH támogatásával, a K 128682. számú szerződés keretében valósult meg.  
2024

The Macroeconomics of Managers: Supply, Selection, and Competition

MIKLÓS KOREN – KRISZTINA ORBÁN

2023/29

Good management practices are important determinants of firm success. It is unclear, however, to what extent pro-management policies can shape aggregate outcomes. We use data on corporations and their top managers in Hungary during and after its post-communist transition to document a number of salient patterns. First, the number of managers is low under communism when most employment is in large conglomerates. After the transition to capitalism, the number of managers increased sharply. Second, economics and business degrees became more popular with capitalist transition. Third, newly entering managers tended to run smaller firms than incumbent managers. We build a dynamic equilibrium model to explain these facts. In the model, the number and average quality of managers react to schooling and career choice. We use the model to evaluate hypothetical policies aiming to improve aggregate productivity through management education and corporate liberalization. Our results suggest that variations in the supply of good managers are important to understand the success of management interventions.
2024

Poor housing quality and the health of newborns and young children

TAMÁS HAJDU – GÁBOR KERTESI – BENCE SZABÓ

2023/28

This study uses linked administrative data on live births, hospital stays, and census records for children born in Hungary between 2006 and 2011 to examine the relationship between poor housing quality and the health of newborns and children aged 1-2 years. We show that poor housing quality, defined as lack of access to basic sanitation and exposure to polluting heating, is not a negligible problem even in a high-income EU country like Hungary. This is particularly the case for disadvantaged children, 20-25% of whom live in extremely poor-quality homes. Next, we provide evidence that poor housing quality is strongly associated with lower health at birth and a higher number of days spent in inpatient care at the age of 1-2 years. These results indicate that lack of access to basic sanitation, hygiene, and non-polluting heating and their health impacts cannot be considered as the exclusive problem for low- and middle-income countries. In high-income countries, there is also a need for public policy programs that identify those affected by poor housing quality and offer them potential solutions to reduce the adverse effects on their health.
2024

Competition, confidence and gender: shifting the focus from the overconfident to the realistic

TÜNDE LÉNÁRD – DÁNIEL HORN – HUBERT JÁNOS KISS

2023/27

The gender gap in competitiveness is argued to explain gender differences in later life outcomes, including career choices and the gender wage gap. In experimental settings, a prevalent explanation attributes this gap to males being more (over)confident than females (we call this the compositional channel). While our lab-in-the-field study using data from students in 53 classrooms (N$>$1000) reproduces this finding, it also uncovers a second, potentially more impactful channel of confidence contributing to the gender gap in competitiveness (the preference channel). To disentangle the two channels, we propose a more precise measure of confidence based on whether the subjects’ believed performance rank exceeds, coincides with or falls short of their actual performance in a real-effort task. We label categories of this Guessed - Actual Performance (GAP) difference as overconfident, realistic or underconfident, respectively. Surprisingly, there is no gender difference in competitiveness within the over- and underconfident subgroups, while a significant gender gap exists among the realistic. So, even if both genders had the same level of confidence, a persistent gender gap in preference (or taste) for competition would remain in the realistic group. This finding is robust across all specifications, challenging previous theories about the overconfidence of men being the sole driver of the relationship between confidence and the gender gap in competition.
2024

Evaluating the effect of a drastic cut in unemployment benefit duration on re-employment and wages of jobseekers

MÁRTON CSILLAG – ÁGOTA SCHARLE – BALÁZS MUNKÁCSY

2023/26

We evaluate the effect of a drastic cut in potential benefit duration, reducing the maximum length of UI benefits from 9 to 3 months in Hungary at the end of 2011. We rely on rich longitudinal matched administrative data, which allows us to obtain information on a large sample of UI benefit claimants, and we use matching methods to evaluate the effect of the benefit cut. While UI claimants found jobs more rapidly as a result of the reform, this is a relatively small change, and we find only negligible negative effects of reemployment wages overall. The notion that changes are due to the reform is reinforced by the result that the effect on employment is largest for the group where the ‘bite’ of the reform was the largest. Our heterogeneity analysis reveals that the drastic cut seems to have reduced moral hazard for the most employable (those with tertiary education) and forced them to be ‘less picky’. This means that they took up lower wage jobs, but this effect was only temporary. Overall, the reform led to significantly lower income for over 60 percent of jobseekers, since the increase in labour income did not compensate for the large reduction in UI benefits paid; while only benefiting less than 10 percent of jobseekers, over a two-year horizon.
2024

Temperature exposure and sleep duration: evidence from time use surveys

TAMÁS HAJDU

2023/25

The Earth’s climate is projected to warm significantly in the 21st century, and this will affect human societies in many ways. Since sleep is a basic human need and part of everyone's life, the question of how temperature affects human sleep naturally arises. This paper examines the effect of daily mean temperature on sleep duration using nationally representative Hungarian time use surveys between 1976 and 2010. Compared to a mild temperature (5-10 °C), colder temperatures do not influence sleep duration. However, as daily mean temperatures rise, sleep duration starts to strongly decline. The effect of a hot (>25 °C) day is −12.4 minutes, but if preceded by a few other hot days, the effect is even stronger, −22.7 minutes. The estimated sleep loss is especially large on weekends and public holidays, for older individuals, and men. Combining the estimated effects with temperature projections of twenty-four climate models shows that the warming climate will substantially decrease sleep duration. The projected impacts are especially large when taking into account the effects of heatwave days. This study also shows that different groups in society are likely to be affected in significantly different ways by a warming climate.
2024

A rational pension reform package: Hungary, 2025

ANDRÁS SIMONOVITS

2023/24

As part of the Recovery and Resilience Plan (RRP, 2023), the Hungarian government pledged to reform the pension system. The main themes are sustainability and adequacy. The pension plan is to be discussed publicly and put into law by March 2025. The last detailed official pension study was the 2016-discussion paper of the Hungarian National Bank which should be updated. The present study is a private work which may contribute to the improvement of the current pension system. The current and the projected states of the Hungarian pension system are outlined, and then simple and complex reforms are formulated. Naming just two reform steps, I start with the simplest step: the return to public discussion steered by a revitalized Fiscal Council and end with the most complex: the introduction of the flexible (variable) retirement age.
2024

The development of the Central and Eastern European venture capital market in Europe

JUDIT KARSAI

2023/23

The working paper examines the role and development of the Central and Eastern European venture capital sector in the five years between 2016 and 2020. This period includes both the end of the recovery after the economic crisis in 2008 and the downturn due to the coronavirus crisis in 2019. A statistical analysis of venture capital funds and investments in the CEE region confirms that, while the overall position of the region in Europe did not change over the period under review, the differences between countries in the region increased sharply. The northern part of the region rivals the most developed countries in Europe, the central part is driven by an abundance of public resources, while the venture capital sector in the south is only in its infancy. The size of the venture capital funds in the region is far below the European average, so the start-ups only have a chance to become successful if they are involved in the international flow of venture capital. The role of the government in the funds in the region is extremely high, but the selection between companies is therefore not based solely on market considerations. Rent-seeking behaviour goes against the essence of venture capital. As a result of the deterioration of the global political and economic situation, the entire Central and Eastern European region is losing its ability to attract capital.
2024

Egy észszerű nyugdíjreform csomag: Magyarország, 2025

SIMONOVITS ANDRÁS

2023/22

Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános és részletes nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Először a mai helyzetet körvonalazom, majd az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom.
2024

Accident-Induced Absence from Work and Wage Ladders

ANIKÓ BÍRÓ –MÁRTA BISZTRAY – JOÃO G. DA FONSECA –TÍMEA MOLNÁR

2023/21

How do temporary spells of absence from work affect individuals’ labor trajectory? To answer this question, we augment a `wage ladder' model, in which individuals receive alternative take-it-or-leave-it wage offers from firms and potentially suffer accidents which may push them into temporary absence. In such an environment, during absence, individuals do not have the opportunity to receive alternative wage offers that they would have received had they remained present. To test our model's predictions and to quantify the importance of foregone opportunities to climb the wage ladder, we use linked employer-employee administrative data from Hungary, that is linked to rich individual-level administrative health records. We use unexpected and mild accidents with arguably no permanent labor productivity losses, as exogenous drivers of short periods of absence. Difference-in-Differences results show that, relative to counterfactual outcomes in the case of no accidents, (i) even short (3-12-months long) periods of absence due to accidents decrease individuals' wages for up to two years, by around 2.5 percent; and that (ii) individuals reallocate to lower-paying employers. The share of wage loss due to missed opportunities to switch employers is between 7-20 percent over a two-year period after returning to work, whereas at most 2 percent is due to occupation switches. Our results are robust to (a) instrumenting absence with having suffered an accident, (b) exploiting the random nature of the time of the accident, and (c) within-firm matching of individuals with and without an accident and subsequent absence spell.
2024

In utero shocks and health at birth: the distorting effect of fetal losses

TAMÁS HAJDU

2023/20

Research on the effect of in utero shocks on health at birth may be influenced by in utero selection. This study outlines a conceptual framework and shows that the results of the standard empirical approach are biased if (i) the exposure changes the probability of fetal death and (ii) health differences exist between deceased and surviving fetuses. Furthermore, an empirical example is provided to illustrate, the potential importance of fetal selection. Examining the impact of heat on birth weight, I find that accounting for fetal selection substantially increases the heat effect compared to the standard approach. These results suggest that incorporating the distorting effect of fetal losses into the estimations may be critical in some cases to provide more informed guidance for public policy.

2024

The Labor Market Effects of Disability Benefit Loss

ANIKÓ BÍRÓ – CECÍLIA HORNOK – JUDIT KREKÓ – DÁNIEL PRINZ – ÁGOTA SCHARLE

2023/19

Disability benefits are costly and tend to reduce labor supply.  While costs can be reduced by careful targeting, correcting past eligibility rules or assessment procedures may entail welfare costs. We study a major reform in Hungary that reassessed the health and working capacity of a large share of beneficiaries. Leveraging age and health cutoffs in the reassessment, we estimate employment responses to loss or reduction of benefits. We find that among those who left disability insurance due to the reform, 57% were employed in the primary labor market and 38% had neither employment nor benefit income. The consequences of leaving disability insurance sharply differed by pre-reform employment status. 62% of those without pre-reform employment did not work after exiting disability insurance, whereas this ratio was only 14% for those who had some employment in the pre-reform year. The gains of the reform in activating beneficiaries were small and strongly driven by pre-reform employment status. This points to the importance of combining financial incentives with broader labor market programs that increase employability.
2024

Geographic and Socioeconomic Variation in Healthcare: Evidence from Migration

PÉTER ELEK – ANITA GYŐRFI – NÓRA KUNGL – DÁNIEL PRINZ

2023/18

We study variation in healthcare utilization across geographies and socioeconomic groups in Hungary. Exploiting migration across geographic regions and relying on high-quality administrative data on healthcare use and income we show that the role of place-specific supply factors is heterogeneous across types of care and across socioeconomic groups. Overall, place-specific factors account for 68% of the variation in outpatient spending and 35% of the variation in drug spending, but almost none of the variation in inpatient spending. Place effects explain four-fifth of outpatient spending variation for non-employed working-age individuals, but less than two-fifth for individuals with above-median wage incomes. There is a positive association between place effects and outpatient capacity, especially for low-income individuals. These results suggest that access to healthcare varies especially for low-income people even in a context with universal coverage.
2024

The Incentive Effects of Sickness Benefit for the Unemployed – Analysis of a Reduction in Potential Benefit Duration

MÁRTON CSILLAG – LILI MÁRK

2023/17

In Hungary, employees could claim sickness insurance benefit within 3 days of job-loss, which would enable them to extend their benefit duration by up to 90 days. The maximum number of days of this ‘passive sickness benefit’ was halved in 2007. We first investigate whether claiming passive sickness benefit was related to the monetary advantage relative to claiming unemployment insurance benefits. Then, we explore the effect of potential benefit duration on the transitions to stable employment relying on the variation induced by the policy change. Relying on high quality longitudinal matched administrative data we can estimate these relationships while using controls for employment histories and healthcare spending. On the one hand, we find that passive sickness benefit claiming behavior was indeed correlated with the financial gains. On the other hand, we find only a very small and insignificant immediate effect on transitions to employment when maximum benefit duration was cut by 45 days. However, we find that job finding hazard on the week after benefit exhaustion increased more for individuals who were not on sick leave just prior to job-loss. Our finding is suggestive that a non-negligible proportion of this group were subject to moral hazard.
2024

Inequalities in regional excess mortality and life expectancy during the COVID-19 pandemic in Europe

TAMÁS HAJDU – JUDIT KREKÓ – CSABA G. TÓTH

2023/16

Using data for 201 regions (NUTS 2) in Europe, we examine the mortality burden of the COVID-19 pandemic and how the mortality inequalities between regions changed between 2020 and 2022. We show that over the three years of the pandemic, not only did the level of excess mortality rate change considerably, but also its geographical distribution. Focusing on life expectancy as a summary measure of mortality conditions, we find that the variance of regional life expectancy increased sharply in 2021. This was due to a much higher-than-average excess mortality in regions with lower pre-pandemic life expectancy. While the life expectancy inequality has returned to its pre-pandemic level in 2022, the observed life expectancy in almost all regions is far below that expected without the pandemic.  
2024

Regional diversification and labour market upgrading: Local access to skill-related high-income jobs helps workers escaping low-wage employment

ZOLTÁN ELEKES – ANNA BARANOWSKA-RATAJ – RIKARD ERIKSSON

2023/15

This paper investigates how the evolution of local labour market structure enables or constrains workers as regards escaping low-wage jobs. Drawing on the network-based approach of evolutionary economic geography, we employ a detailed individual-level panel dataset to construct skill-relatedness networks for 72 functional labour market regions in Sweden. Subsequent fixed-effect panel regressions indicate that increasing density of skill-related high-income jobs within a region is conducive to low-wage workers moving to better-paid jobs, hence facilitating labour market upgrading through diversification. While metropolitan regions offer a premium for this relationship, it also holds for smaller regions, and across various worker characteristics.
2024

The Great Rush

KÁROLY FAZEKAS

2023/14

This paper provides a summary of the latest advancements in generative artificial intelligence using large language models over the past six months. The impact of this breakthrough remains uncertain, but it is evident that GPT is a General-Purpose Technology (GPT) that will significantly alter various aspects of our economy and society in ways that are yet to be fully comprehended. While it is essential for the government to regulate GPT technology, it is inevitable that the technology will continue to expand and evolve at a rapid pace. There is no doubt that every corner of the new world if it exists at all, will be covered by millions of forms of artificial intelligence. The taming of AIs and successful social and personal cooperation with domesticated AIs could ensure our survival and prosperity in that world. Whether or not AIs are capable and willing to cooperate will populate the new world is neither an individual nor a national matter. But how a country and its people fare in the new world is more so.

2024

Társadalmi különbségek a gyermekek egészségi állapotában Magyarországon a 21. század második évtizedében

HAJDU TAMÁS – KERTESI GÁBOR

2023/13

Tanulmányunk a magyarországi gyerekek egészségi állapotában fennálló társadalmi különbségeket vizsgálja a 2010-es években. Az elemzésekhez összegyűjtöttük és egységes statisztikai keretbe rendeztük azokat az adminisztratív és kérdőíves adatforrásokat, amelyek alapján feltárhatóak a gyerekek egészségi állapotában tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségek és lehetséges okaik. Vizsgálatunk rámutat arra, hogy a gyermekek egészsége milyen nagy mértékben függ össze azzal, hogy milyen társadalmi közegbe születtek, hogy milyen életkörülmények és jövedelmi viszonyok között élnek, illetve hogy milyen viselkedési sajátosságokkal rendelkeznek ők maguk és a szüleik.
2024

A társadalmi-területi változók szerepe a COVID-19-halálozás regionális egyenlőtlenségeiben Magyarországon

PÁGER BALÁZS – TÓTH G. CSABA – UZZOLI ANNAMÁRIA

2023/12

Magyarország egyike volt a világjárvány által leginkább érintett országoknak a regisztrált COVID-19-halálozás tekintetében. Kutatásunk alapvető célja egyrészt a koronavírushoz köthető halálozás földrajzi eloszlásának bemutatása, másrészt az ennek hátterében álló társadalmi-gazdasági változók szerepének feltárása. A legkisebb négyzetek módszerére (OLS) és térbeli regressziós elemzésre épülő statisztikai vizsgálatainkat járási szinten végeztük el (175 járás) a járvány magyarországi megjelenése és 2022. január 31.-e közötti időszakra vonatkozóan. Azt találtuk, hogy elsősorban ott volt magasabb népességarányosan a regisztrált COVID-19-halálozás, ahol nagyobb volt az időskorú lakosság aránya, illetve a pandémia előtt gyakoribb volt a légzőszervi megbetegedéshez köthető halálozás. Azokban a járásokban, ahol a népesség nagyobb hányada rendelkezett felsőfokú végzettséggel, általában alacsonyabb volt a koronavírus okozta halálozási arány. Ugyanakkor a szakirodalmi előzmények többségével ellentétben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos változók nem mutattak szignifikáns összefüggést a járási szintű regisztrált COVID-19-halálozással. Ezen túlmenően eredményeink azt is alátámasztották, hogy a COVID-19-halálozás alakulásában a térbeliség jelentős magyarázótényezőként jelent meg. A térbeli regressziós elemzés általánosságban rámutatott arra, hogy a kevésbé fejlett járásokban vagy a belső perifériás területeken magasabb volt a COVID-19-megbetegedés okozta halálozás, míg ennek éppen az ellenkezője volt megfigyelhető a fejlettebb járásokban (például a főváros agglomerációjában). Kutatási eredményeink egyrészt hozzájárulnak a hazai COVID-19-halálozás társadalmi-területi egyenlőtlenségeire vonatkozó ismeretek bővítéséhez, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy szükség van további vizsgálatokra az összefüggések és egymásra hatások alaposabb megismeréséhez.
2024

Which Sectors Go On When There Is a Sudden Stop? An Empirical Analysis

ISTVÁN KÓNYA – MIKLÓS VÁRY

2023/11

This paper analyzes the dynamics of sectoral Real Gross Value Added (RGVA) around sudden stops in foreign capital inflows. We identify sudden stop episodes statistically from changes in gross capital inflows from the financial account, and use an event study methodology to compare RGVA before and after the start of sudden stops. In the baseline specification, we estimate changes in the growth rate of sectoral RGVA during sudden stops and in the few quarters following them. In an additional exercise, we analyze deviations from the sectors' long-run growth path. Our findings indicate that: (i) tradable sectors, especially manufacturing, face larger damages during sudden stops than nontradable sectors, (ii) but they also lead the recovery after recessions that accompany sudden stops on impact, partly due to the fact that they benefit from the depreciation of the domestic currency that occurs during sudden stops, (iii) construction and professional services are the most seriously hurt nontradable sectors during sudden stops, while information and communication, and financial services grow slower even in the aftermath of the events than before their onset. However, this slowdown only constitutes a return to their long-run sectoral growth paths. Overall, our results suggest a prolonged reallocation of economic activity away from service sectors, towards the production of goods. This is consistent with a traditional view of the role of tradable and nontradable sectors in a sudden stop episode.

2024

The Effect of Air Pollution on Fertility Outcomes in Europe

ÁRPÁD STUMP – BÁLINT HERCZEG – ÁGNES SZABÓ-MORVAI

2023/10

This paper studies the effect of ambient air pollution on the number of births in the European Union. We collect air pollution data with web scraping technique and utilize variations in wind, temperature, number of heating, and cooling days as instrumental variables. There are 657 NUTS 3 regions included in the regressions, each with 2 to 6 years of observations between 2015 and 2020. Our results show that an increase in the levels of PM2.5 - PM10 pollution concentration by 1 μg/m3 (appr. 5-10%) would result in a 9% drop in the number of births next year. CO pollution levels also have a significant although smaller effect. If CO pollution concentration increases by 1 mg/m3 (appr. 15%) the number of births next year will fall by about 1%. In the heterogeneity analysis, we find that air pollution is more harmful to fertility in countries with already high pollution levels and lower GDP. This latter suggests that healthcare spending and the general level of living standard could be factors that moderate the negative consequences of ambient air pollution. To our knowledge, this is the first article to study the fertility effects of air pollution using an extended number of countries and years and at the same time including more than one air pollutant. As a result, our results have strong external validity. A remarkable novelty of our study compared to the previous literature is that after taking into account the effect of PM2.5 - PM10 and CO, the rest of the pollutants have much less role in shaping fertility outcomes compared to the findings of the previous literature. This difference is a result of the new method of this study, which examines the pollutants simultaneously instead of examining only one or a few at a time. This result can be important for environmental policies, where the limited resources should target pollution types that have the most detrimental effect on human fertility and health.
2024

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2022

Valentiny Pál • Antal-Pomázi Krisztina • Berezvai Zombor • Nagy Csongor István

A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó tizennegyedik, magyar nyelvű évkönyve bemutatja a közgazdaságtan szerepét a versenyhivatali döntéshozatalban, valamint elemzi az Európai Unió és a magyar versenyjog viszonyát. Több tanulmány foglalkozik a verseny, a kutatás és az innováció összefüggéseivel. A kötet olvasói megismerkedhetnek továbbá a gázpiacok helyzetével és szabályozásával, valamint a digitális piacok és a konvergens hírközlési szolgáltatók szabályozásának problémáival.

Tartalom

CÍMNEGYED TARTALOM ELŐSZÓ I. Áttekintés • MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN Antal-Pomázi Krisztina - Valentiny Pál • Közgazdaságtan a versenyhivatalokban Nagy Csongor István • Recepció és mintakövetés a magyar versenyjogban: valóban fenntartás nélkül átvehetők az uniós versenyjog megoldásai? II. Betekintés • VERSENY, KUTATÁS, INNOVÁCIÓ Varju Márton • Felelős kutatás és innováció: a társadalmi részvétel és befolyásolási lehetőségei a magyar kutatás- és innovációs szabályozásban Berezvai Zombor • Verseny és komplementaritás az innovatív mikromobilitási és a hagyományos közlekedési szolgáltatások között Valentiny Pál • Mennyire innovatívak a Big Tech vállalatok? Börzsönyi Blanka - Orosz Fanni - Virág Péter • A fúziókontroll és a fúziókontrollszerű hatósági bejelentési eljárások legfrissebb irányai és hatásai az M&A-ügyletekre III. Körbetekintés • A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA Fejes Gábor - Marosi Zoltán • Versenyjog és versenyszabályozás a földgázpiacon Kotek Péter - Selei Adrienn - Takácsné Tóth Borbála • Oroszország gázpiaci erejének vizsgálata Európában a közös EU-stratégia tükrében Gönczöl Tünde - Teleki Lóránt • A digitális kapuőrök az ex ante szabályozás, a versenyjog és az adatvédelem kereszttüzében Firniksz Judit - Csömör Magdolna - Ruzsa Róbert • Ki fizeti a révészt? A konvergens hírközlési szolgáltatók az átalakuló szabályozási ökoszisztémában ABSTRACTS A SZERZŐKRŐL
2024

Keresetek, valorizáció és nyugdíjak: koncepcionális kérdések és statisztikai problémák

OBLATH GÁBOR – SIMONOVITS ANDRÁS

2023/9

Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíjak lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint az átlagnyugdíjak. Ehhez több tényező is hozzájárult, amelyek közül kitüntetett jelentősége van a valorizáció módszerérének és hivatalos keresetstatisztikának; írásunk erre a két tényezőre összpontosít. A tb-kezdőnyugdíjak meghatározásakor a legtöbb országban több évtizedes keresetpályát vesznek alapul, és az egyes évek nominális kereseteit az országos keresetemelkedés mértékével hozzák közös nevezőre: valorizálják. Magyarországon is ezt a módszert alkalmazzák. A tanulmányban ismertetett összehasonlításokból kitűnik, hogy 2013 és 2021 között a hivatalos nettó bérindex jelentősen túlbecsülhette az országos nettó átlagkeresetek emelkedését, ezáltal a kezdőnyugdíjak jobban nőhettek az indokoltnál. A tanulmány e kérdéskör több vonatkozását, köztük azt vizsgálja, hogy hihető-e az átlagnyugdíj/nettó bér arányának jelentős csökkenése, és kitér arra, hogy ilyen helyzetben milyen dilemmákkal szembesülnek a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók.
2024

Társadalmi különbségek a magyarországi gyerekek fogainak állapotában és egészségmagatartásában

HAJDU TAMÁS – KERTESI GÁBOR – FADGYAS-FREYLER PETRA

2023/08

Tanulmányunk a magyarországi kisgyermekek és iskolások fogorvosi látogatásainak, a tejfogak és a maradó fogak állapotának, a fontosabb kezeléseknek, a közfinanszírozott ellátások elérhetőségének és a fogak állapotát befolyásoló egészségmagatartási jellemzőknek a társadalmi egyenlőtlenségeit vizsgál-ja. Ehhez felhasználunk minden olyan elérhető adminisztratív és kérdőíves adatforrást, melyeknek segítségével képet adhatunk a témáról. Rámutatunk arra, hogy már 2-3 éves korban jelentős társadalmi különbségek állnak fent mind a fogak állapota, mind a fogorvosi látogatások, mind pedig az egészségmagatartások tekintetében, és mindezek kiegészülnek a közfinanszírozott fogorvosi ellátások elérhetőségében mutatkozó szakadékszerű társadalmi különbségekkel. A kisgyermekkori különbségek az életkor előrehaladtával általában csak tovább nőnek. Tanulmányunkat a fogak állapotában fennálló társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló egészség- és társadalompolitikai javaslatokkal zárjuk.
2024

The effect of funding liquidity regulation and ESG promotion on market liquidity

JUDIT HEVÉR – PÉTER CSÓKA

2023/07

Liquidity is a key consideration in financial markets, especially in times of financial crises.  For this reason, regulatory attention to and measures in this field have been on the rise for the past years. Based on practical experience, regulations aiming at ensuring funding liquidity or, in general, reducing certain risky positions have the side effect of reducing market liquidity. To understand this effect, we extend a standard general equilibrium model with transaction costs of trading, endogenous market liquidity, and the modeling of regulation. We prove that funding liquidity regulation or divesting bad ESG assets reduces market liquidity.
2024

Unexpected Inflation and Public Pensions: The Case of Hungary

ANDRÁS SIMONOVITS

2023/06

Public pensions are indexed to prices or wages or to their combinations; therefore, the impact of inflation on the real value of benefits can often be neglected, especially under indexation to prices. At high and accelerating/decelerating inflation like currently prevailing in Hungary, however, this is not the case. (i) With fast inflation of basic necessities, proportional indexation of benefits in progress devalues the lowest benefits, paying for above-the-average consumption share of these goods.  (ii) Annual, lumpy raises in these benefits imply too high  intra-year drop in the real value of benefits. (iii) With accelerating inflation, the declining real value of delayed initial benefits may incite immediate retirement. (iv) With unindexed parameter values (like progressivity bending points), the initial benefits' structure unintentionally changes.
2024

Heterogeneous wage structure effects: a partial European East-West comparison

OLGA TAKÁCS – JÁNOS VINCZE

2023/05

We estimate heterogeneous wage structure effects for country-pairs within the EU by the Causal Forest algorithm, then identify groups of workers with the highest and lowest discrepancies in terms of wage differentials. We find that, in the East-West comparison, age is the most consistently differentiating factor. People over 40 are most adversely treated in the East relative to the West, and especially those who have no tertiary education and work in small or medium-sized enterprises.
2024

Where is the pain the most acute? The market segments particularly affected by gender wage discrimination in Hungary

OLGA TAKÁCS – JÁNOS VINCZE

2023/04

The gender earnings gap can be attributed either to the different distribution of males and females across jobs or to within job biases in favour of men. The latter is frequently called the wage structure effect, and it may be interpreted as wage discrimination against women. In this paper we focus on this second source of the gap. In particular, we study the heterogeneity of the wage structure effect by looking for the main drivers of it. On Hungarian matched employer-employee data we identify those firm-worker profiles that exhibit extremely high gender wage differentials We apply the Causal Forest methodology, borrowed from the conditional average treatment effect (CATE) literature, which has been utilized in several observational studies, recently. Our findings show that those firms that pay relatively high wages tend to discriminate against women most strongly, and especially with respect to women who have spent a longer time in the same firm. But this tendency is moderated by regional effects; where demand side competition is strong the wage structure effect tends to be smaller. These findings are, by and large, in accordance with the view that relative bargaining power is relevant for wage-setting, or, alternatively, firms practice third degree wage discrimination.
2024

Social Innovation: Definitions and models reconsidered

ATTILA HAVAS – GYÖRGY MOLNÁR

2022/28

Social innovation (SI) has become a widely used buzzword in recent years. It is portrayed as a solution – almost a panacea – to many different types of societal and environmental problems. We can also perceive this development as a strong impetus to clarify its meaning, the actors involved in SI processes, their objectives, activities and interactions, as well as SI processes. Hence, this paper critically reconsiders the plethora of SI definitions, as well as recent SI models. As our main results, we propose a new, nominal definition and then develop a new model of SI, inspired by the multi-channel interactive learning model of business innovations. The new definition and model can offer a pertinent conceptual framework for SI policy-makers, policy analysts, as well as practitioners when devising, implementing or assessing SI.
2024

Innovation Studies, Social Innovation, and Sustainability Transitions Research: From mutual ignorance towards an integrative perspective?

ATTILA HAVAS – DORIS SCHARTINGER – K. MATTHIAS WEBER

2022/27

Goal-oriented transformative change processes – that is, system-transforming processes that are guided by the ambition to resolve current or expected future societal challenges of various kinds – can only start once possible goals are considered by key stakeholders and the relevant actors are committed to act. Hence, there is a need for widening the scope of the current, partial conceptual models to consider the co-evolutionary interactions between technology, economy, and society to understand these changes. This claim is based on our review of Innovation Studies, Social Innovation research, and Sustainability Transitions research. The paper discusses the key conceptual elements of each strand; offers a definition of goal-oriented transformative change and building blocks for a new, integrative framework to analyse it; proposes directions for future research and draw tentative governance and policy implications.
2024

The interpenetration of criminal and lawful economic activities

ELISA WALLWAEY – KERSTIN CUHLS – ATTILA HAVAS

2022/26

As the world economy operates more and more through computerised transactions, new possibilities for intertwining criminal and lawful economic activities open up, as well as new opportunities for law enforcement agencies to fight crime. Considering the tremendous and potentially devastating damages caused by criminal economic activities, the issue should be high on the agenda of policy-makers, including R&I policy-makers. The race between criminal actors and the state trying to protect companies and citizens will be a permanent one. The paper provides and overview of trends and drivers in these domains, highlighting potential disruptions. It also presents four scenarios with a time horizon of 2040 to explore the role of R&I activities and regulations in shaping the possibilities for the interpenetration of criminal and lawful economic activities and derive policy implications. The complex nature of criminal economic activities, their detection, investigation, and prosecution are related to research and innovation in at least three areas. First, research in, and the development and improvement of, information and communication technologies necessary to monitor, track and analyse criminal activities. Second, regulatory techniques for preventing innovators from i) moving outside the sphere of lawful activities; ii) moving too far and entering a grey zone where regulation is missing; and iii) settling on clear-cut criminal behaviour. Third, research in, and the development and improvement of, forensic techniques of reconstructing what actually happened, and thus attributing responsibility for crime.
2024

Precautionary Fertility: Conceptions, Births, and Abortions around Employment Shocks

ANNA BÁRDITS – ANNA ADAMECZ – MÁRTA BISZTRAY – ANDREA WEBER – ÁGNES SZABÓ-MORVAI

2023/03

This paper studies the effects of employment shocks on births and induced abortions. We are the first to show that abortions play a role in fertility responses to job displacement. Furthermore, we document precautionary fertility behavior: the anticipatory response of women to expected labor market shocks. Using individual-level administrative data from Hungary, we look at firm closures and mass layoffs as conditionally exogenous employment shocks in an event study design. After establishing that both shocks have a similarly large and persistent negative effect on employment and wages, we show that women already react to the anticipation of these shocks, and their fertility responses differ substantially for firm closures and mass layoffs. We find that abortions increase by 88% in the year before firm closures, while the number of births is not affected. Mass layoffs have no significant effect on abortions in the preceding year but increase the number of births by 44%. Mass layoffs and firm closures differ in one crucial aspect: pregnant women cannot be laid off until the firm exists, but no such dismissal protection is available in the case of firm closures.  Thus, when dismissal protection is available, anticipated employment shocks increase the number of live births, whereas when it is not, they increase the number of abortions. These results suggest that dismissal protection has the potential to support women to keep pregnancies at times of economic shocks.
2024

Kontrollhely Magyarországon – egy reprezentatív felmérés eredményei

KÁROLYI RÓBERT - KISS HUBERT JÁNOS -SZABÓ-MORVAI ÁGNES

2023/02

Tanulmányunkban bemutatjuk a kontrollhely fogalmát, ezt a közgazdaságtanban egyre gyakrabban kutatott nem-kognitív képességet. Ezután áttekintjük a kontrollhely közgazdaságtani irodalmát, és bemutatjuk, hogy akik úgy gondolják, maguk irányítják az életüket, sikeresebbek az élet számos területén. Ezt követően egy reprezentatív magyar felmérés adatait vizsgáljuk meg, amelyen többnyire viszontlátjuk a szakirodalom által feltárt összefüggéseket. A kontrollhely a válaszadók 20-30-as éveiben egyre belsőbbé válik, majd 40 éves kor után ismét egyre külsőbb lesz. A mintánkban a férfiak inkább belső kontrollosak, mint a nők, valamint a belsőbb kontrollhely magasabb végzettséggel és magasabb jövedelemmel jár együtt. Ugyanakkor nem találunk szignifikáns összefüggést a kontrollhely és a munkaerőpiaci státusz között. Azt találjuk, hogy a belső kontrollosok szignifikánsan több megtakarítást és kevesebb tartozást halmoznak fel.
2024

Gelei Anna története

Laki Mihály

Gelei Anna 1962-1991-ben volt az MTA Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa. A vele készült életút interjúból Az érdeklődő (fiatal és öreg) olvasó nemcsak az elődök – egy feltörekvő zsidó polgári család – sorsát, majd 1944–1945-ben szinte teljes kiirtását, de a túlélő kiskamasz Panni és öccse szerencsés túlélése történetét is megismerheti. Már itt megjelennek Panni életvezetési és jellembeli erényei: a bátorság, a tudásvágy, a szociális érzékenység és a gyors döntésképesség. Alig 14 évesen falujáró aktivista, fiatal értelmiségiek hallgatója-csodálója. Nagy csalódás – elvesztegetett idő – a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen eltöltött négy év. Az ott felhalmozódó tudáshiányt –a Rákosi-rendszerbeli Központi Statisztikai Hivatalban (könyvtárában, fakultatív tanfolyamain) tudta részben pótolni. Itt élte át cselekvő résztvevőként az 1956-os forradalmat és azt követő ellenállást, az elnyomás rendszerének összeomlását, majd az életét és karrierjét megnyomorító visszaépülését. Megismerhetjük a rendszerhez hű munkahelyi vezetőknek a forradalom utáni értelmiségi ellenállásban részt vevő, nem marxista, pártonkívüli Pannit támogató gesztusairól. Ez magyarázza, hogy a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa lett, majd Ford-ösztöndíjasként az Egyesült Államokban elsajátíthatta a standard nyugati tudományos kutatás módszereit és szemléletét. Már ekkor kutatta a fejlődő országok felzárkózásának feltételeit, ezt folytatta a „terepen”, Peruban, ahol egyetemi oktatóként egyszerre tanulta és tanította a modern makroökonómiát. Kényszerű hazatérése után megvédte kandidátusi értekezését, két fontos könyve jelent meg, ám már nem érezte jól magát a Közgazdaságtudományi Intézetben, s az 1989-es rendszerváltozás után tanácsadó céget alapított, elhagyta a tudományos pályát.
2024

An Axiomatization of the Pairwise Netting Proportional Rule in Financial Networks

PÉTER CSÓKA – P. JEAN-JACQUES HERINGS

2023/01

We consider financial networks where agents are linked to each other via mutual liabilities. In case of bankruptcy, there are potentially many bankruptcy rules, ways to distribute the assets of a bankrupt agent over the other agents. One common approach is to first apply pairwise netting of agents that have mutual liabilities and next use the proportional rule to determine the payments on the basis of the net liabilities. We refer to this as the pairwise netting proportional rule. The pairwise netting proportional rule satisfies the basic requirements of claims boundedness, limited liability, priority of creditors, and continuity. It also satisfies the desirable properties of net impartiality, an agent that has two creditors with the same net claims pays the same amount to both creditors on top of pairwise netting, and invariance to mitosis, an agent that splits into a number of identical agents is not affecting the payments of the other agents. We demonstrate that if net impartiality and invariance to mitosis, together with the basic requirements, are regarded as imperative properties, then payments should be determined by the pairwise netting proportional rule.
2024

Peer Effects on Academic Self-concept: A Large Randomized Field Experiment

TAMÁS KELLER – JINHO KIM – FELIX ELWERT

2022/25

Social theories posit that peers affect students’ academic self-concept (ASC). Most prominently, Big-Fish-Little-Pond, invidious comparison, and relative deprivation theories predict that exposure to academically stronger peers decreases students’ ASC, and exposure to academically weaker peers increases students’ ASC. These propositions have not yet been tested experimentally. We executed a large and pre-registered field experiment that randomized students to deskmates within 195 classrooms of 41 schools (N = 3,022). Our primary experimental analysis found no evidence of an effect of peer achievement on ASC in either direction. Exploratory analyses hinted at a subject-specific deskmate effect on ASC in verbal skills, and that sitting next to a lower-achieving boy increased girls’ ASC (but not that sitting next to a higher-achieving boy decreased girls’ ASC). Critically, however, none of these group-specific results held up to even modest corrections for multiple hypothesis testing. Contrary to theory, our randomized field experiment thus provides no evidence for an effect of peer achievement on students’ ASC.
2024

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2021

Közelkép: „Adminisztratív adatok a gyakorlatban”

Szabó-Morvai Ágnes - Lengyel Balázs

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet által kiadott „Munkaerőpiaci Tükör” című évkönyv-sorozat legfrissebb kötetének tanulmányai a hazai közadatok, a kormányzati szervek által gyűjtött adminisztratív adatok hasznosításáról szólnak. A tanulmányok egyik alapját az az egyedülállóan gazdag adminisztratív adatbázis jelenti, amelyet a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Adatbankja állított össze.

Tartalom

A könyv letölthető
egy file-ként pdf-ben

2024

Digitalization against the shadow economy: evidence on the role of company size

BÁLINT VÁN – GÁBOR LOVICS – CSABA G. TÓTH – KATALIN SZŐKE

2022/24

Online cash registers (OCRs) are important tools for reducing the size of the shadow economy. This paper analyzes the impact on reported turnover and tax liability of introducing OCRs in Hungary using a fixed-effects panel and event study model. We identify strong size-related heterogeneity in the retail and the accommodation and food services sectors: smaller companies increased their reported turnover more than larger ones. Since large companies pay the dominant part of value-added tax, the effects on the payment of this tax were mitigated. We find significant spillover effects in both sectors, which are slightly stronger among larger companies.
2024

Firm Heterogeneity and the Impact of Payroll Taxes

ANIKÓ BÍRÓ – RÉKA BRANYICZKI – ATTILA LINDNER – LILI MÁRK – DÁNIEL PRINZ

2022/23

We study the impact of a large payroll tax cut for older workers in Hungary. Motivated by the predictions of a standard equilibrium job search model, we examine the heterogeneous impact of the policy. Employment increases most at low-productivity firms offering low-wage jobs, which tend to hire from unemployment, while the effects are more muted for high-productivity firms offering high-wage jobs. At the same time, wages only increase at high-productivity firms. These results point to important heterogeneity in the incidence of payroll tax cuts across firms and highlight that payroll taxes have a significant impact on the composition of jobs in the labor market.
2024

70 ÉVES KÖLLŐ JÁNOS - KÖSZÖNTŐK ÉS TANULMÁNYOK

Patkós Anna és Boza István

70 ÉVES KÖLLŐ JÁNOS - KÖSZÖNTŐK ÉS TANULMÁNYOK   A kötetet összeállította: Boza István Olvasószerkesztő: Patkós Anna és Boza István Borítóterv: Ilyés Virág és Boza István Kötetterv és nyomdai előkészítés: Boza István és Ilyés Virág
2024

A job trial subsidy for youth: cheap labour or a screening device?

JUDIT KREKÓ – BALÁZS MUNKÁCSY – MÁRTON CSILLAG – ÁGOTA SCHARLE

2022/22

This paper evaluates a 90-day hiring subsidy designed for young jobseekers aged below 25, introduced in Hungary in 2015 as part of the Youth Guarantee programme. The subsidy covers the total wage cost with no obligation to retain the new hire when the subsidy expires. The analysis is based on linked administrative data taken from the unemployment register, cognitive skills measured at age 15, health and social security records. The causal impact of the subsidy on subsequent employment is identified in comparison to participants of a large-scale public works programme, using propensity score matching with exceptionally rich controls. The estimates indicate significant positive effects: participants spent 14-20 days more in employment within six months after the programme ended on the whole sample. The impact is weaker on the 12-month horizon. We find that the subsidy works well as a screening device: the programme has the highest impact on those workers who have very low levels of schooling (eight years of primary school or less), but demonstrated high skill levels on standardised competence tests. One potential explanation is that employers tend to retain those with better cognitive skills, irrespective of their formal qualifications. We also find some indication that the subsidy is (mis)used by some employers to hire short term, seasonal workers.
2024

Vállalkozóvá váló munkanélküliek jellemzői

BAKÓ TAMÁS – KÁLMÁN JUDIT–KÁROLYI RÓBERT

2022/21

Jelen tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a 2014-2015 között legalább egy napig regisztrált munkanélküliek milyen tulajdonságok mentén vesznek részt a vállalkozóvá válást elősegítő programokban Magyarországon. Az adatok azt mutatják, hogy némileg hátrányosabb helyzetűek azok a munkanélküliek, akik támogatást vettek igénybe a vállalkozásuk beindításához - magasabb a pályakezdők, nők, alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, kisebb az átlagos járadék átlaga. Eredményeink szerint nagyon erős az iskolai végzettség, valamint az értelmiségi foglalkozás, korábbi vezetői pozíció összefüggése a vállalkozóvá válás és a támogató programban való részvétel esélyeivel is. Tehát támogató programmal és támogató program nélküli is a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, szaktudással bírók esélyei a legnagyobbak a vállalkozóvá válásra, ugyanakkor ők azok is, akik ehhez nagyobb eséllyel élnek támogatással. Egyértelműen látszik az is, hogy mivel az EU támogatások miatt a konvergencia régiókban több ilyen képzéssel, mentorálással és alaptőke-biztosítással kombinált komplex program futott, mindenütt nagyobb volt az esélye a támogatásba kerülésnek, mint Közép-Magyarországon, ám a program térbeli eloszlása meglehetősen egyenlőtlen.
2024

The impact of childcare on maternal employment

BENCE SZABÓ – JUDIT BEREI – MÁRTON CSILLAG – HANNA ERŐS – JUDIT KREKÓ –ÁGOTA SCHARLE

2022/20

This paper examines the effect of childcare availability on maternal employment in Hungary based on 2016 Microcensus data. We exploit the exogenous variation in access to childcare due to informal admission practices based on the date of birth, to identify the effect of childcare availability on maternal employment and the children’s enrolment. We find that on average, expanding the coverage of nurseries to the same level as kindergartens would lead to around 7.3 percentage points higher maternal employment, an around 25% higher employment rate compared to the baseline of mothers with a child aged 2-2.5 years. At the same time, the decomposition of the link between childcare availability and employment shows that enrolment would increase by 17.7 percentage points due to the higher coverage, close to 40% compared to the baseline. Enrolment in childcare would increase maternal employment probability by around 41 percentage points, around two-thirds of the employment rate of mothers. We also examine the heterogeneities of the effect along demographic characteristics using causal forests, and the economic cycle by expanding the analysis to the 2011 Census. We find that in 2016 the childcare availability effect is higher for mothers with 3 children, living in villages, or municipalities without nurseries. The employment effect is lower in the 2011 Census, while the effect on enrolment in formal childcare remains similar, suggesting the importance of weaker labour demand in 2011.
2024

The gender gap in top jobs – the role of overconfidence

ANNA ADAMECZ-VÖLGYI – NIKKI SHURE

2022/19

There is a large gender gap in the probability of being in a “top job” in mid-career. Top jobs bring higher earnings, and also have more job security and better career trajectories. Recent literature has raised the possibility that some of this gap may be attributable to women not “leaning in” while men are more overconfident in their abilities. We use longitudinal data from childhood into mid-career and construct a measure of overconfidence using multiple measures of objective cognitive ability and subjective estimated ability. Our measure confirms previous findings that men are more overconfident than women. We then use linear regression and decomposition techniques to account for the gender gap in top jobs including our measure of overconfidence. Our results show that men being more overconfident explains 5-11 percent of the gender gap in top job employment. This indicates that while overconfidence matters for gender inequality in the labor market and has implications for how firms recruit and promote workers, other individual, structural, and societal factors play a larger role.
2024

No evidence of direct peer influence in upper-secondary track choice—Evidence from Hungary

TAMÁS KELLER

2022/18

This paper investigates direct peer influence in upper-secondary track choice in the stratified and selective Hungarian educational system and makes two contributions to the literature. First, it tests both peer-contrasting and peer-conforming influences by considering peers’ GPA and endogenous educational choices. Second, the paper investigates mechanisms behind peer-conforming educational choices (such as peers’ normative pressure and information potential), with a focus on two structurally different peer relationships: self-selected friends and randomly assigned deskmates. The study uses a unique dataset that merges administrative data with randomized field experiment data. The results show no evidence of peer influence, after accounting for unobserved classroom homogeneity. Within the classroom, peers’ ability did not decrease, and peers’ ambitious endogenous educational choices did not increase students’ own choice of the academic upper-secondary track. Concerning the mechanisms of peer-conforming educational choices, the results reveal that peers’ informational potential (but not their normative pressure) might be the mechanism that drives students to conform to peers’ choices. This paper interprets the absence of peer influence in upper-secondary track choices as evidence that peer influence cannot derail students’ socially determined educational choices.
2024

Longevity gap, indexation and age-specific average pensions

ANDRÁS SIMONOVITS

2022/17

Studying the age-dimension of the probability distribution of pensions while assuming steadily rising real wages and time-invariant benefit-rules, two factors play important roles: (i) the weight of the wages in indexation of benefits in progress; (ii) the longevity gap. Factor (i) acts against relative depreciation of older benefits, while factor (ii) raises the share of higher benefits among older cohorts. Using an example and a model we show how the shape of the average benefit--age-curve depends on the relation between these two factors.
2024

Business transactions and ownership ties between firms

LÁSZLÓ LŐRINCZ – SÁNDOR JUHÁSZ – REBEKA O. SZABÓ

2022/16

In this study we investigate the creation and persistence of interfirm ties in a large-scale business transaction network. Transaction ties, firms buying or selling products or services can be the outcome of pure business motivations, but the social connections of owners or the geographical location of companies may also influence their development. We build the transaction and the ownership networks of firms in Hungary for 2016 and 2017 from two administrative datasets and identify multi-layer network motifs to predict the creation and persistence of business transactions. We show that direct or indirect relationships in this two-layered network contribute to both the creation and persistence of business transaction ties. We find a positive, but smaller impact of geographic proximity and industrial similarity of firms. For our estimations, we utilize loglinear models and emphasize their efficiency in predicting links in such large networks. We contribute to the literature by illustrating business connection patterns in a nationwide multilayer interfirm network.
2024

A magyar adórendszer újraelosztási hatásai

KREKÓ JUDIT – ERŐS HANNA – GRESKOVICS BORI – HAJNAL ÁRON – SCHARLE ÁGOTA

2022/15

A tanulmány a magyar egykulcsos adóreform, illetve a családi adó- és járulékkedvezmény jövedelem-újraelosztási hatásait vizsgálja. Tanulmányunk részletesen vizsgálja a családi kedvezmények hatásait, illetve – a 2020-as adminisztratív adatok használatának köszönhetően – a korábbi becsléseknél pontosabb képet ad az egykulcsos adóreform hatásairól is. Az adóreform keretében 2011 és 2013 között több lépésben kivezették a sávos adózást és az adójóváírást, így a munkajövedelmet egységesen 16 százalék (2015-től 15 százalék) adó terheli, illetve lényegesen szélesítették a családi adóalap-kedvezményeket. Az új személyi jövedelemadórendszer a magas jövedelműeknek, illetve a sokgyermekeseknek kedvez, míg fő vesztesei az alacsony jövedelmű és/vagy gyermektelen, illetve egy gyermeket nevelő munkavállalók. Eredményeink szerint, noha a gyermekek után igénybe vehető adó- és járulékkedvezmények jövedelemhez viszonyított aránya a jövedelmi szint emelkedésével csökken, összességében minimálisan térítik el az átlagos adóterhelés elosztását. Így az szja rendszer a kedvezményeket figyelembe véve is lényegében egykulcsosnak tekinthető, az adófizetők jövedelmi tizedeinek adózás előtti és utáni részesedése gyakorlatilag megegyezik. A családi adókedvezmény a magas jövedelmű sokgyerekeseknek kedvez az egygyerekes vagy szegényebb családokkal szemben. Legnagyobb nyertesei a legfelső jövedelmi tized három- vagy többgyermekes adófizetői: ez a 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó mindössze két százaléka kapja a teljes családi adókedvezmény 10 százalékát, a legalább három gyermek után igénybe vett kedvezmények csaknem harmadát.  
2024

Take-Up and Labor Supply Responses to Disability Insurance Earnings Limits

JUDIT KREKÓ – DÁNIEL PRINZ – ANDREA WEBER

2022/14

In most disability insurance programs beneficiaries lose some or all of their benefits if they earn above an earnings threshold. While intended to screen out applicants with high remaining working capacity, earnings limits can also distort the labor supply of beneficiaries. We develop a simple framework to evaluate this trade-off. We use a reduction in the earnings limit in Hungary to examine screening and labor supply responses. We find that the policy changed selection into the program modestly but reduced labor supply significantly. Viewed through the lens of our model, these findings suggest that the earnings threshold should be higher.
2022

Preventing (Panic) Bank Runs

HUBERT J. KISS – ISMAEL RODRIGUEZ-LARA – ALFONSO ROSA-GARCIA

2022/13

Andolfatto et al. (2017) proposes a mechanism to eliminate bank runs that occur as a coordination problem among depositors (Diamond and Dybvig, 1983). Building on their work, we conduct a laboratory experiment where we offer depositors the possibility to relocate their funds to a priority account. We find evidence that the mechanism reduces not only bank runs that occur because of a coordination problem among depositors but also panic bank runs (Kiss et al., 2018) that occur when depositors can observe the action of others.
2022

A közoktatás indikátorrendszere 2021

A közoktatás indikátorrendszere 2021 width= Budapest, 2022. Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Hőnich Heléna Varga Júlia Kutatási asszisztens: Herskovits Dávid Olvasószerkesztő: Székács István Copyright © Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2022. Borító © Vigyázó Zsófia, 2022  width=Technikai útmutató „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványhoz Budapest, 2022. Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Hőnich Heléna Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Herskovits Dávid Copyright © Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2022 Borító © Vigyázó Zsófia, 2022 Szemelvények „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványból width= Budapest, 2022. Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Hőnich Heléna Varga Júlia Kutatási asszisztens: Herskovits Dávid Olvasószerkesztő: Székács István Copyright © Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2021 Borító © Vigyázó Zsófia, 2022 „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadvány a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgozott, a magyar közoktatási rendszer jellemzőit adatokkal leíró jelzőszámrendszer negyedik kiadása, mely 2020-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit. 2015-ben dolgoztuk a ki a Közgazdaság-tudományi Intézetben a közoktatási indikátorrendszert, azzal a céllal, hogy létrejöjjön Magyarországon egy rendszeres kiadvány, amely egyaránt alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről, és hogy az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség megismerje a magyar közoktatást jellemző legfontosabb mutatókat. Olyan indikátorokat alakítottunk ki, melyek amellett, hogy számszerűen leírják a jelenlegi helyzetet, lehetőséget adnak a mutatók ismételt megfigyelésére, mivel rendszeres adatgyűjtéseken alapulnak, melyek lehetővé teszik, hogy a kiadvány időközönként frissíthető, megjelentethető legyen. A mostani kiadás követi a korábbi kiadások  felépítését, de néhány új indikátort is tartalmaz, egy-két indikátort pedig elhagytunk a kiadványból, vagy azért mert nem álltak rendelkezésre az új adatok, vagy abból a célból, hogy az indikátorok száma kezelhető maradjon. A kiadványból  valamennyi indikátor adatai letölthetők a 2010 és 2020 közötti évekre, az adattáblákban az indikátorok értékeit esetenként olyan bontásokban is közöljük, melyek máshol nem hozzáférhetőek. Az előző kiadáshoz hasonlóan, a 2021. évi kiadványban az adattáblák már nem csak magyar, hanem angol nyelven is elérhetőek, a kiadvány tartalmaz egy angol nyelvű összefoglalóval és angol nyelvű tartalomjegyzéket is.  A kötetet - a korábbi kiadásokhoz hasonlóan - kiegészíti a „Technikai útmutató A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadványhoz”, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását.
2021

Hogyan lesz az etnikai előítéletből foglalkoztatási diszkrimináció? A kisvállalatok szerepe

KERTESI GÁBOR – KÖLLŐ JÁNOS – KÁROLYI RÓBERT – SZABÓ LAJOS TAMÁS

2022/12

A kutatás hipotézise szerint az etnikai (esetünkben a romákkal szembeni) előítéletesség könnyebben vezet foglalkoztatási diszkriminációhoz olyan helyi munkaerőpiacokon, ahol a kisvállalatoknál dolgozók aránya magas. Az előfeltevést a 2011-es népszámlálás egyéni és járási szintű adatain és több kiegészítő forrás felhasználásával teszteljük. A foglalkoztatási esélyt becslő egyenletekbe a roma etnikai hovatartozás és számos kontrollváltozó mellett a kisvállalatok járáson belüli foglalkoztatási súlyát, valamint a Jobbik akkori támogatottságát mérő indikátorokat vonunk be. Kimutatjuk, hogy ez utóbbi szoros kapcsolatban állt a helyi népesség erősen előítéletes tagjainak részarányával, továbbá, hogy a kisvállalatok kisebb arányban foglalkoztatnak romákat, különösen akkor, ha a munkakör csapatmunkát, vagy a fogyasztókkal való kapcsolatot feltételez. A férfiaknál a roma-nem roma foglalkoztatási rés az átlagosnál 20-40 százalékkal szélesebb erős Jobbik-támogatottság és sok kisvállalat esetén. A roma nők kisebb arányban dolgoznak a diszkriminációnak erősen kitett helyeken, foglalkoztatásukra erősebben hatnak a kínálati döntéseik, esetükben a vizsgált keresleti oldali összefüggés sokkal gyengébb.
2022

Idő és pénz a gyereknevelésben Magyarországon, 1993-2010

HAJDU TAMÁS - KERTESI GÁBOR - KÉZDI GÁBOR

2022/11

Tanulmányunk a KSH időmérleg-felméréseinek és háztartási költségvetési adatfelvételeinek segítségével vizsgálja a gyermekes családok körében tapasztalható időfelhasználási és kiadási mintázatok jellegzetes társadalmi különbségeit és azok időbeli alakulását. Eredményeink szerint a magasabb iskolai végzettségű családok többet költenek készségfejlesztő eszközökre és szolgáltatásokra, mint az alacsony iskolázottságú szülőkkel rendelkező családok. Emellett a magasabb iskolai végzettségű anyák és apák több időt is fordítanak gyermekgondozásra és a gyermekeik készségeit közvetlenül vagy közvetve fejlesztő tevékenységekre, mint az alacsonyabb iskolázottságú szülők. A különbségek igen jelentősek. A felsőfokú végzettségű anyával és apával rendelkező kétgyermekes családok éves szinten átlagosan 350 órával többet töltenek gyermekgondozási tevékenységgel és 400 ezer forinttal többet költenek készségfejlesztő kiadásokra, mint a két középfokú végzettségű szülővel rendelkező családok. A keresztmetszeti különbségek mellett jelentős időbeli változásokat is látunk. A rendszerváltás utáni két évtizedben a gyermekekre fordított időben és készségfejlesztő kiadásokban mért társadalmi különbségek növekedtek.
2022

Financial subsidies and the shortage of primary care physicians

ANIKÓ BÍRÓ – BLANKA IMRE

2022/10

The shortage of primary care physicians is a global healthcare problem, especially in rural areas. In this paper, we analyse the choice of location of primary care physicians and estimate the causal effect of financial incentives on the supply of primary care physicians in underserved areas. Our analysis is based on a quasi-experimental setting from Hungary. After 2015, primary care physicians could receive financial subsidy if they filled such a primary care position which has been vacant for at least a year, the amount of the subsidy increasing with the duration of the vacancy. Our results suggest that targeted financial incentives can help fill long-time vacant primary care positions but cannot completely eliminate primary care shortages. We also provide evidence on the role of demographic characteristics and individual preferences in the location choice of primary care physicians.
2022

Longevity gap and pension contribution cap

ANDRÁS SIMONOVITS

2022/09

A basic function of public pension systems is to guarantee a satisfactory old-age income for short-sighted low earners. In proportional (i.e., earnings-related) systems, this requires a sufficiently high contribution rate. At the same time, there should be a cap on the pension contribution base to leave sufficient room for the efficient private savings of prudent high earners. Taking into account the dependence of life expectancy on the earnings (figuratively called longevity gap), a well-chosen cap has an additional advantage: it limits the unintended income redistribution from the short-lived to the long-lived. Our strongly stylized model is able to illustrate numerically the impact of the contribution rate and of the cap on the social welfare and the unintended income redistribution.
2022

Centralized Clearing Mechanisms in Financial Networks: A Programming Approach

PÉTER CSÓKA – P. JEAN-JACQUES HERINGS

2022/08

We consider financial networks where agents are linked to each other with financial contracts. A centralized clearing mechanism collects the initial endowments, the liabilities and the division rules of the agents and determines the payments to be made. A division rule specifies how the assets of the agents should be rationed, the four most common ones being the proportional, the priority, the constrained equal awards, and the constrained equal losses division rules. Since payments made depend on payments received, we are looking for solutions to a system of equations. The set of solutions is known to have a lattice structure, leading to the existence of a least and a greatest clearing payment matrix. Previous research has shown how decentralized clearing selects the least clearing payment matrix. We present a centralized approach towards clearing in order to select the greatest clearing payment matrix. To do so, we formulate the determination of the greatest clearing payment matrix as a programming problem. When agents use proportional division rules, this programming problem corresponds to a linear programming problem. We show that for the other common division rules, it can be written as an integer linear programming problem.
2022

Understanding hesitancy with revealed preferences across COVID-19 vaccine types

KUTASI KRISTÓF – KOLTAI JÚLIA – SZABÓ-MORVAI ÁGNES – RÖST GERGELY – KARSAI MÁRTON – BIRÓ PÉTER – LENGYEL BALÁZS

2022/07

Many countries have secured larger quantities of COVID-19 vaccines than their populace is willing to take. This abundance and variety of vaccines created a historical moment to understand vaccine hesitancy better. Never before were more types of vaccines available for an illness and the intensity of vaccine-related public discourse is unprecedented. Yet, the heterogeneity of hesitancy by vaccine types in certain segments of society has been neglected so far, even though factual or believed vaccine characteristics and patient attributes are known to influence acceptance. In this paper, we address this problem by analysing acceptance and assessment of five vaccine types using information collected with a nationally representative survey (N=1000) at the end of the third wave of the COVID-19 pandemic in Hungary, where a unique portfolio of vaccines were available to the public in large quantities. Our special case enables us to quantify revealed preferences across vaccine types since one could evaluate a vaccine unacceptable and even could reject an assigned vaccine to wait for another type. We find that the source of information that respondents trust characterizes their attitudes towards vaccine types differently and leads to divergent vaccine hesitancy. Believers of conspiracy theories were significantly more likely to evaluate the mRNA vaccines (Pfizer and Moderna) unacceptable while those who follow the advice of politicians evaluate vector-based (AstraZeneca and Sputnik) or whole-virus vaccines (Sinopharm) acceptable with higher likelihood. We illustrate that the rejection of non-desired and re-selection of preferred vaccines fragments the population by the mRNA versus other type of vaccines while it generally improves the assessment of the received vaccine. These results highlight that greater variance of available vaccine types and individual free choice are desirable conditions that can widen the acceptance of vaccines in societies.
2022

The impact of spatial clustering of occupation on commuting time and employment status

TAMÁS BAKÓ – JUDIT KÁLMÁN

2022/06

In this study we reveal the impact of spatial clustering of occupations on the probability of employment and commuting time, with particular emphasis on differences between genders and household types. Based on Hungarian 2011 census data our research confirmed previous results of some USA studies according to which women work in less spatially clustered occupations compared to men. Our most important result is that more clustered the occupation, the longer the commuting time, and the lower the probability of employment. The effect of occupational clustering on commuting time is larger for women regardless of household type and for those living in a relationship compared to singles. Our further result is that the greater the occupational diversity of the place of residence, the shorter the commuting time and higher the probability of employment, and the occupational diversity of the place of residence modifies the effect of occupational clustering on commuting time.
2022

Return to skills and urban size: Evidence from the skill requirements of Hungarian firms

LÁSZLÓ CZALLER – ZOLTÁN HERMANN

2022/5

While most empirical studies document that cognitive and social skills are strong predictors of individual earnings, their impact is not homogenous in space. We argue that dense urban settings utilize cognitive and social skills more intensively than rural areas, therefore the labour market return to these skills is higher in cities. Using data from a representative survey recording the skills requirements of Hungarian firms, we show that social skills are rewarded more in dense urban areas. Surprisingly, this pattern is not observed for cognitive skills. We use instrumental variables strategy to correct for measurement errors in skills, and to deal with the endogeneity of agglomeration. Our results are robust to alternative agglomeration measures and a large set of controls, however, returns to skills vary considerably across worker groups and industries.
2022

Másfél év pandémia Magyarországon: Mérséklődő különbségek a regionális és korspecifikus többlethalandóságban

TÓTH G. CSABA

2022/4

A koronavírus-járvány első másfél évében 28,4 ezer fővel többen haltak meg Magyarországon, mint ahányan elhunytak volna ebben az időszakban a járvány nélkül. Az így mért többlethalandóság 1,7 ezerrel alacsonyabb, mint a koronavírus áldozataira vonatkozó hivatalos statisztika. Ez részben azzal magyarázható, hogy a koronavírus elleni védekezésnek köszönhetően elmaradt az influenzajárvány, ami korábban átlagosan évente 3 ezer ember halálát okozta. A második hullámhoz képest a harmadik hullámban csökkentek a többlethalandóságban mért különbségek mind a korcsoportok, mind a régiók között. Az előbbi esetében részben az oltási sorrendnek, illetve az elmaradt influenzának köszönhető, hogy jelentősen csökkent a 75 éves és annál idősebbek többlethalálozási rátája, miközben a 40-74 éves korosztályé kissé emelkedett. A régiók közül Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb a többlethalandóság, a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon pedig a legalacsonyabb az országban. A férfiak többlethalandósági rátája a vizsgált másfél év egészében majdnem minden korcsoportban közel kétszer nagyobb volt mint a nőké.
2022

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2020

Fazekas Károly - Kónya István - Krekó Judit

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben, a  kutatóintézetekben dolgozók, a sajtó munkatársai jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Az idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A szerkesztőbizottság döntése alapján az idei Közelkép a koronavírus járvány és a munkapiac összefüggéseit járja körül. A pandémia által okozott rövid távú munkapiaci folyamatok mellett a kötet egyes fejezeteiben a járvány hosszabb távú és közvetett hatásaival is foglalkozunk.

Tartalom

A könyv letölthető
egy file-ként pdf-ben
vagy fejezetenként:

TARTALOM

Előszó

Magyarországi munkapiac, 2020 (Bakó Tamás & Lakatos Judit)

Közelkép. A koronavírus-válság hatásai
Bevezető (Kónya István & Krekó Judit)
1. Munkaerőpiaci helyzet a járvány kitörése előtt (Köllő János, Oblath Gábor & Scharle Ágota)
2. Munkapiac, munkanélküliség a válság idején
2.1. Foglalkoztatás a járvány idején (Köllő János)
K2.1. A járvány és a Munkaerő-felmérés (Köllő János)
K2.2. Változás a foglalkoztatás mérésében 2021-ben (Köllő János)
2.2. Munkaerőpiaci áramlások a Covid-válság idején (Kónya István)
2.3. Mekkorára nőhetett a munkanélküliség – becslés internetes keresések alapján(Kónya István & Köllő János)
2.4. Állásvesztés, munkahely- és foglalkozásváltás a járulékbevallások adatai alapján (Kónya István & Krekó Judit)
2.5. Munkaerőpiaci alkalmazkodás a koronavírus-járvány idején – egy reprezentatív felmérés eredményei (Koltai Júlia, Prinz Dániel & Röst Gergely)
2.6. Regisztrált munkanélküliség a járvány alatt (Boza István & Krekó Judit)
2.7. Átlagos bérek kivételes időkben – a magyarországi keresetek alakulása a koronavírus-járvány első másfél évében (Gáspár Attila & Reizer Balázs)
K2.3. A magyar munkavállalók foglalkoztatása Ausztriában a koronavírus járvány előtt és alatt (Reizer Balázs)
3. A válság hatása a különböző társadalmi csoportokra
3.1. A lezárások hatása az anyákra (Szabó-Morvai Ágnes & Vonnák Dzsamila)
3.2. A koronavírus-járvány elleni óvintézkedések betartása és hatása az 50 év feletti európai lakosság körében (Bíró Anikó, Branyiczki Réka & Elek Péter)
3.3. A koronavírus-járvány és a magyar nyugdíjrendszer (Simonovits András)
3.4. Fiatalok a munkaerőpiacon és a munkaügyi rendszerben a járvány idején (Csillag Márton & Munkácsy Balázs)
4. Változó munkavégzés, távmunka
4.1. Kik dolgoznak otthonról végezhető állásokban? (Czaller László, Elekes Zoltán & Lengyel Balázs)
4.2. Mely iparágakban és régiókban van lehetőség hosszú távon is távmunkára? (Pető Rita & Koren Miklós)
4.3. Távmunka és munkahelyek: ingatlanpiaci hatások (Horváth Áron)
4.4. Közösségi munkahelyek Budapesten és a válság hatása (Kálmán Judit)
5. Munkaerőpiaci intézkedések
5.1. Nemzetközi és hazai intézkedések (Varga Júlia)
5.2. Munkahelymegtartó bértámogatások Magyarországon a járvány idején (Krekó Judit & Varga Júlia)
5.3. Mi történik az álláskeresőkkel, miután nyilvántartásba vették őket? (Boza István & Krekó Judit)
5.4. Közfoglalkoztatás a válság alatt (Bazsalya Balázs & Molnár György)
5.5. Mit kezdtek az állami foglalkoztatási szolgálatok a covid-válsággal? (Csillag Márton)
6. Oktatás, egészségügy, járványmagatartás
6.1. Részvétel az oktatásban, lemorzsolódás és évismétlés a covid járvány első évében (Hermann Zoltán)
6.2. Tanulási veszteség a covid következtében – szimulációs eredmények (Varga Júlia)
6.3. Távoktatás a koronavírus járvány idején (Hermann Zoltán, Horn Dániel, Varga Júlia & Varga Kinga)
6.4. A koronavírus-járvány hatása a halálozásra és az egészségügyi ellátórendszerre (Elek Péter, Mayer Balázs & Váradi Balázs)
6.5. Kockázati preferencia és a covid-19 (Horn Dániel, Khayouti Sára & Kiss Hubert János)

A munkapiaci szakpolitika eszközei (2020. június – 2021. május)(Hajdu Miklós, Makó Ágnes, Nábelek Fruzsina & Nyírő Zsanna)
A koronavírus-járvány munkaerőpiaci kezelése európában a járvány első hulláma után (Makó Ágnes & Nábelek Fruzsina)
A koronavírus-járvány hatásai a vállalatok működésére, létszámgazdálkodására. Percepciók, várakozások és a válságkezelés folyamata (Bacsák Dániel, Hajdu Miklós & Horváth Ágoston)

Statisztika
Munkaerőpiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva)

2024

Távoktatási tapasztalatok a koronavírus járvány idején – Egy kérdőíves adatfelvétel eredményei

HERMANN ZOLTÁN – HORN DÁNIEL – VARGA JÚLIA – VARGA KINGA

2022/3

Ebben a tanulmányban egy, az iskoláskorú gyermeket nevelő családok körében végzett telefonos adatfelvétel első eredményeit mutatjuk be. Az adatfelvétel során a szülőket a koronavírus járvány következtében elrendelt távoktatással kapcsolatos tapasztalataikról kérdeztük. Az adatfelvételre 2021 áprilisában került sor, közvetlenül a teljes oktatási rendszerre kiterjedő egyik kötelező távoktatási időszakot követően. A tanulmány bemutatja, hogy a tanulók gondviselőinek a munkapiaci helyzetét figyelembe véve a háztartások mekkora hányadának okozott nehézséget a távoktatás, mennyire álltak rendelkezésre elkülöníthető terek a tanuláshoz, hogy milyen eszközöket és platformokat használtak a tanulók a távoktatásban hogyan változott a tanulási idő és milyen tanítási módszerek voltak jellemzőek az online oktatás során. A tanulmány egyszerű leíró elemzését adja e kérdéseknek.
2022

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2021

Valentiny Pál • Antal-Pomázi Krisztina • Nagy Csongor István • Berezvai Zombor

A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó tizenharmadik kötetében elemezzük a versenyellenes cél fogalmával összefüggő bizonytalanságot és az ebből származó károkat, a versenyjogi kártérítési perek uniós helyzetét és a versenypolitika és a környezetvédelem kapcsolatát. Több tanulmányban foglalkozunk a versenyszabályozás világjárvány alatti működésével, a digitális piacok készülő szabályozásával és a biztosítási piac helyzetével. A kötet olvasói megismerkedhetnek a magyarországi mobilárak hedonikus módszerrel történő elemzésének eredményeivel és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer hazai bevezetésének állásával.

Tartalom

CÍMNEGYED TARTALOM ELŐSZÓ I. Áttekintés • MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN Nagy Csongor István • A versenyellenes cél fogalma a versenyjogban Teleki Lóránt • A versenyjogi jogsértésekkel kapcsolatos magánjogi jogérvényesítés uniós és hazai tapasztalatai Berezvai Zombor • Versenypolitika, fenntarthatóság és etika II. Betekintés • VERSENYSZABÁLYOZÁS JÁRVÁNY IDEJÉN Valentiny Pál • A versenyszabályozás a járvány alatt zavartalanul működik? Polyák Gábor–Pataki Gábor–Gosztonyi Gergely–Szalay Klára • Versenyjogi előzmények és piacszabályozási eszközök a digitális piacokról szóló európai rendelet tervezetében Firniksz Judit • Rangsorolás – új szabályozási igény a platformok és az információs túlterheltség korában Leskó Mariann • A biztosítási piac a koronavírus-járvány tükrében   III. Körbetekintés • A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA Pápai Zoltán–Nagy Péter • A magyarországi mobilárszínvonal hedonikus regressziós módszerrel történő vizsgálata Függelék Felsmann Balázs • Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer Magyarországon – az első év tanulságai A SZERZŐKRŐL
2021

Technology network structure conditions the economic resilience of regions

GERGŐ TÓTH – ZOLTÁN ELEKES – ADAM WHITTLE – CHANGJUN LEE – DIETER F. KOGLER

2022/2

  This paper assesses the network robustness of the technological capability base of 269 European metropolitan areas against the potential elimination of some of their capabilities. By doing so it provides systematic evidence on how network robustness conditioned the economic resilience of these regions in the context of the 2008 economic crisis. The analysis concerns calls in the relevant literature for more in-depth analysis on the link between regional economic network structures and the resilience of regions to economic shocks. By adopting a network science approach that is novel to economic geographic inquiry, the objective is to stress-test the technological resilience of regions by utilizing information on the co-classification of CPC classes listed on European Patent Office patent documents. We find that European metropolitan areas show heterogeneous levels of technology network robustness. Further findings from regression analysis indicate that metropolitan regions with a more robust technological knowledge network structure exhibit higher levels of resilience with respect to changes in employment rates. This finding is robust to various random and targeted elimination strategies concerning the most frequently combined technological capabilities. Regions with high levels of employment in industry but with vulnerable technological capability base are particularly challenged by this aspect of regional economic resilience.
2022

Time discounting predicts loan forbearance takeup

EDINA BERLINGER – SÁRA KHAYOUTI – HUBERT JÁNOS KISS

2022/1

During the COVID-19 pandemic, many countries eased the burden of borrowers through loan forbearance. Using a representative sample of the Hungarian adult population, we investigate if time discounting and locus of control predict who takes up loan forbearance. We find convincing evidence that time discouting associates with the resort to forbearance: individuals who discount the future less are less likely to take up forbearance, even if we take into account their educational level and financial status. Data suggest that the channel through which time discounting and loan forbearance are related is savings. There is no statistically significant relationship between locus of control and forbearance takeup.
2022

Dissecting Global Value Chains: Evidence from the global automotive industry

MÁRTA BISZTRAY

2021/42

The potential restructuring of global value chains (GVCs) is a widely discussed question in current debates. At the same time, a proper way of capturing these value chains is challenging. This paper focuses on the automotive industry, using detailed data on firm-to-firm transactions in Hungary, as well as on cross-border sales and purchases. Its aim is twofold, capturing to what extent firms being connected to a GVC differ from other firms in the same industry, and what is the impact of integration into GVCs. Findings suggest that firms being part of GVCs tend to be larger, more productive, foreign-owned and having a higher level of intangible capital. There is some suggestive evidence that entering the GVC has a positive impact on size, productivity and per capita wage for certain firm groups and it is preceeded by increased imports of capital. Finally, there are also differences by employee composition.
2021

Egy korai francia szál David Ricardo adóelméletéhez

CSATÓ KATALIN

2021/41

David Ricardo (és Adam Smith) adóelméletének interpretációja a mai napig angolszász szemléletű, noha fogantatása francia (is) volt. A történeti előzmények felelevenítésének szándékát megerősítette, hogy az utóbbi évtizedben egyre több szerző elmélettörténeti visszatekintéssel alapozza meg gondolatmenetét. A Smith és Ricardo nevével fémjelzett klasszikus iskoláig nyúlnak vissza. Hátterükben azonban ott voltak a fiziokraták, akiktől átvették adóelméletük lényegét, az egyetlen adó, a földtulajdonosi járadékok közvetlen adóztatásának elvét. A járadékalapú jövedelmek keletkeznek, de nem termelnek gazdagságot, a köz(össég) céljaira igénybe vehetők. Adó-incidencia elemzésük is fiziokrata logikát követett. A tanulmány ismerteti a fiziokrata adózás alapelvei mellett egyes jelentős képviselőinek reform elképzelését-gyakorlatát. . (Nicolas Baudeau, Mercier de la Rivière, Turgot).  Végül a korai magyar ár-reformok történetéhez fűzött megjegyzések zárják a munkát. François Quesnay "Second probleme économique" (1763) írásának magyar fordítása olvasható a tanulmány 2. részében.
2021

The Labor Market and Fertility Impacts of Decreasing the Compulsory Schooling Age

ANNA ADAMECZ-VÖLGYI, DÁNIEL PRINZ, ÁGNES-SZABÓ MORVAI, SUNČICA VUJIĆ

2021/40

While an extensive literature investigates the effects of longer schooling, we know very little about what happens when compulsory schooling is shortened. This paper looks at the effects of a reform in Hungary that decreased the school leaving age from 18 to 16. We show that the reform increased the probability of being neither in education nor in employment and being inactive at ages 16-18 substantially while its effects on employment are not significantly different from zero in most specifications. These effects are similar among boys and girls but strongly heterogeneous by social background and ability. The reform had a moderate effect on teenage motherhood on average, but it increased the probability of giving birth substantially among the most disadvantaged girls. We conclude that through its heterogenous effects, the reform is expected to widen social inequalities.
2021

Prices and Quantities of New Products Hungarian Firm and Product Level Data

László Halpern

2021/39

This paper analyzes the driving factors of growth of quantities and prices of the new products for Hungarian firms between 2001 and 2016. It investigates how price levels are correlated with firm and market characteristics, and the time path of the share of new products. Larger and more productive firms were able to sell their new products at higher prices, though larger competition had a dampening role. Pricing patterns differ for all products, higher share of foreign ownership leads to lower export and import prices. The share of new products is negatively affected by size corroborated by the negative effect of both productivity and foreign ownership. Productivity does not have any role in price and quantity growth rates.  
2021

The effects of centralisation of school governance and funding on inequalities in education Lessons from a policy reform in Hungary

ZOLTÁN HERMANN – ANDRÁS SEMJÉN

2021/38

In 2013 the responsibility for school governance and funding has been transferred from local governments to a central government agency in Hungary. The key objectives of this reform, as stated by policy makers, was to mitigate interjurisdictional inequalities in education. This paper explores whether the reform had an equalizing effect on education resources on the one hand, and student achievement on the other. First, we estimate elasticities of per-student school expenditures to average income in municipalities. The results reveal a substantial equalization of school resources: before the reform rich municipalities had spent significantly more on education than poor ones, while after the reform no difference in school spending can be detected. Second, we ask whether the equalization of resources had an effect on inequalities in student achievement. Student achievement is measured by test score in grade 6 and grade 8. The results show no equalization in this respect, suggesting that inequalities in school quality were hardly affected by the reform.
2021

Collective conceptualization of parental support of dual career athletes: The EMPATIA framework

KINGA VARGA - CIARAN MACDONNCHA - LAURA CAPRANICA - MOJCA DOUPONA

2021/36

This study aimed to use a concept mapping methodology (Trochim, 1986b) to develop a European framework of the needs of parents and guardians for supporting athletes combining sport and education (dual career). By means of a concept mapping methodology, we gathered 337 French, Irish, Italian, Portuguese, and Slovenian parents’ demographical data linked with their sorted and rated data of the 80 potential statements associated to parenting dual career athletes. In synthesizing the opinions, experience and needs of parents and guardians of dual career athletes, concept mapping served as a unique integration of qualitative and quantitative methods. The present framework provided sound theoretical underpinnings as well as quantitative basis to inform the development of educational platforms for empowering parenting dual carrier athletes, as well as be a foundation for future Pan-European dual career research on how these statements interact with each other, in different European contexts.
2021

Multiple futures for society, research, and innovation in the European Union: Jumping ahead to 2038

STEPHANIE DAIMER, ATTILA HAVAS, KERSTIN CUHLS, MERVE YORULMAZ, PETAR VRGOVIC

2021/35

We contribute to the Responsible Research and Innovation (RRI) literature in two ways: (i) we consider how societal aspects are taken into account in research and innovation activities in four fundamentally different futures, as opposed to analysing current practices; and (ii) put the emphasis on the framework conditions, as opposed to focussing on RRI principles and instruments. In the Kingdom of RRI citizens participate directly in decision-making processes; Fortress Europe depicts a libertarian system; Failed Democracy is a populist regime; while Benevolent Green Eurocrats describes a technocratically coordinated strong state. The RRI concept is ignored, manipulated, or rather selectively applied in the latter three scenarios. The scenarios offer novel insights into the nature and repercussions of possible policy problems. We discuss issues related to efficacy and efficiency of policy-making; legitimacy of research and innovation activities; societal involvement; equity; and freedom of research in each scenario. We also posit that there is room for safeguarding meaningful interactions between the societal and professional actors in an innovation system even in the harshest framework conditions.   Megjelent mint: Multiple futures for society, research, and innovation in the European Union: Jumping ahead to 2038, Journal of Responsible Innovation DOI: https://doi.org/10.1080/23299460.2021.1978692  
2021

Intergenerational educational mobility – the role of non-cognitive skills

ANNA ADAMECZ-VÖLGYI - MORAG HENDERSON - NIKKI SHURE

2021/37

  While it has been shown that university attendance is strongly predicted by parental education, we know very little about why some potential ‘first in family’ or first-generation students make it to university and others do not. This paper looks at the role of non-cognitive skills in the university participation of this disadvantaged group in England. We find that conditional on national, high-stakes exam scores and various measures of socioeconomic background, having higher levels of non-cognitive skills, specifically locus of control, academic self-concept, work ethic, and self-esteem, in adolescence is positively related to intergenerational educational mobility to university. Our results indicate that having higher non-cognitive skills helps potential first in family university students to compensate for their relative disadvantage, and they are especially crucial for boys. The most important channel of this relationship seems to be through educational attainment at the end of compulsory schooling.  
2021

Do co-worker networks increase or decrease productivity differences? An agent-based model

LÁSZLÓ LŐRINCZ

2021/33

Do labor mobility, and co-worker networks contribute to convergence or divergence between regions? Based on the previous literature, labor mobility contributes to knowledge transfer between firms. Therefore, mobility may contribute to decreasing productivity differences, while limited mobility to sustaining higher differences. The effect of co-worker networks, however, can be twofold in this process. They transmit information about potential jobs, which may enhance mobility of workers, even between regions, and this enhanced mobility may contribute to levelling differences. But if mobility between regions involves movement costs, co-worker networks may concentrate locally that may contribute to persistence of regional differences. In this paper we build an agent-based model of labor mobility across firms and regions with knowledge spillovers that reflects key empirical observations on labor markets. We analyze the impact of network information provided about potential employers in this model and find that it contributes to increasing inter-regional mobility, and subsequently to decreasing regional differences. We also find that density of co-worker networks, and also their regional concentration decrease, if network information is available.
2021

Uniqueness of Clearing Payment Matrices in Financial Networks

PÉTER CSÓKA – P. JEAN-JACQUES HERINGS

2021/34

We study bankruptcy problems in financial networks in the presence of general bankruptcy laws. The set of clearing payment matrices is shown to be a lattice, which guarantees the existence of a greatest and a least clearing payment. Multiplicity of clearing payment matrices is both a theoretical and a practical concern. We present a new condition for uniqueness that generalizes all the existing conditions proposed in the literature. Our condition depends on the decomposition of the financial network into strongly connected components. A strongly connected component which contains more than one agent is called a cycle and the involved agents are called cyclical agents. If there is a cycle without successors, then one of the agents in such a cycle should have a positive endowment. The division rule used by a cyclical agent with a positive endowment should be positive monotonic and the rule used by a cyclical agent with a zero endowment should be strictly monotonic. Since division rules involving priorities are not positive monotonic, uniqueness of the clearing payment matrix is a much bigger concern for such division rules than for proportional ones. We also show how uniqueness of clearing payment matrices is related to continuity of bankruptcy rules.
2021

Financial crisis and inequality in Hungary

ISTVÁN KÓNYA

2021/32

The goal of this paper is to analyze the connections Hungarian income and wealth distribution on the one hand, and the macroeconomics impacts of the global financial crisis of 2007-2008 on the other hand. To do this, I build a heterogenous agent, dynamic, general equilibrium model, which I calibrate using Hungarian income distribution data before the crisis. The model is then used to study both the impact of the financial crisis on income and wealth inequality, and the role of income and wealth inequality in the macroeconomic developments after the crisis. Results indicate that (i) the long-run capital stock rises, and the interest rate falls, but the effect is quantitatively small; (ii) the long-run income and wealth distributions only change moderately; and (iii) the short-run consumption response of low-wealth household is very strong, and drives a sizable aggregate consumption drop as well.
2021

Wage Structure and Inequality: The role of observed and unobserved heterogeneity

Boza István

2021/31

This study aims to contribute to the literature of firms and occupations as prominent drivers of wage-inequality in multiple ways. First, we synthesize novel modelling approaches of recent studies in the field and use administrative linked employer-employee panel data from an Eastern European country, Hungary, to assess the contribution of individual, firm and job heterogeneity – and their interactions – to overall wage inequality. Consistent with earlier findings from Western Europe, Scandinavia, the US and Brazil, we show that firm heterogeneity provides around 22%, individual heterogeneity 50%, and occupational heterogeneity 8% of overall wage dispersion, with wage sorting between firms and individuals in itself explaining around 9%. Notably, around half of this contribution is accountable to observable sub-components of individual and firm wage effects. Also, the same magnitude of assortativity can be found between individuals and occupations. Utilizing unique features of our data, we compare mathematics and literature test score records of 10th grade students to their future labor market outcomes, finding a positive correlation between test scores and future firm value added, a direct evidence for assortative matching in productivity. Finally we assess sorting along observable characteristics, such as gender, education, occupation or age of workers, and the ownership of employers.
2021

Longevity gap and public pensions: a minimal model

ANDRÁS SIMONOVITS

2021/30

The strong and increasing positive correlation between lifetime income and life expectancy (the longevity gap) has recently been widely studied. In this paper we employ the simplest, minimal model to demonstrate the impact of this long-neglected fact on the various types of public pension systems, especially on the issue of progressivity and neutrality.
2021

Self-respecting worker in the gig economy: A dynamic principal-agent model

ZSOLT BIHARY – PÉTER CSÓKA – PÉTER KERÉNYI – ALEXANDER SZIMAYER

2021/29

We introduce a dynamic principal-agent model to understand the nature of contracts between an employer and an independent gig worker. We model the worker’s self-respect with an endogenous participation constraint; he accepts a job offer if and only if its utility is at least as large as his reference value, which is based on the average of previously realized wages. If the dynamically changing reference value capturing the worker’s demand is too high, then no contract is struck until the reference value hits a threshold. Below the threshold, contracts are offered and accepted, and the worker’s wage demand follows a stochastic process. We apply our model to different labor market structures and investigate first-best and second-best solutions. We show that a far-sighted employer may sacrifice instantaneous profit to regulate the agent’s demand. Employers who can afford to stall production due to a lower subjective discount rate will obtain higher profits. Our model captures the worker’s bargaining power by a vulnerability parameter that measures the rate at which his wage demand decreases when unemployed. With a low vulnerability parameter, the worker can afford to go unemployed and need not take a job at all costs. Conversely, a worker with high vulnerability can be exploited by the employer, and in this case our model also exhibits self-exploitation.
2021

Social Mobility and Political Regimes: Intergenerational Mobility in Hungary, 1949-2017

PAWEL BUKOWSKI – GREGORY CLARK – ATTILA GÁSPÁR – RITA PETŐ

2021/28

This paper measures social mobility rates in Hungary 1949-2017, for upper class and underclass families, using surnames to measure social status. In these years there were two very different social regimes. The first was the Hungarian People’s Republic, 1949-1989, a Communist regime with an avowed aim of favouring the working class. Then the modern liberal democracy, 1989-2020, a free-market economy. We find five surprising things. First, social mobility rates were low for both upper- and lower-class families 1949-2017, with an underlying intergenerational status correlation of 0.6-0.8. Second, social mobility rates under communism were the same as in the subsequent capitalist regime. Third, the Romani minority throughout both periods showed even lower social mobility rates. Fourth, the descendants of the noble class in Hungary in the eighteenth century were still significantly privileged in 1949 and later. And fifth, while social mobility rates did not change measurably during the transition, the composition of the political elite changed fast and sharply.
2021

The labor market returns to ‘first in family’ university graduates

ANNA ADAMECZ-VÖLGYI - MORAG HENDERSON - NIKKI SHURE

2021/27

We examine how first in family (FiF) graduates (those whose parents do not have university degrees) fare on the labor market in England. We find that among women, FiF graduates earn 7.4% less on average than graduate women whose parents have a university degree. For men, we do not find a FiF wage penalty. A decomposition of the wage difference between FiF and non-FiF graduates reveals that FiF men earn higher returns on their endowments than non-FiF men and thus compensate for their relative social disadvantage, while FiF women do not. We also show that a substantial share of the graduate gender wage gap is due to, on the one hand, women being more likely to be FiF than men and, on the other hand, that the FiF wage gap is gendered. We provide some context, offer explanations, and suggest implications of these findings.
2021

Confidence in public institutions is critical in containing the COVID-19 pandemic

ANNA ADAMECZ-VÖLGYI – ÁGNES SZABÓ-MORVAI

2021/26

This paper investigates the relative importance of confidence in public institutions in explaining cross-country differences in the severity of the COVID-19 pandemic. We extend the related literature by employing regression and machine learning methods to identify the most critical predictors of deaths attributed to the pandemic. We find that a one standard deviation increase (e.g., the actual difference between the US and Finland) in confidence is associated with 350.9 (95% CI -531.922 - -169.831, p=0.000) fewer predicted deaths per million inhabitants. Confidence in public institutions is one of the most important predictors of deaths attributed to COVID-19, compared to country-level measures of individual health risks, the health system, demographics, economic and political development, and social capital. Our results suggest that effective policy implementation requires citizens to cooperate with their governments, and willingness to cooperate relies on confidence in public institutions.  
2021

Yes, You Can! Effects of Transparent Admission Standards on High School Track Choice: A Randomized Field Experiment

Tamás Keller – Károly Takács – Felix Elwert

2021/25

High school track choice determines college access in many countries. We hypothesize that some qualified students avoid the college-bound track simply because they overestimate admission requirements. To test this hypothesis, we designed a randomized field experiment that communicated the admission standards of local secondary schools on the academic track to students in Hungary before the application deadline. We targeted the subset of students (“seeds”) who occupied the most central position in the classroom-social networks, aiming to detect both direct effects on the track choice of targeted seeds and spillover effects on their untreated peers. We found neither a direct effect nor a spillover effect on students’ applications or admissions on average. Further analyses, however, revealed theoretically plausible heterogeneity in the direct causal effect of the intervention on the track choice of targeted seeds. Providing information about admission standards increased applications and admissions to secondary schools on the academic track among seeds who had a pre-existing interest in the academic track but were unsure of their chances of admission. This demonstrates that publicizing admissions standards can set students on a more ambitious educational trajectory. We discuss implications for theory and policy.
2021

Állami segítséggel történő startup finanszírozás nemzetközi tapasztalatai

KARSAI JUDIT

2021/24

Az államnak fontos szerepe van a startupok minden egyes fejlődési szakaszának finanszírozásában. A startupok finanszírozásának túlnyomó részét vissza nem térítendő állami támogatás és a hitelnyújtás biztosítja, mely utóbbit állami garanciavállalás is segíti. A kockázati tőke szerepe sokkal kisebb. Az állam azonban ezt is segítheti, mégpedig elsősorban a privát befektetőkkel való társfinanszírozás és a privát kockázati tőkealapok tőkéjének megemelése révén. A kockázati tőkealapok feltőkésítésének előmozdításához fontos eszköz az alapok privát befektetői által igénybe vehető állami garancia. Az állam a startupok finanszírozásában legeredményesebben nem a cégeknek közvetlenül nyújtott pénzeszközökkel, hanem a finanszírozás katalizátoraként, a piac privát szereplőinek ösztönzésével tud részt venni. Az alábbi elemzés bemutatja, hogy az állami segítség nemzetközileg kialakult megoldásai közül melyek és milyen sikerrel terjedtek el.
2021

Escaping from Low-Wage Employment: The Role of Co-worker Networks

ANNA BARANOWSKA-RATAJ – ZOLTÁN ELEKES – RIKARD ERIKSSON

2021/23

Low-wage jobs are often regarded as dead-ends in the labour market careers of young people. Previous research focused on disentangling to what degree the association between a low-wage job at the start of working life and limited chances of transitioning to better-paid employment is causal or spurious. Less attention has been paid to the channels that may facilitate the upward wage mobility of low-wage workers. We focus on such mechanisms, and we scrutinize the impact of social ties to higher-educated co-workers. Due to knowledge spillovers, job referrals, as well as firm-level productivity gains, having higher-educated co-workers may improve an individual’s chances of transitioning to a better-paid job. We use linked employer-employee data from longitudinal Swedish registers and panel data models that incorporate measures of low-wage workers’ social ties to higher-educated co-workers. Our results confirm that having social ties to higher-educated co-workers increases individual chances of transitioning to better-paid employment.
2021

The Effect of Involuntary Retirement on Healthcare Use and Health Status

ANIKÓ BÍRÓ – RÉKA BRANYICZKI – PÉTER ELEK

2021/22

We analyse the causal effect of involuntary retirement on detailed indicators of healthcare use and health status. Our identification strategy is based on a pension reform in Hungary which forced public sector workers above the statutory retirement age to full time retirement. Using rich administrative data, we find that on the three-year horizon, involuntary retirement decreases the number of primary care doctor visits, the consumption of antiinfectives for systemic use and drugs of the respiratory system, and the non-zero spending on antiinfectives, the drugs of the alimentary tract and metabolism and of the cardiovascular system. We also find that the impact on the latter two drug categories is driven by the drop in income due to involuntary retirement. The effects of involuntary retirement are comparable to the short-run effects of voluntary retirement, identified from a change in the statutory retirement age. We conclude that there is little evidence for health deteriorating effects of involuntary retirement and provide explanations for the possible mechanisms behind our results.
2021

Not just words! Effects of a light-touch randomized encouragement intervention on students’ exam grades, self-efficacy, motivation, and test anxiety

TAMÁS KELLER – PÉTER SZAKÁL

2021/21

Motivated by the self-determination theory of psychology, we ask how simple school practices can forge students’ engagement with the academic aspect of school life. We carried out a large-scale preregistered randomized field experiment with a crossover design, involving all the students of the University of Szeged in Hungary. Our intervention consisted of an automated encouragement message that praised students’ past achievements and signaled trust in their success. The treated students received encouragement messages before their exam via two channels: e-mail and SMS message. Control students did not receive any encouragement. Our primary analysis compared the end-of-semester exam grades of the treated and control students, obtained from the university’s registry. Our secondary analysis explored the difference between the treated and control students’ self-efficacy, motivation, and test anxiety, obtained from an online survey before students’ exams. In the whole sample, we did not find an average treatment effect on students’ exam grades. However, in the subsample of those who answered the endline survey, the treated students reported higher self-efficacy than the control students. The treatment affected students’ motivation before their first exam—but not before their second—and did not affect students’ test anxiety. Our results indicate that automated encouragement messages sent shortly before exams do not boost students’ exam grades. Nevertheless, since occasionally received light-touch encouragement messages instantly increased students’ self-efficacy even before an academically challenging exam situation, we conclude that encouraging students systematically and not just shortly before their exams might lead to positive emotional involvement and help create a school climate that engages students with the academic aspect of school life.  
2021

Co-worker networks and firm performance

BALÁZS LENGYEL – GUILHERME KENJI CHIHAYA – LÁSZLÓ LŐRINCZ – RIKARD ERIKSSON

2021/18

Firms and employees can benefit from information diffusion through social connections at other firms. Therefore, co-worker networks observed in collaborative projects or assumed from job co-occurrence have been analyzed in a wide literature ranging from management to economics, and economic geography. Yet, beyond case-studies, the actual information flows are seldom identifiable in these networks and previous focus on firm- or employee benefits was mainly limited to dyadic relations across firms. To address this gap, we simulate co-worker networks within firms from large-scale administrative data, for which we use parameters fitted to information networks that we collected with a survey and from social media profiles. Then, following all individuals through job moves over their career, we establish the dynamic co-worker network across firms of the entire ICT industry in Sweden. Fixed-effect regression models suggest that growth of average income is significantly higher in those firms that have diverse connections but are central to the network as well. We find that large firms benefit more from triadic closure in the co-worker network, stressing the role cohesive relations in sharing complex knowledge. Our results highlight that firm growth is embedded into the eco-system of co-worker networks that facilitate information flows across firms.  
2021

KERTESI GÁBOR 70 ÉVES : Írások neki és róla

Patkós Anna - Sebes Katalin

KERTESI GÁBOR 70 ÉVES Írások neki és róla A kötetet összeállította és az Előszót írta: Köllő János Olvasószerkesztő: Patkós Anna és Sebes Katalin Borítóterv: Kempfner Zsófia Kötetterv és nyomdai előkészítés: Kravjánszki Róbert
2021

Product Quality and Innovation Hungarian Firm Level Data

LÁSZLÓ HALPERN

2021/20

Innovation enhances other performance indicators of a firm beside productivity. Buyers are ready to pay higher price for higher quality or more suitable products due to innovation. Product prices, however, reflect the market position of the firm, too. Demand functions estimated using transaction level trade and domestic sales data yield firm level aggregated measure for quality. Productivity, size and foreign ownership increase, while innovation decreases our quality measure. Deeper analysis of innovation is needed in order to understand the reason for these seemingly contradicting results.
2021

“Nominális”, reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között

OBLATH GÁBOR

2021/19

Az országok közötti jelentős fejlettségi különbségek árszintkülönbségekkel járnak együtt, és a fejlettségi szintek közeledését – a reálgazdasági konvergenciát – hosszabb távon az árszintek közeledése kíséri. Bár az egy főre jutó GDP-szintek folyó árfolyamon történő, vagyis nominális összehasonlítása alkalmatlan a fejlettségi különbségeknek és az országok közötti reálgazdasági közeledésnek a kifejezésére, a relatív nominális szintek változásának reál- és ár-összetevőre való felbontása megmutatja, hogy egy fejletlen ország „nominális felzárkózása” mennyiben származik abból, hogy az előállított javak egy főre jutó mennyisége relatíve bővült, illetve abból, hogy a javak, azonos pénzben kifejezve, viszonylag megdrágultak. A relatív nominális változások kétféle szemléletnek megfelelő statisztikai forrás alapján bonthatók ár-, illetve reálösszetevőre, amelyek az Európai Unió (EU) több tagországára nézve eltérő jelzéseket adnak az ár-, illetve reálfelzárkózás alakulásáról. Az alternatív felbontások eredményei azonban megegyeznek abban, hogy az EU közép- és kelet európai tagországainak gyors „nominális felzárkózása” 1995 és 2008 között nagyobb részben az euróban kifejezett árszint-felzárkózáshoz (a valuták reálfelértékelődéséhez) köthető, és a 2008 utáni időszak „nominális elakadása” a relatív árszint-felzárkózás megtorpanásához/megfordulásának tulajdonítható: a GDP/fő-vel mért reálfelzárkózás lassult ugyan, de nem állt meg. Mellékletek a műhelytanulmány alapján készült, a Külgazdaság 2021/9-10. számában publikált, A „nominális felzárkózás” időben változó összetevői: reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között című cikkhez.  
2021

Repeated collaboration of inventors across European regions

GERGŐ TÓTH – SÁNDOR JUHÁSZ – ZOLTÁN ELEKES– BALÁZS LENGYEL

2021/17

This paper explores the spatial patterns and underlying determinants of repeated inventor collaboration across European NUTS 3 regions. It is found that only a small fraction of co-inventor linkages across regions are repeated, while community detection reveals that these collaborations are clustered in geographical space more intensively compared with collaboration in general. Additional results from gravity modelling indicate that links in the inter-regional co-patenting network emerge mainly through the triadic collaboration of regions, while geographical proximity becomes the most influential factor for repeating co-inventor ties. In addition to that, the combination of technological similarity and shared third partner regions offer a premium for the likelihood of repeating collaboration, but only when geographical proximity is present as an enabler.

2021

Inequality is rising where social network segregation interacts with urban topology

GERGŐ TÓTH – JOHANNES WACHS – RICCARDO DI CLEMENTE – ÁKOS JAKOBI – BENCE SÁGVÁRI – JÁNOS KERTÉSZ – BALÁZS LENGYEL

2021/16

Social networks amplify inequalities by fundamental mechanisms of social tie formation such as homophily and triadic closure. These forces sharpen social segregation, which is reflected in fragmented social network structure. Geographical impediments such as distance and physical or administrative boundaries also reinforce social segregation. Yet, less is known about the joint relationships between social network structure, urban geography, and inequality. In this paper we analyze an online social network and find that the fragmentation of social networks is significantly higher in towns in which residential neighborhoods are divided by physical barriers such as rivers and railroads. Towns in which neighborhoods are relatively distant from the center of town and amenities are spatially concentrated are also more socially segregated. Using a two-stage model, we show that these urban geography features have significant relationships with income inequality via social network fragmentation. In other words, the geographic features of a place can compound economic inequalities via social networks.

2021

Power ranking of the members of the Agricultural Committee of the European Parliament

IMRE FERTŐ – LÁSZLÓ Á. KÓCZY – ATTILA KOVÁCS – BALÁZS R. SZIKLAI

2021/14

We aim to identify the most influential members of the Agricultural Committee of the European Parliament (COMAGRI). Unlike previous studies that were based on case studies or interviews with stakeholders, we analyse the voting power of MEPs using a spatial Banzhaf power index. We identify critical members: members whose votes are necessary to form winning coalitions. We found that rapporteurs, EP group coordinators and MEPs from countries with high relative Committee representations, such as Ireland, Poland or Romania are powerful actors. Italy emerges as the most influential member state, while France seems surprisingly weak.
2021

A kognitív készségek hatása a diplomások bérére

SEBŐK ANNA

2021/15

Ebben a cikkben Magyarországon elsőként vizsgálom a kognitív készségek szerepét a felsőoktatási végzettség megtérülésében. Az adatok a KRTK Adatbank Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisából származnak (Sebők 2019). Az adatforrás lehetővé teszi a különböző államigazgatási adatbázisok együttes vizsgálatát a magyar lakosság 50%-os mintáján. Az elemzésben a 2008-ban 10. osztályos középiskolások kompetenciaeredményeit, mint a korai kognitív készségek proxy változóját használom a hosszú távú diplomás pályakövetéses vizsgálatomban. A tanulmányban az oktatás hozamszámítási megközelítései közül a kereseti függvények módszerét alkalmazom.
2021

Income gradient of pharmaceutical panic buying at the outbreak of the COVID-19 pandemic

PÉTER ELEK – ANIKÓ BÍRÓ – PETRA FADGYAS-FREYLER

2021/13

We analyse the timing, magnitude and income dependence of pharmaceutical panic buying around the outbreak of the COVID-19 pandemic in Hungary. We use district-level monthly and daily administrative data on detailed categories of pharmaceutical purchases, merge them to income statistics and estimate multilevel panel models. Our main results are as follows. First, the days of therapy (DOT) of pharmaceutical purchases increased by more than 30% in March 2020, when major lockdown measures were announced. This pattern holds for almost all categories of pharmaceuticals. Second, shortly after the panic reactions, the aggregate amount of pharmaceutical purchases returned to their pre-shock levels, however, the frequency of pharmacy visits decreased. Third, the panic buying reaction was significantly stronger in richer geographical areas, where – according to the daily data – people also reacted earlier to the pandemic-related news. Overall, the results suggest that panic buying of pharmaceuticals can have detrimental effects on vulnerable populations.
2021

A koronavírus-járvány első hullámának hatása a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére

KÖLLŐ JÁNOS –REIZER BALÁZS

2021/12

Tanulmányunkban a KSH munkaerő-felmérése és havi teljesítménystatisztikája segítségével vizsgáljuk a koronavírus járvány első hullámának azonnali gazdasági hatásait. A mikroadatok vizsgálata lehetővé teszi, hogy az aggregált statisztikáknál részletesebben mérjük fel a gazdasági visszaesés által okozott károkat. Az eredmények a 2008-2009-esnél is súlyosabb visszaesésre és az egyenlőtlenség növekedésére utalnak. A diplomások az átlagnál jobban vészelték át a válságot: körükben kisebb volt az állásvesztés valószínűsége, nagyobb arányban tértek át távmunkára és az őt alkalmazó cégek árbevétele is kevesebbet esett. A külföldi tulajdonú exportáló vállalatok árbevétele az átlagosnál nagyobbat zuhant márciusban, de nyárra már megközelítette a kora tavaszi értékét. Ezzel szemben a magyar tulajdonú cégeknél a visszaesés lassabb, de tartósabb volt.  
2021

High-stakes national testing, gender and school stress in Europe – A difference-in-difference analysis.

Björn Högberg – Dániel Horn

2021/11

Outcomes related to the wellbeing of students are increasingly being recognized as valuable objectives for education systems. In this study, we ask if high-stakes testing affects school-related stress among students and if there are gender differences in these effects. We combine macro-level data on high-stakes testing with survey data on more than 300,000 students aged 10-16 years in 31 European countries, from three waves (2002, 2006 and 2010) of the Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study. With variation in high-stakes testing across countries, years and grade levels, we use a quasi-experimental difference-in-differences (DD) design for identification of causal effects. We find that high-stakes testing increases self-reported school-related stress by almost 10 % of a standard deviation. This is primarily driven by a strong effect for girls, meaning that high-stakes testing increases the gender gap in school-related stress. The results are robust to a range of sensitivity analyses.
2021

Versengeni és együttműködni? Egy reprezentatív felmérés tanulságai

KHAYOUTI SÁRA –KISS HUBERT JÁNOS –HORN DÁNIEL

2021/10

Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk két reprezentatív felmérés segítségével, hogy egyéni szinten hogyan viszonyul egymáshoz a versengés és az együttműködés, illetve ezek hogyan függnek össze a végzettséggel. Az első eredményünk az, hogy a versengés és az együttműködés pozitívan és szignifikánsan korrelál, még akkor is, ha figyelembe vesszük a válaszadó korát, nemét, a lakhelyének településtípusát és a régióját. Másrészt azt találjuk, hogy a versengés és az együttműködés nemlineárisan függ össze a végzettséggel. Magasabb fokú versengés és együttműködés több oktatásban töltött évvel jár együtt, de egyre csökkenő mértékben. Továbbá, a túl magas együttműködés és versengési értékkel a végzettség alacsonyabb szintje jár együtt.
2021

Introducing flexible retirement : a dynamic model

ANDRÁS SIMONOVITS

2021/9

Typically economists arguing for flexible (or variable) retirement age, but they rely on steady state analysis.  In this paper we consider the replacement of a mandatory retirement system with a flexible one in real time. We show that even if early retirement is duly punished, diminishing the effective retirement age by 1 year raises the first year's and the total expenditures during transition by 8% and  70% of the original annual expenditure, respectively.
2021

Statisztikai jelentés a gyermekegészség állapotáról Magyarországon a 21. század második évtizedében

HAJDU TAMÁS – KERTESI GÁBOR

2021/8

ÖSSZEFOGLALÓ Kutatásunk a magyarországi gyerekek egészségi állapotában fennálló társadalmi különbségeket vizsgálja a 2010-es években. Az elemzések alapját számos adminisztratív adatbázis és survey jellegű információforrás adja. Beszámolónk összegyűjti, egységes statisztikai keretbe rendezi a rendelkezésre álló mikroszintű adatok többségét, és a laikus közvélemény számára is követhető formában értelmezi őket. A vizsgálatunk rámutat arra, hogy gyermekek egészsége milyen nagy mértékben függ össze azzal, hogy milyen társadalmi közegbe születtek, hogy milyen életkörülmények és jövedelmi viszonyok között élnek, illetve hogy milyen viselkedési sajátosságokkal rendelkeznek ők maguk és a szüleik.
2021

Time patterns of precautionary health behaviours during an easing phase of the COVID-19 pandemic in Europe

ANIKÓ BÍRÓ – RÉKA BRANYICZKI – PÉTER ELEK

2021/7

Using data from the COVID-19 questionnaire of the Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE), we investigate the time patterns of precautionary health behaviours of individuals aged 50 and above during the summer of 2020, an easing phase of the COVID-19 pandemic in Europe. We also examine how these health behaviours differ by the presence of chronic conditions such as hypertension, high cholesterol level, heart disease, diabetes or chronic bronchitis, which can be considered as risk factors for COVID-19. Our results suggest that while on average, people became less precautious during our analysed time period, this is less so for those who are at higher risk. We also document large regional differences in precautionary health behaviours and show that higher risk individuals are on average more cautious in all regions. We conclude that people adjusted their health behaviours in line with the generally understood risk of the COVID-19 disease. At the same time, our results also point out divergences in the level of willingness to take different precautionary steps.
2021

Ranking Institutions within a Discipline: The Steep Mountain of Academic Excellence

BALÁZS R. SZIKLAI

2021/6

We present a novel algorithm to rank smaller academic entities such as university departments or research groups within a research discipline. The Weighted Top Candidate (WTC) algorithm is a generalisation of an expert identification method. The axiomatic characterisation of WTC shows why it is especially suitable for scientometric purposes. The key axiom is stability -- the selected institutions support each other's membership. The WTC algorithm, upon receiving an institution citation matrix, produces a list of institutions that can be deemed experts of the field. With a parameter we can adjust how exclusive our list should be. By completely relaxing the parameter, we obtain the largest stable set -- academic entities that can qualify as experts under the mildest conditions. With a strict setup, we obtain a short list of the absolute elite. We demonstrate the algorithm on a citation database compiled from game theoretic literature published between 2008--2017. By plotting the size of the stable sets with respect to exclusiveness, we can obtain an overview of the competitiveness of the field. The diagram hints at how difficult it is for an institution to improve its position.
2021

The Role of the Gender Composition of Performance Feedback on Peers in Shaping Persistence and Performance

SÁNDOR KATONA - ANNA LOVÁSZ

2021/5

We study the impact of the gender composition of a scoreboard on the persistence and performance of players in an online game. Players were randomly selected into eight groups, defined along two dimensions: they saw high or average scores on a scoreboard (score level), and within each of these, they saw either 3 male, 2 male and one female, 1 male and 2 female, or 3 female names associated with the scores (gender composition). Based on 1140 participants, we find that males are generally less responsive to performance information on other participants. Compared to the baseline of all male names on the scoreboard, females play fewer games when they see only female names, but more games when they see mixed gender names with high scores. Their performance (best score) increases significantly when they see at least one female name and high scores. This result is in line with the importance of female-specific reference points – or role models - in encouraging females’ participation and higher performance in competitive settings. It supports the use of policies aimed at providing these, such as the introduction of female role models and the public acknowledgement of high performing females.  
2021

Post-conception heat exposure increases clinically unobserved pregnancy losses

TAMÁS HAJDU – GÁBOR HAJDU

2021/4

Evidence of the relationship between temperature during pregnancy and human embryo mortality is limited. Most importantly, the literature lacks causal estimations and studies on early pregnancy losses. Here, we estimate the impact of early pregnancy temperature exposure on the clinically unobserved pregnancy loss rate. We use administrative data of clinically observed pregnancies from more than three decades for Hungary. We apply an empirical approach that allows us to infer the impact of temperature on the clinically unobserved pregnancy loss rate from the estimated effects on the clinically observed conception rate. The results show that exposure to hot temperatures during the first few weeks after the conception week increases the clinically unobserved pregnancy loss rate, whereas exposure to colder temperatures seems to decrease it. Importantly, the temperature-induced changes represent changes in the total number of pregnancy losses rather than a compositional change between clinically observed and clinically unobserved pregnancy losses.
2021

Gender differences in preferences of adolescents: evidence from a large-scale classroom experiment

DÁNIEL HORN – HUBERT JÁNOS KISS – TÜNDE LÉNÁRD

2021/3

In this study, we estimate unadjusted and adjusted gender gap in time preference, risk attitudes, altruism, trust, trustworthiness, cooperation and competitiveness using data on 1088 high-school students from 53 classes. These data, collected by running incentivized experiments in Hungarian classrooms, are linked to an administrative data source on the students’ standardized test scores, grades and family background. We find that after taking into account class fixed effects, females are significantly more altruistic (both with classmates and schoolmates), but are less present-biased, less risk tolerant, less trusting, less trustworthy and less competitive than males. At the same time we do not observe significant gender differences in patience, time inconsistency and cooperation at the 5% significance level. We also show that these initial gender differences do not change even if we control for age, family background, cognitive skills and school grades in a regression framework. Moreover, the gender gap also remains in all but one of these preferences even if we control for the other preference domains, suggesting that only risk preferences are confounded by the other preferences, at least as the gender gap in these preferences is concerned.
2021

Gender Differences in the Skill Content of Jobs

RITA PETŐ – BALÁZS REIZER

2021/2

There is significant heterogeneity in actual skill use within occupations even though occupations are differentiated by the tasks workers should perform during work. Using data on 12 countries which are available both in the Programme for the International Assessment of Adult Competencies survey and International Social Survey Program, we show that women use their cognitive skills less than men even within the same occupation. The gap in skill intensity cannot be explained by differences in worker characteristics or in cognitive skills. Instead, we show that living in a partnership significantly increases the skill use of men compared with women. We argue that having a partner affects skill use through time allocation as the gender penalty of partnered women is halved once we control for working hours and hours spent on housework. Finally, we do not find evidence of workplace discrimination against women.
2021

Competition , Subjective Feedback, and Gender Gaps in Performance

ANNA LOVÁSZ - BOLDMAA BAT-ERDENE EWA CUKROWSKA-TORZEWSKA - MARIANN RIGÓ ÁGNES SZABÓ-MORVAI

2021/1

We study gender differences in the impacts of competition and subjective feedback, using an online game with pop-up texts and graphics as treatments. We define 8 groups: players see a Top 10 leaderboard or not (competitiveness), and within these, they receive no feedback, supportive feedback, rewarding feedback, or "trash talk" (feedback type). Based on 5191 participants, we find that competition only increases the performance of males. However, when it is combined with supportive feedback, the performance of females also increases. This points to individualized feedback as a potential tool for decreasing gender gaps in competitive settings such as STEM fields.
2021

Az ingázási időre ható tényezők és változásuk 1990 és 2011 között Magyarországon

BAKÓ TAMÁS – KÁLMÁN JUDIT

2020/57

Az ingázással töltött idő hatással lehet a munkakínálatra és nagymértékben befolyásolja az egyén jólétét. Jelen tanulmányunk egyik legjelentősebb eredménye, hogy míg a nemzetközi irodalom szerint a férfiak és a nők ingázása közötti időben mutatkozó különbség stabil, addig Magyarországon a vizsgált időszakban ez nem volt igaz: az adatok arra engednek következtetni, hogy a nők egyre jobban felzárkóztak a férfiakhoz mind a foglalkoztatás esélyében, mind az ingázási időben, illetve a megtett távolságban. Számos egyéni, valamint a helyi munkaerőpiacot jellemző változó hatását vizsgáltuk, ám eredményeink szerint a lakóhely földrajzi elhelyezkedése lényegesen nagyobb hatással bír az ingázási időre, mint bármelyik egyéni szintű változó (kivéve a foglalkozás). A Közép-magyarországi régióban lakókhoz képest az ország bármelyik másik régiójában lakók napi 17–30 perccel rövidebb ingázási idővel számolhatnak, ami komoly kihatással lehet az ingázás társadalmi költségeire és jóléti hatásaira.
2020

The short-term effect of COVID-19 on schoolchildren’s generosity

HUBERT JÁNOS KISS – TAMÁS KELLER

2020/56

We conduct two waves (W1 and W2) of an unincentivized online survey to measure the change in altruism of primary school students (N=983) toward classmates and schoolmates during the school closures due to COVID-19. The W1 responses arrived, on average, after 39 days of online education, while W2 responses arrived, on average, 31 days after W1. There is a small, but insignificant decline in generosity both towards classmates and schoolmates between waves. Students with better cognitive abilities are less likely to become selfish toward schoolmates.
2020

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2019

Fazekas Károly - Elek Péter - Hajdu Tamás

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben, a  kutatóintézetekben dolgozók, a sajtó munkatársai jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Az idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A szerkesztőbizottság döntése alapján az idei Közelkép az egészségi állapot és a munkaerőpiac kapcsolatát tárgyalja. Az egyes fejezetek megírásánál ahol lehetett, igyekeztünk kitérni a koronavírus-járvány 2020. tavaszi hullámával kapcsolatos fejleményekre.

Tartalom

Tartalom Előszó Magyarországi munkapiac, 2019–2020 (Bakó Tamás & Lakatos Judit)
Bevezető
A foglalkoztatottság alakulása
Munkaerőpiaci kereslet és -tartalék
Kereset, munkajövedelem, munkaerőköltség
Kormányzati és vállalati munkapiaci szakpolitika koronavírus-járvány idején
1. A munkapiaci szakpolitika eszközei (2019. június–2020. május) (Hajdu Miklós, Makó Ágnes, Nábelek Fruzsina & Nyírő Zsanna)
2. A koronavírus-járvány következtében bevezetett munkaerőpiaci intézkedések Európában (Makó Ágnes & Nábelek Fruzsina)
3. A koronavírus-járvány hatásaival kapcsolatos vállalati percepciók, várakozások és a vállalkozások válságkezeléssel kapcsolatos lépései (Bacsák Dániel & Horváth Ágoston)
Közelkép: Munkapiac és egészség Bevezető (Elek Péter & Hajdu Tamás)
1. Egészségi állapot és munkapiaci státus összefüggései Magyarországon és Európában (Bíró Anikó, Branyiczki Réka & Kollányi Zsófia)
2. Jövedelmi, munkapiaci és területi egyenlőtlenségek 2.1. A mortalitás és morbiditás jövedelmi egyenlőtlenségei (Bíró Anikó, Elek Péter, Hajdu Tamás, Kertesi Gábor & Prinz Dániel)
K2.1. A szívinfarktus előfordulásának és ellátásának egyenlőtlenségei a munkaerőpiaci összefüggések tükrében (Uzzoli Annamária)
2.2. A munkaerőpiaci státus, egyes krónikus betegségek előfordulása és az egészségügyi kiadások összefüggései (Fadgyas-Freyler Petra & Fadgyas Tibor)
2.3. A hálapénz, a magánegészségügy igénybevétele és a kielégítetlen egészségügyi szükségletek szocioökonómiai státus szerinti eloszlása (Baji Petra)
3. A foglalkoztatottak egészsége 3.1. Munkajövedelem, egészségi állapot és egészségügyi kiadások (Bíró Anikó & Prinz Dániel)
3.2. Vállalatjellemzők és egészség (Bisztray Márta, Bíró Anikó & Prinz Dániel)
3.3. Munkahelyi balesetek (Köllő János & Sinka-Grósz Zsuzsanna)
K3.1. Baleseti kockázat és bérek – elméleti megfontolások (Köllő János)
K3.2. A dohányzási tilalom hatása a vendéglátóhelyeken dolgozó nők újszülöttjeinek egészségére (Hajdu Tamás & Hajdu Gábor)
3.4. A táppénz ösztönzési hatásai (Csillag Márton, Marczell Kinga & Márk Lili)
K3.3. Egészségügyi fejlesztések hatása a munkavállalókra – egy fejlesztési program példája (Csillag Márton & Elek Péter)
K3.4. Az elvándorlók egészsége (Bíró Anikó)
4. Az egészségügy mint munkáltató 4.1. Az egészségügyi dolgozók egészsége (Varga Júlia)
4.2. Az orvosok elvándorlása 2009–2017 között (Varga Júlia)
5. Munkanélküliség és egészség 5.1. A gazdasági válság és az állásvesztés hatása az egészségi állapotra (Elek Péter, Krekó Judit & Munkácsy Balázs)
K5.1. Az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele a közmunkába lépés után (Csillag Márton & Reizer Balázs)
5.2. A gazdasági átmenet hosszú távú egészségi következményei (Bíró Anikó & Branyiczki Réka)
6. Az idősödés munkapiaci összefüggései 6.1. Öregségi nyugdíjba vonulás és az egészségi állapot (Bíró Anikó & Elek Péter)
6.2. A palliatív ellátás iránti növekvő kereslet munkapiaci összefüggései
(Fazekas Károly & Tir Melinda)
7. Megváltozott munkaképesség, rokkantság, rehabilitáció 7.1. A megváltozott munkaképességű népesség foglalkoztatása és a kereslet oldali szakpolitikai eszközök (Krekó Judit & Scharle Ágota)
K7.1. A kötelező foglalkoztatási kvóta és a rehabilitációs hozzájárulás (Krekó Judit & Scharle Ágota)
7.2. A megváltozott munkaképesség esetén igényelhető pénzbeli ellátások változásai és azok hatásai (Krekó Judit & Scharle Ágota)
K7.2. A munkavégző képesség mérése és a megváltozott munkaképességű népesség számbavétele (Boldmaa Bat-Erdene, Krekó Judit & Scharle Ágota)
8. Gyermekkori, fiatalkori egészségsokkok és iskolázottság 8.1. A gyermekek kórházban töltött idejének hatása az iskolai eredményességre (Hermann Zoltán & Horn Dániel)
K8.1. Szakirodalmi áttekintés a gyermekkori sokkok későbbi hatásairól (Szabó-Morvai Ágnes)
8.2. A tinédzserkori anyaság és a munkapiac (Adamecz-Völgyi Anna)
9. A koronavírus-járvány első hulláma 9.1. Magyarországi közpolitikai reakciók a koronavírus-járványra 2020 első félévében (Váradi Balázs)
9.2. Foglalkoztatás a koronavírus-járvány első hullámának idején (Köllő János)
Függelék: Admin3 – A KRTK Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisa (Sebők Anna)
Statisztikai adatok A fontosabb adatok forrásai Munkaerőpiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva) Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

2024

Locus of control and Human Capital Investment Decisions: The Role of Effort, Parental Preferences and Financial Constraints

ÁGNES SZABÓ-MORVAI - HUBERT JÁNOS KISS

2020/55

We study the relationship between locus of control (LoC) and human capital investment decisions in the adolescence, using PDS lasso to exploit high-dimensional data. While LoC is not significantly associated with graduation from high school once we use exogenous controls, it correlates strongly with dropout age and college attendance even if we take into account predetermined variables and cognitive abilities, and it exhibits a significant positive relationship with plans to apply to college even if we control for potentially endogenous variables. We find that effort is an important conduit through which LoC operates and it is different from the expectation channel that has been already documented in the literature. The associations are heterogenous: LoC has a significant association with dropout age, high school graduation and college application plans in low-SES families, and with college attendance in mid-SES families. These heterogenous relations are in a large part determined by parental preferences and financial constraints.
2020

Rearranging the Desk Chairs: A large randomized field experiment on the effects of close contact on interethnic relations

FELIX ELWERT – TAMÁS KELLER – ANDREAS KOTSADAM

2020/54

Contact theory and conflict theory offer sharply conflicting predictions about the effects of interethnic exposure on prejudice. Contact theory predicts that close collaborative contact under conditions of equal status causes a reduction in inter-ethnic prejudice. By contrast, conflict theory predicts that shallow or competitive exposure causes an increase in inter-ethnic antipathy. Both theories are backed by rigorous field-experimental evidence. However, much of this evidence tests each theory under arguably extreme conditions. Therefore, the boundaries of the scope conditions for contact and conflict theory remain unclear: where is the line between close versus shallow, or collaborative versus competitive, inter-ethnic exposures? We test the consequences of inter-ethnic exposure in a natural and non-extreme setting by executing a large, well-powered, and pre-registered randomized field experiment on inter-ethnic discrimination in 40 Hungarian schools. We show that neither manipulating the closeness of interethnic contact within classrooms, nor variation in inter-ethnic exposure across classrooms, has an effect on non- Roma students' inter-ethnic discrimination. These findings suggest that inter-ethnic contact may be neutral with respect to discrimination in many everyday settings, thus failing both to fulfill the hopes of contact theory and to actualize the concerns of conflict theory.  
2020

Proximity Can Induce Diverse Friendships: A Large Randomized Classroom Experiment

JULIA M. ROHRER – TAMÁS KELLER – FELIX ELWERT

2020/53

Can outside interventions foster socio-culturally diverse friendships? We executed a large field experiment that randomized the seating charts of 182 primary-school classrooms (N=2,996 students) for the duration of one semester. We found that being seated next to each other increased the probability of a mutual friendship from 15% to 22% on average. Furthermore, induced proximity increased the latent propensity toward friendship equally for all students, regardless of students’ dyadic similarity with respect to educational achievement, gender, and ethnicity. However, the probability of a manifest friendship increased more among similar than among dissimilar students. Our findings demonstrate that a scalable light-touch intervention can affect face-to-face networks and foster diverse friendships in groups that already know each other, but they also highlight that transgressing boundaries defined by ethnicity and gender remains an uphill battle.
2020

Split realities – dilemmas of rural/gastro tourism in territorial development

Gusztáv Nemes - Kyra Tomay

2020/52

This article explores dilemmas, problems and success factors of rural tourism and gentrification in the context of territorial development through two Hungarian case studies. A new analytical approach is developed, based on parallel perspectives in economic, social and cultural dimensions, often becoming split realities, leading to problems in setting objectives, forming development strategies or communication amongst important local stakeholders. We claim that the iterative interplay between rural tourism and gentrification, preparing the ground for booming development well explains the process and its results. Territorial development, as we conclude, has to carefully apply neo-endogenous principles when working with rural tourism too.
2020

Termékválaszték és termelékenység

Halpern László

2020/51

A vállalati kapcsolt mérleg és partner- és termékszintű külkereskedelmi adatok segítségével lehet megvizsgálni azt, hogy milyen összefüggés van a vállalati termékválaszték és a vállalati termelékenység, valamint a vállalat egyéb jellemzői között, mint például a méret vagy a külföldi tulajdon aránya. A külkereskedelmi adatok alapján levonható következtetéseket egészítik ki a termelési és belföldi értékesítési adatokkal végzett elemzések eredményei. Ehhez és a külkeres­kedelmi adatok időbeli elemzéséhez összhangba kellett hozni a kétféle osztályozási rendszert. A termelési és értékesítési adatok csak részben támasztják alá a külkereskedelmi adatok alapján levonható következtetéseket. A külkereske­del­mi adatok szerint az export­választék bővítésének fontos össze­tevője az importválaszték bővítése, a vállalat mérete, a kül­földi tulajdon aránya és a termelékenység.
2020

A kockázati- és magántőke-ágazat szerepe a gazdaságban

KARSAI JUDIT

2020/50

A kockázati- és magántőke-finanszírozás az elmúlt évtizedekben világszerte fontos mechanizmusává vált a cégek fejlesztésének és radikális átalakításának. Ennek ellenére a kockázati és magántőkeipar csak viszonylag kis hányadát fedi le a vállalatok finanszírozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységnek. A kockázati- és magántőke két területe, a klasszikus kockázati tőke és a kivásárlás gyökeresen eltérő helyzetű cégek finanszírozásában játszik kulcsszerepet. A kockázati- és magántőke, mint tőkeközvetítő-csatorna jelentőségét többféleképpen is le lehet mérni. Jelentősége viszonyítható a vállalatfinanszírozás egészéhez vagy a nyilvánosan jegyzett vállalkozások értékéhez képest, de nagyságrendje jellemezhető az egyes országok által megtermelt GDP volumenéhez viszonyítva is. A kockázati- és magántőke-befektetések jelentőségét abszolút módon érzékelteti az ilyen céllal az intézményi befektetők által a kockázati- és magántőkealapoknak odaígért tőke volumene, az alapok kezelésében lévő tőke összege, az általuk egy-egy évben ténylegesen befektetett tőke értéke és a finanszírozásban részesült vállalkozások száma. Végül a kockázati tőkebefektetések jelentősége azon keresztül is érzékeltethető, hogy az ilyen módon finanszírozott vállalkozások mekkora szerepet játszanak az egyes országok gazdaságában, illetve maga a befektetés mekkora jelentőségű és milyen változást eredményez a tőkebefektetésben részesülő cégek életében. A tanulmány a fenti összefüggéseket vizsgálja.  
2020

The evolution of the relationship between delay of gratification and socioeconomic status during COVID-19-induced online education

TAMÁS KELLER – HUBERT JÁNOS KISS

2020/49

We show the evolution of the delay of gratification (DG) of 951 students aged 10-14 years old during COVID-19-induced home-based online education by exploiting data from two waves of voluntary online surveys. Students with the highest socioeconomic status (SES) experienced a marginally significant absolute increase in DG, opening up a relative advantage between low- and high-SES students. The additional effort that high-SES parents invested due to the flexible home-office arrangements into the control and support of their offspring’s’ learning may have spurred these changes. Students’ DG is thus malleable according to the quantity and quality of time parents spend with their children.
2020

Cheating in primary school: Experimental evidence on ego-depletion and individual factors

TAMÁS KELLER – HUBERT JÁNOS KISS – SZABOLCS SZÁMADÓ

2020/48

We contribute to the experimental literature on primary school students’ cheating behavior by studying i) how cheating is influenced by ego depletion; ii) how it correlates with different individual factors. We carried out a large-scale, pre-registered experiment in the field of 28 Hungarian primary schools (126 classrooms) on a voluntary subsample of 1,143 students at grade levels 4 to 8. Students’ cheating behavior was measured by the incentivized dice-roll experiment. We find suggestive evidence that our light-touch treatment on ego-depletion increased students’ deceptive behavior. Cheating behavior correlated weakly with students’ individual characteristics. In a multivariate context controlling for between-classroom differences, we document that students’ cognitive ability correlated negatively, while their age positively, with their cheating behavior. We found students’ social context (their classroom belonging) as a more decisive determinant of students’ cheating behavior than individual characteristics.
2020

Industry dynamics and high-growth firms' contribution to productivity growth

MÁRTA BISZTRAY – FRANCESCA DE NICOLA – BALÁZS MURAKÖZY

2020/47

This paper investigates the contribution of high-growth firms (HGFs) to aggregate productivity growth. Four stylized facts emerge. First, HGFs mainly contribute to productivity growth during their high-growth phase but not afterwards. Second, their contribution varies substantially across industries and it is not necessarily positive. Third, the impact on productivity depends on how HGFs are defined. Output-based HGFs substantially outperform employment-based ones in terms of their productivity contribution while the difference in terms of job creation is low. Fourth, HGFs' contribution to productivity is higher in industries where industry dynamics favor growing firms, captured by the strength of reallocation and the relationship between productivity growth and size growth. We present a simple model to show that these patterns arise naturally under realistic correlation structures. Our results suggest that policies supporting HGFs may focus on firms increasing their sales, and these can effectively be complemented by framework policies promoting efficient reallocation.
2020

A nők munkaerőpiaci helyzete a visegrádi országokban

EWA CUKROWSKA-TORZEWSKA – LOVÁSZ ANNA RIGÓ MARIANN

2020/46

A V4 országokban a nyugati és északi országokhoz viszonyítva a nők és anyák foglalkoztatottsági aránya alacsonyabb. A 0–2 éves korú gyermeket nevelő anyák foglalkoztatottsági aránya – Lengyelország kivételével – különösen alacsony. A munka-család egyensúly mutatói és a nemek közötti bérkülönbségek tekintetében szintén gyenge teljesítmény mutatkozik. A V4 országokban az anyák rossz munkaerőpiaci helyzete a nemzeti családpolitikák sajátosságaira vezethetők vissza: hosszú szülői szabadság, amely a 2 éves kor alatti gyermekek esetében meglehetősen korlátozott gyermekgondozási lehetőségekkel párosul. Ez alól Lengyelország az egyetlen kivétel, amely rövidebb, azaz 1 év szülői szabadságot biztosít. Annak ellenére, hogy a szülői szabadságot mindkét szülő igénybe veheti, igen ritka, hogy kizárólagosan az apák használják fel azt. A vállalati szemlélet is magyarázhatja az anyák kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetét. A részmunkaidős és a rugalmas munkaidős foglalkoztatás különösen hasznos lenne, ezeket a lehetőségeket azonban más Európai országokhoz viszonyítva csak igen ritkán alkalmazzák a V4 országokban
2020

The Labor Market Situation of Women in the Visegrad Countries

EWA CUKROWSKA-TORZEWSKA – ANNA LOVASZ – MARIANN RIGO

2020/45

The Visegrad 4 countries are characterized by low female and maternal employment rates compared to other Western and Nordic countries. Employment rates of mothers with children aged 0-2 years old are especially low, except in Poland. Work-family balance indicators and gender wage gaps are also unfavorable. The poor labor market situation of mothers in V4 countries has to do with the peculiarities of the national family policies: excessively long parental leaves coupled with poor childcare coverage for children under the age of 2. The only exception is Poland, which provides a shorter leave of 1 year. Though parental leaves are aimed at both parents, the provision of leaves for the exclusive use of fathers is low. Company-level corporate attitudes also play a role. Specifically, part-time work and time flexibility of working hours could be useful tools, however, they are scarcely used in V4 countries compared to other countries in Europe.
2020

The gender-dependent structure of wages in Hungary: results using machine learning techniques

OLGA TAKÁCS – JÁNOS VINCZE

2020/44

This paper reports the results of a Blinder-Oaxaca style decomposition analysis on Hungarian matched employer-employee data to study the gender pay-gap. We carry out the decomposition by Random Forest regressions. The raw gap in our horizon (2008-2016) is increasing, but we find that the wage structure effects are rather stable, thus the rise in the gap is due to the disappearance of the formerly negative composition effects. Graphical analysis sheds light on interesting non-linear relationships; some of them can be readily interpreted by the previous literature. A Classification and Regression Tree analysis suggests that complicated interaction patterns exist in the data. We identify segments of the Hungarian labour market that are most and least exposed to gender-dependent wage determination. Our findings lend support to the idea that an important part of the gender wage gap is attributable to monopsonistic competition with gender-dependent supply elasticities.
2020

Tax Evasion and the Minimum Wage

ANIKÓ BÍRÓ – DÁNIEL PRINZ – LÁSZLÓ SÁNDOR

2020/43

Exploiting a change in reporting defaults and the implied audit threat in Hungary, we demonstrate that a substantial portion of employees and the self-employed reporting to earn the minimum wage have much higher earnings in reality. This can be seen from their sharp but temporary jump to the new reporting default, a twofold increase in reported earnings. Consistent with misreporting, the response is concentrated both spatially and by employer and the distribution of covariates around the threshold exhibits anomalies. Requiring individuals reporting to earn the minimum wage to pay higher taxes or ask for explicit exceptions increases reported earnings for some and decreases formal employment for others, suggesting a trade-off for taxation. We formalize the empirical findings in a model of minimum wage taxation where earnings underreporting around the minimum wage would justify a move towards higher taxation of those earnings, more aligned with a prevalent international practice.  
2020

Conditional cooperation in group contests

HUBERT JÁNOS KISS – ALFONSO ROSA-GARCIA – VITA ZHUKOVA

2020/42

In this paper we show experimentally that conditional cooperation, a phenomenon described in the private provision of public goods, is also present in group contests, where participants’ contributions to their group performance partially determines if they overcome a rival group. This environment allows us to identify new determinants of conditional cooperation. We observe conditional cooperation in successful groups and in groups where members contribute more than rivals (even if they lose), but it vanishes in those groups that lose the contest due to low group performance. A random-effect linear panel regression analysis with an extensive set of controls confirms the findings.
2020

A nők helyzete a közgazdaságtudományban, három visegrádi országban

KISS ANDREA – PERTOLD-GEBICKA BARBARA SZABÓ-MORVAI ÁGNES

2020/41

Ez a tanulmány bemutatja a közgazdaságtudományi kutatói szakma területén tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségeket három visegrádi ország vonatkozásában. A foglalkoztatottság tekintetében a nemek közötti eltérés mértéke az élvonalba tartozó intézményekben megegyezik az Egyesült Államokban és más nyugati országokban tapasztalt mértékkel. A kevésbé előkelő helyre rangsorolt intézményekben azonban ez a különbség kisebb, sőt némely esetben a nők javára fordul át. Amennyiben az intézményi korlátok hoznak létre ilyen mintát – erre utal a korábbi szakirodalom – a tudományos intézmények befogadóbbá tételével potenciálisan megszüntethetőek lennének az élvonalba tartozó intézményekben tapasztalt különbségek. Tanulmányunkban néhány gyakorlati javaslatot vitatunk meg.  
2020

Women in Economics in CEE

ANDREA KISS– PERTOLD-GEBICKA BARBARA ÁGNES SZABÓ-MORVAI

2020/40

This paper shows descriptive evidence about the gender disparities in economics profession in three Visegrad countries. We show that the employment gender gap in highly ranked institutions is in par with the gap found in the United States and in other Western countries. However, the gap is smaller and sometimes even reversed at lower ranked institutions. To the extent that these patterns are due to institutional constraints - as suggested by previous literature - making academia more inclusive would have a potential to close the gap in higher ranked institutions. Some practical suggestions are discussed.
2020

A közoktatási centralizáció hatása a diákok teljesítményére Magyarországon

LÉNÁRD TÜNDE

2020/39

  2013-ban széleskörű centralizációs folyamat indult el a magyar közoktatásban, melynek során minden, addig önkormányzati fenntartásban lévő iskola egy állami intézményfenntartó központhoz került. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja ennek a centralizációs folyamatnak a diákok tesztpontszámaira gyakorolt hatását mind általános iskolai, mind pedig középiskolai szinten. További cél ezeknek a hatásoknak a szintén 2013-ban indult szakképzési reform hatásaitól való elkülönítése. Az elemzés különbségek különbsége módszert és hozzáadott érték modelleket használ fixhatásokkal keverve. Arra az eredményre jut, hogy 6. és 8. évfolyamon nem volt kimutatható hatása a centralizációnak, sem az általános iskolai, sem pedig a szerkezetváltó gimnáziumi képzésekben. Még 10. évfolyamon sem mutatható ki a 2013-at követő teljes időszakra vonatkozó átlagos hatás, csak 2015-ben és ’17-ben figyelhető meg átmeneti, 0,05 szórásegységnyi negatív centralizációs hatás a tesztpontszámokra. A centralizáció és a szakképzési reform hatásainak elkülönítését célzó modell alapján azonban valószínűsíthető, hogy ezek az átmeneti hatások is elsősorban a reform negatív hatásaira vezethetők vissza. Utóbbi egy szórásegység 9-16%-ával csökkentette a szakközépiskolások pontszámait.
2020

Income Tax Evasion: Tax Elasticity, Welfare, and Revenue

MAX GILLMAN

2020/38

This paper provides a general equilibrium model of income tax evasion. As functions of the share of income reported, the paper contributes an analytic derivation of the tax elasticity of taxable income, the welfare cost of the tax, and government revenue as a percent of output. It shows how an increase in the tax rate causes the tax elasticity and welfare cost to increase in magnitude by more than with zero evasion. Keeping constant the ratio of income tax revenue to output, as shown to be consistent with certain US evidence, a rising productivity of the goods sector induces less evasion and thereby allows tax rate reduction. The paper derives conditions for a stable share of income tax revenue in output with dependence upon the tax elasticity of reporting income. Examples are provided with less and more productive economies in terms of the tax elasticity of reported income, the welfare cost of taxation and the tax revenue as a percent of output, with sensitivity analysis with respect to leisure preference and goods productivity. Discussion focuses on how the tax evasion analysis may help explain such fiscal tax policy as the postwar US income tax rate reductions with discussion of tax acts and government fiscal multipliers. Fiscal policy with tax evasion included shows how tax rate reduction induces less tax evasion, a lower welfare cost of taxation, and makes for a stable income tax share of output.
2020

Opening up the black box: Interacting subspheres through enterprise entry and exit in China

Maria Csanádi - Ferenc Gyuris - Wanjun Wang

2020/37

In this paper, we scrutinize in the transforming party-state system of China the subtle dynamics of enterprise adaptation to state interventions, which react to hardening external and internal constraints. We use a comparative systemic framework that interprets adaptation in the context of system dynamics and transformation (Csanádi, 2006). We analyze a firm-level database of the Chinese industry from 1998 to 2013 with more than 3.8 million entities. Enterprise sensitivity and adaptation is measured by entries and exits. Taking a systemic approach, we distinguish enterprises that belong to either the party-state network or to the market as two economic sub-spheres defined by our analytical framework. Using the dynamics of entries and exits of industrial enterprises in each of these two spheres, we measure their expansion and contraction as well as that of the speed of both. Different speed allows for the quantification of the dynamics of economic transformation. Our results reveal that increasing frequency of entries and exits, both within and between the two spheres, are interconnected with state interventions reacting to booming and cooling periods of system-specific overinvestment and hardening and softening external constraints (Csanádi, 2015; Csanádi and Gyuris, forthcoming). Similarly, we reveal a strong connection between enterprise entries and exits and the occasional changes in the acceleration and slowdown of transformation dynamics through alternating periods of retreat and expansion of the network. We confirm the retreat of the network between 1998 and 2009 in terms of number of enterprises, employment, and sales revenues. However, we find that state interventions reacting to the 2008-2009 global crisis as well as Xi Jinping’s anticorruption campaign in 2012-2013 halted the retreat of the network in terms of various statistical indicators. Interventions also changed the moderate annual decline of state-owned capital share among enterprises belonging to the network (a clear trend until 2008), for they led to a “hidden expansion” of the state ownership through a relatively fast increase of its capital share from the early 2010s. Thus, transformation is not continuous, as halts and slowdowns during this process occur in major periods of state intervention. Neither is the advancement of transformation uniform. Regarding the number, employment, and sales revenue of enterprises, the retreat of the network and the expansion of the market sphere have substantially been more advanced than in case of the allocation of resources, which is selective and biased towards state-owned and large enterprises (Csanádi, 1997; Csanádi and Liu, 2012). These along with the resulting politically rational economic behavior of enterprises are essential characteristics of the party-state system.
2020

Uneven Economic Overheating in a Transforming Party-State During the Global Crisis: The Case of China

MARIA CSANÁDI – FERENC GYURIS

2020/36

We scrutinize the systemic consequences of state intervention triggered by external shocks in the transforming Chinese economy before and after the global crisis. We interpret investment dynamics using a comparative party-state model concept framework. We identify the overinvestment as an outcome of the dynamics of party-state power formed by relations of dependence and interest promotion between party, state and economic decision-makers and of emerging structural motivations inside of this network. Due to the structural and operational characteristics of the party-state network, which are self-similar in time, space and at various aggregation levels, overinvestment and economic overheating can also be detected on the provincial level. This local phenomena is intensified by the specific decentralized pattern of power distribution of the Chinese party-state system. Thus, local intensity of overheating is further increased by major state interventions reacting to external shocks. Overheating is further amplified during economic transformation by market actors adapting to network priorities. Investment swings in both heating and cooling periods hide different forms of behavior in enterprises with different ownership types.

2020

Does the unemployment rate moderate the well-being disadvantage of the unemployed? Within-region estimates from the European Social Survey

GÁBOR HAJDU – TAMÁS HAJDU

2020/35

Using eight waves of the European Social Survey, we analysed how the local unemployment rate influences the well-being disadvantages of the unemployed. We estimate region fixed effects and slopes models that, unlike the standard region fixed effects approach, provide an unbiased estimate of the cross-level interaction term (the term between being unemployed and the unemployment rate). We find that the satisfaction of unemployed people (relative to employed people) is lower when the unemployment rate is higher. The results are similar for the depression scores, but the differences are smaller and insignificant regarding the happiness scores. Our results do not support the “social norm of unemployment” hypothesis that states that the negative impacts of unemployment are smaller if the unemployment rate is higher. In contrast, these results are in line with the argument that worse re-employment perspectives in high-unemployment regions may be particularly harmful to unemployed people. We note that these results do not contradict the claim that, in regions with a weaker social norm to work, unemployed people may be more satisfied. Instead, the results suggest that the unemployment rate is not a good proxy for the social norm to work.
2020

GLOBAL CONNECTIONS AND THE STRUCTURE OF SKILLS IN LOCAL CO-WORKER NETWORKS

LÁSZLÓ LŐRINCZ - GUILHERME KENJI CHIHAYA - ANIKÓ HANNÁK - DÁVID TAKÁCS - BALÁZS LENGYEL - RIKARD ERIKSSON

2020/34

Social connections that reach distant places are advantageous for individuals and firms by providing access to new skills and knowledge. However, systematic evidence on how firms work up global knowledge access is still missing. In this paper, we analyse how global work connections relate to differences in the skill composition of employees within companies. We gather survey data from 10% of workers in a local industry in Sweden and complement this with digital trace data to map co-worker networks and skill composition. This unique combination of data and features allows us to quantify global connections of employees and measure the degree of skill-similarity and skill-relatedness to co-workers. We find that the workers with extensive local networks typically have related skills to others in the region and to their co-workers. Workers with more global ties typically bring in less related skills to the region. These results provide new insights to the composition of skills within knowledge intensive firms by connecting the geography of networks contacts to the diversity of skills accessible through them.

2020

THE IMPACT OF NETWORK SHARING ON COMPETITION: THE CHALLENGES POSED BY EARLY VERSUS MATURE 5G

ZOLTÁN PÁPAI - ALIZ MCLEAN - PÉTER NAGY - GÁBOR SZABÓ - GERGELY CSORBA

2020/33

The rollout of fifth generation mobile networks is progressing around the world, but 5G looks especially expensive compared to previous generations. Network sharing between two or more mobile operators is an obvious way to attain significant cost savings, but may also raise competition concerns. This paper first distinguishes between early and mature 5G, and then discusses the expected changes mature 5G brings to the assessment of active mobile network sharing agreements from a competition policy point of view. We focus on the three main concerns where 5G may bring the most significant changes in the evaluation compared to 4G: service differentiation, cost commonality between the parties and the parties’ ability and incentives to grant access to critical inputs to downstream competitors. For each of these concerns, we show that they are not easy to substantiate and in some cases the concerns may even become less grave than under 4G.
2020

Temperature, climate change and birth weight: Evidence from Hungary

TAMÁS HAJDU – GÁBOR HAJDU

2020/32

We analyze the impact of in utero temperature exposure on the birth weight and prevalence of low birth weight using administrative data on singleton live births conceived between 2000 and 2016 in Hungary. We find that exposure to high temperatures during pregnancy decreases birth weight, but its impact on the probability of low birth weight is weaker. Exposure to one additional hot day (mean temperature >25°C) during the gestation period reduces birth weight by 0.5 grams. The second and third trimesters appear to be slightly more sensitive to temperature exposure than the first trimester. We project that climate change will decrease birth weight and increase the prevalence of low birth weight by the mid-21st century. The projected impacts are the strongest for newborns conceived during the winter and spring months.  
2020

The long-term impact of restricted access to abortion on children’s socioeconomic outcomes

GÁBOR HAJDU – TAMÁS HAJDU

2020/31

We examine the long-term consequences of restricted access to abortion following a change in the Hungarian abortion law in 1974. Due to a change that restricted access to legal abortions, the number of induced abortions decreased from 169,650 to 102,022 between 1973 and 1974, whereas the number of live births increased from 156,224 to 186,288. We analyze the effects on the adult outcomes of the affected newborns (educational attainment, labor market participation, teen fertility). We use matched large-scale, individual-level administrative datasets of the Hungarian Central Statistical Office (population census 2011; live birth register), and we estimate the effects by comparing children born within a short timespan around the law change. We apply a difference-in-differences approach, building on the special rules of the new law that, despite the severe restriction, still made abortion permissible for selected groups of women. We control for the compositional change in the population of parents, rule out the effect of (unobserved) time trends and other potential behavioral responses to the law change, and draw causal inferences. We find that restricted access to abortion had, on average, a negative impact on the socioeconomic outcomes of the affected children. Children born after the law change have had worse educational outcomes, a greater likelihood of being unemployed at age 37, and a higher probability of being a teen parent.
2020

Automation risk along individual careers: static and dynamic upgrades in cities

LÁSZLÓ CZALLER – RIKARD ERIKSSON – BALÁZS LENGYEL

2020/30

Automation risk of workers prevails less in large cities compared to small cities, but little is known about the drivers of this emerging urban phenomenon. We examine the role of cities on changes in automation risk through individual careers of workers by separating labour mobility to a city from labour mobility within a city. Applying panel data representing all Swedish workers from 2005 to 2013 we provide new evidence that working in, or moving to, metropolitan areas lower automation risk of workers. We find that high-skilled workers enjoy dynamic occupation upgrades in cities and benefit from accumulating experience in the urban labour market, while low-skilled workers experience a single static upgrade when moving to a city.
2020

A sorkatonaság munkaerőpiaci hatásai Magyarországon

HÁLÓ BUDA – REIZER BALÁZS

2020/29

Dolgozatunkban adminisztratív járulékadatok segítségével vizsgáljuk a sorkatonaságban való részvétel bérekre gyakorolt hatását. Elemzésünkben különbségek-különbsége módszerrel vizsgáltuk, hogy változik a 2003-ban és 2004-ben bevonuló sorkatonák bére a be nem vonuló munkatársaikhoz képest. A sorkatonák bevonulás előtt 20 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a hasonló tulajdonságokkal rendelkező ám be nem vonuló munkavállalók. A sorkatonaság után ez a bérhátrány kb. 3 százalékos bérelőnnyé változik. Mivel a sorkatonaság csak 6 hónapig tartott, ezért nem gondoljuk, hogy a gyors bérnövekedés csak a termelékenység növekedése miatt következett be. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy cégek diszkriminálták a sorkatonákat bevonulás előtt, vagy pedig a cégek és a későbbi sorkatonák képességei nem illettek össze.
2020

Automation risk along individual careers: static and dynamic upgrades in cities

LÁSZLÓ CZALLER – RIKARD ERIKSSON – BALÁZS LENGYEL

2020/28

Automation risk of workers prevails less in large cities compared to small cities, but little is known about the drivers of this emerging urban phenomenon. We examine the role of cities on changes in automation risk through individual careers of workers by separating labour mobility to a city from labour mobility within a city. Applying panel data representing all Swedish workers from 2005 to 2013 we provide new evidence that working in, or moving to, metropolitan areas lower automation risk of workers. We find that high-skilled workers enjoy dynamic occupation upgrades in cities and benefit from accumulating experience in the urban labour market, while low-skilled workers experience a single static upgrade when moving to a city.
2020

Regional differences in diabetes across Europe – regression and causal forest analyses

PÉTER ELEK – ANIKÓ BÍRÓ

2020/27

We examine regional differences in diabetes within Europe, and relate them to variations in socio-economic conditions, comorbidities, health behaviour and diabetes management. Using SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) data, first, we estimate multivariate regressions, where the outcome variables are diabetes prevalence, diabetes incidence, and weight loss due to diet as an indicator of management. Second, we study the heterogeneous impact of the risk factors on the regional differences in incidence with causal random forests. Compared to Western Europe, the transition odds to diabetes is 2.3-fold in Southern and 2.7-fold in Eastern Europe, which decreases to 2.0 and 2.1 after adjusting for individual characteristics. The remaining differences are explained by country-specific healthcare indicators. Based on the causal forest approach, the adjusted East-West difference is essentially zero for the lowest risk groups (tertiary education, no hypertension, no overweight) and increases substantially with these risk factors, but the South-West difference is much less heterogeneous. The prevalence of diet-related weight loss around the time of diagnosis also exhibits regional variation. The results suggest that more emphasis should be put on diabetes prevention among high-risk individuals in Eastern Europe.
2020

Core-stability over networks with widespread externalities

LÁSZLÓ Á. KÓCZY

2020/26

The Covid-19 epidemic highlighted the significance of externalities: contacts with other people do not only affect our chances of getting infected but also our entire network. We introduce a model for coalitional network stability in networks with widespread externalities. The network function form generalises the partition function form of cooperative games in allowing the network structure to be taken into account. The recursive core for network function form games generalises the recursive core for such environments and its properties also rhyme with the corresponding inclusion properties of the optimistic and pessimistic recursive cores and can be seen as a modification of pairwise stability to a coalitional setting where the involvement of more players allows for the -- partial -- internalisation of the externalities, but we also allow residual players to endogenously respond to any externalities that may affect them. We present two simple examples to illustrate positive and negative externalities. The first is of a favour network and show that the core is nonempty when players must pay transfers to intermediaries; this simple setting also models economic situations such as airline networks. The second models social contacts during an epidemic and finds social bubbles as the solution.
2020

A quest for a fair schedule: The Young Physicists' Tournament

KATARÍNA CECHLÁROVÁ – ÁGNES CSEH– ZSUZSANNA JANKÓ – MARIÁN KIRES – LUKÁS MINO

2020/25

The Young Physicists Tournament is an established team-oriented scientific competition between high school students from 37 countries on 5 continents. The competition consists of scientific discussions called Fights. Three or four teams participate in each Fight, each of whom presents a problem while rotating the roles of Presenter, Opponent, Reviewer, and Observer among them.   The rules of a few countries require that each team announce in advance 3 problems they will present at the national tournament. The task of the organizers is to choose the composition of Fights in such a way that each team presents each of its chosen problems exactly once and within a single Fight no problem is presented more than once. Besides formalizing these feasibility conditions, in this paper we formulate several additional fairness conditions for tournament schedules. We show that the fulfillment of some of them can be ensured by constructing suitable edge colorings in bipartite graphs. To find fair schedules, we propose integer linear programs and test them on real as well as randomly generated data.
2020

A multi-channel interactive learning model of social innovation

ATTILA HAVAS – GYÖRGY MOLNÁR

2020/24

We develop a new model of social innovation (SI) inspired by the multi-channel interactive learning model of business innovation. As opposed to the linear models of innovation, this model does not identify ‘stages’ of business innovation. Rather, it stresses that innovation is an interactive process, in which collaboration among various partners are crucial, as they possess different types of knowledge, all indispensable for successful innovation activities. Having considered numerous definitions of SI, first we propose a new one, then adapt the multi-channel interactive learning model to SI. To do so, we identify the major actors in an SI process, their activities, interactions, modes of (co-)producing, disseminating and utilising knowledge. We also consider the micro and macro environment of a given SI. We illustrate the analytical relevance of the proposed model by considering three real-life cases. The model can assist SI policy-makers, policy analysts, as well as practitioners when devising, implementing or assessing SI.
2020

Korai és időskori halálozások különbségei Európában a 2000-es évek első évtizedében

Lackó Mária

2020/23

A tanulmányban 38-41 európai ország lakosságának halálozásában tapasztalt eltérésekkel és ezek magyarázatával foglalkozom. Összehasonlítom a korai (0-64 éves kor)  és az időskori (65 év felett)  mortalitási rátákat alakító tényezőket betegség-csoportonként és nemek szerint a 2009. évre. Egy szűkebb mintán kitérek az elkerülhető (ezen belül a megelőzhető és kezelhető) betegségekből adódó halálozási különbségekre a 2015. évre. Az alkalmazott modell az országok lakosságának életkörülményeit és életmódját veszi számításba, így az egy főre jutó GDP-t, a földrajzi elhelyezkedést, a légszennyezettséget, a népesség képzettségét, a dohányzási és égetettszesz fogyasztási szokásokat, valamint az egészségügyi kiadásokat. A legmeghökkentőbb eredmény a légszennyezettség hatásával kapcsolatos: a tüdőrák esetében a 65 év alatti férfiaknál ennek mortalitást magyarázó, kiemelkedően magas súlya szinte megegyezik a leginkább ismert kockázati tényezőjével, a dohányzáséval; sőt, az időseknél már jelentős a különbség a légszennyezettség „javára”.
2020

The Equivalence of the Minimal Dominant Set and the Myopic Stable Set for Coalition Function Form Games

P. JEAN-JACQUES HERINGS – LÁSZLÓ Á. KÓCZY

2020/22

In cooperative games, the coalition structure core is, despite its potential emptiness, one of the most popular solutions. While it is a fundamentally static concept, the consideration of a sequential extension of the underlying dominance correspondence gave rise to a selection of non-empty generalizations. Among these, the payoff-equivalence minimal dominant set and the myopic stable set are defined by a similar set of conditions. We identify some problems with the payoff-equivalence minimal dominant set and propose an appropriate reformulation called the minimal dominant set. We show that replacing asymptotic external stability by sequential weak dominance leaves the myopic stable set unaffected. The myopic stable set is therefore equivalent to the minimal dominant set.
2020

Finding and verifying the nucleolus of cooperative games

MÁRTON BENEDEK – JÖRG FLIEGE – TRI-DUNG NGUYEN

2020/21

The nucleolus offers a desirable payoff-sharing solution in cooperative games, thanks to its attractive properties. Although computing the nucleolus is very challenging, the Kohlberg criterion offers a method for verifying whether a solution is the nucleolus in relatively small games (number of players n at most 15). This approach becomes more challenging for larger games as the criterion involves possibly exponentially large collections of coalitions, with each collection being potentially exponentially large. The aim of this work is twofold. First, we develop an improved Kohlberg criterion that involves checking the `balancedness' of at most (n-1) sets of coalitions. Second, we exploit these results and introduce a novel descent-based constructive algorithm to find the nucleolus efficiently. We demonstrate the performance of the new algorithms by comparing them with existing methods over different types of games. Our contribution also includes the first open-source code for computing the nucleolus of moderately large games.
2020

The Effects of Expanding a Neonatal Intensive Care System on Infant Mortality and Long-Term Health Impairments

TAMÁS HAJDU – GÁBOR KERTESI – GÁBOR KÉZDI – ÁGNES SZABÓ-MORVAI

2020/20

We study the effects of the geographic expansion of a Neonatal Intensive Care Unit (NICU) system and a Newborn Emergency Transportation System (NETS) on neonatal and infant mortality and long-term impairments. We utilize gradual expansion in Hungary, we use administrative and census data, and we identify the effects from longitudinal variation in access, using changing distance as an instrument. Improving access to delivering in a city with a NICU decreases 0-6-day mortality by 153/1000 (<1500g) and 24/1000 (<2500g). NETS effects are positive but smaller. Improved access saves lives in the long run, with zero overall effects on long-term impairments.
2020

The Role of Place and Income in Life Expectancy Inequality: Evidence from Hungary

Anikó Bíró - Tamás Hajdu - Gábor Kertesi - Dániel Prinz

2020/19

  Using mortality registers and administrative data on incomes and population, we develop new evidence on the magnitudes and sources of life expectancy inequality in Hungary. We document considerable inequality across geographies and income groups, and show that inequality has increased between 1991-2016. We show that avoidable deaths play a large role in life expectancy inequality. Income-related geographic inequalities in health behaviors, access to care, and healthcare use are all strongly correlated with the inequality in life expectancy.
2020

Mass media coverage and vaccination uptake: evidence from the demand for meningococcal vaccinations in Hungary

Anikó Bíró- Ágnes Szabó- Morvai

2020/18

We estimate the effect of mass media coverage of the meningococcal disease on the uptake of meningococcal vaccinations in Hungary. Our analysis is based on administrative county-level data on vaccination purchases linked to indicators of media coverage of the meningococcal disease and to administrative records of disease incidence. Using geographical and time variations in these indicators, our fixed effects estimates indicate a strong positive effect of mass media coverage of the disease on the rate of vaccination with all types of the meningococcal vaccine. At the same time, we do not find evidence that disease incidence itself has a positive impact on vaccination. These findings are broadly in line with imperfect information and the principles of bounded rationality and highlight the responsibility of mass media in influencing health-related behaviours.
2020

Temperature, climate change, and human conception rates: Evidence from Hungary

Tamás Hajdu- Gábor Hajdu

2020/17

In this paper, we examine the relationship between temperature and human conception rates and project the impacts of climate change by the mid-twenty-first century. Using complete administrative data on 6.8 million pregnancies between 1980 and 2015 in Hungary, we show that exposure to hot temperatures reduces the conception rate in the first few weeks following the exposure, but a partial rebound is observed after that. Absent adaptation, climate change is projected to increase seasonal differences in conception rates, and a decline is expected in terms of annual conception rates. This latter decline is driven by a change in the number of induced abortions and spontaneous fetal losses. The overall number of live births is unaffected. However, some newborns may experience non-negligible consequences because of the altering in utero temperature exposure due to a shift in the timing of conception
2020

Termelékenység, innováció és külkereskedelem magyar vállalati adatok alapján

Halpern László

2020/14

Az innováció és a termelékenység közötti vállalati szintű kapcsolat elemzésekor az exporton kívül az importot is figyelembe kell venni. Az innováció pozitívan hat a termelékenységre, ugyanakkor a hatás mértéke időben változott. Az innováció termelékenységre kifejtett becsült hatása 2010-ig nőtt, utána csökkent és 2016-ra visszaesett a 2005. évi szintre. Ezt a hatást felerősítette az, hogy 2010 után folyamatosan és jelentősen csökkent az innovatív vállalatok aránya.
2020

Complexity of finding Pareto-efficient allocations of highest welfare

Péter Biró - Jens Gudmundsson

2020/16

We allocate objects to agents as exemplified primarily by school choice. Welfare judgments of the object-allocating agency are encoded as edge weights in the acceptability graph.  The welfare of an allocation is the sum of its edge weights. We introduce the constrained welfare-maximizing solution, which is the allocation of highest welfare among the Pareto-efficient allocations. We identify conditions under which this solution is easily determined from a computational point of view. For the unrestricted case, we formulate an integer program and find this to be viable in practice as it quickly solves a real-world instance of kindergarten allocation and large-scale simulated instances. Incentives to report preferences truthfully are discussed briefly.

 

2020

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2019

Valentiny Pál • Nagy Csongor István • Berezvai Zombor

A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó tizenkettedik kötetében elemezzük az európai „magán-versenyjog” hajnalát (Vantaa kontra Skanska ügy), a versenykorlátozó cél és hatás problémáit az uniós versenyjogban (Budapest Bank ügy) és az Európai Unió kutatás-fejlesztésre és innovációra vonatkozó állami támogatási politikáját. Több tanulmányban foglalkozunk az iparpolitika és a versenypolitika változó viszonyaival (Siemens/Alstom ügy). A kötet olvasói megismerkedhetnek az Európai Bizottság versenyjogi beavatkozásaival az energia szektorba, a mobil hálózati szolgáltatók integrációjának versenyügyi problémáival és a diszkontráta hatásával a központi nukleáris pénzügyi alapba történő erőművi befizetésekre. Az évkönyvet részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja. A kiadvány elkészítését a Gazdasági Versenyhivatal támogatta.

Tartalom

CÍMNEGYED TARTALOM ELŐSZÓ I. Áttekintés • MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN Nagy Csongor István • Az európai „magánversenyjog” hajnala Dömötörfy Borbála Tünde–Kiss Barnabás Sándor–Firniksz Judit • Látszólagos dichotómia? Versenykorlátozó cél és hatás vizsgálata az uniós versenyjogban, különös tekintettel a Budapest Bank ügyre Papp Mónika • Az EU állami támogatási politikája: a kutatás-fejlesztés és innováció szolgálatában? II. Betekintés • AZ IPARPOLITIKA ÉS A VERSENYPOLITIKA VÁLTOZÓ VISZONYA Berezvai Zombor • A versenypolitika és az iparpolitika valós és látszólagos ellentétei Csorba Gergely • Meg kell-e változnia az európai versenypolitikának a globális kihívásokra reagálva? Tanulságok a Siemens–Alstom fúzió és annak visszhangjai nyomán Valentiny Pál • Piaci és kormányzati kudarcok. Az iparpolitikai és a versenypolitikai beavatkozások változó kapcsolata III. Körbetekintés • A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA Kováts Surd – Szabó Gábor • Versenyjogi beavatkozások az energia-piacokon az Európai Bizottság gyakorlatában Csonka Vivien • A mobilhálózati szolgáltatók integrációjából fakadó versenytorzító hatások és hatékonysági előnyök elemzése Felsmann Balázs – Mezősi András • A diszkontráta hatása a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő erőművi befizetésekre IV. Kitekintés • SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ Válogatott bibliográfia, 2019 • Összeállította: Bálint Éva ABSTRACTS A SZERZŐKRŐL
2019

A közoktatás indikátorrendszere 2019

A közoktatás indikátorrendszere 2019 Budapest, 2019. december 30. Szerkesztette: Varga Júlia width= A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Lénárd Tünde Olvasószerkesztő: Székács István E kiadvány megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Copyright © Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2019 Technikai útmutató „A közoktatás indikátorrendszere 2019” című kiadványhoz Budapest, 2019. december 30. Szerkesztette: Varga Júlia width= A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Lénárd Tünde E kiadvány megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Copyright © MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2019 Szemelvények A közoktatás indikátorrendszere 2019 kiadványból Budapest, 2019. width= Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia A kiadvány megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Copyright © Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2019 Borító © Vigyázó Zsófia, 2019 A közoktatás indikátorrendszere 2019” című kiadvány a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgozott, a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró indikátor-rendszer harmadik kiadása, mely 2018-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit. 2015-ben dolgoztuk a ki az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében a közoktatási indikátorrendszert, azzal a céllal, hogy létrejöjjön Magyarországon egy rendszeres kiadvány, amely egyaránt alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről, és hogy az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség megismerje a magyar közoktatást jellemző legfontosabb mutatókat. Olyan indikátorokat alakítottunk ki, melyek amellett, hogy számszerűen leírják a jelenlegi helyzetet, lehetőséget adnak a mutatók ismételt megfigyelésére, mivel rendszeres adatgyűjtéseken alapulnak, melyek lehetővé teszik, hogy a kiadvány időközönként frissíthető, megjelentethető legyen. A mostani kiadás követi a 2015-ös első, és 2017-es második kiadás felépítését. Valamennyi indikátor adatai online elérhetők, letölthetők a kiadványból, az adattáblákban az indikátorok értékeit olyan bontásokban is közöljük, melyek máshol nem hozzáférhetőek. Újdonságot jelent, hogy a 2019. évi kiadványban az  adattáblák már nem csak magyar, hanem angol nyelven is elérhetőek, valamint, hogy a kiadványt kiegészítettük egy angol nyelvű összefoglalóval és angol nyelvű tartalomjegyzékkel is. A kötetet - a korábbi kiadásokhoz hasonlóan - kiegészíti a „Technikai útmutató A közoktatás indikátorrendszere 2019 című kiadványhoz”, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását.
2019

The Panel of Linked Administrative Data of CERS Databank

Anna Sebők

2019/2

BWP – 2019/2 Anna Sebők The Panel of Linked Administrative Data of CERS Databank    
2019

Szakirodalmi áttekintés a korai fázisú, gyorsan növekvő innovatív vállalkozások tőkefinanszírozását segítő alternatív megoldásokról

Karsai Judit

2019/22

MT-DP – 2019/22 Karsai Judit Szakirodalmi áttekintés a korai fázisú, gyorsan növekvő innovatív vállalkozások tőkefinanszírozását segítő alternatív megoldásokról
2019

A tudomány-, technológia- és innovációpolitika elméleti megalapozása a különböző közgazdasági iskolákban

Havas Attila

2019/20

MT-DP – 2019/20 Havas Attila A tudomány-, technológia- és innovációpolitika elméleti megalapozása a különböző közgazdasági iskolákban /megjelenés alatt/
2019

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2018

Fazekas Károly - Csillag Márton - Hermann Zoltán -Scharle Ágota

A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munka-piaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A szerkesztőbizottság döntése alapján az idei Közelkép a fiatalok iskolázottsági és munkaerőpiaci jellemzőit tárgyalja.

Tartalom

A könyv letölthető egy file-ként pdf-ben vagy fejezetenként:

Címnegyed és tartalomElőszóA magyarországi munkapiac 2018-ban (Bakó Tamás & Lakatos Judit)
Közelkép: Fiatalok az iskolában és a munkaerőpiaconBevezető (Csillag Márton, Hermann Zoltán & Scharle Ágota)
1. Fiatalok a munkapiacon és az iskolában – Változások 2002 és 2018 között (Csillag Márton, Scharle Ágota, Molnár Tamás & Tóth Endre)
2. Iskolai képzés
2.1. Szövegértési és matematikai kompetencia hatása a keresetre és foglalkoztatási esélyekre (Hermann Zoltán, Horn Dániel, Köllő János, Sebők Anna, Semjén András & Varga Júlia)
2.2. A középfokú iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre (Hermann Zoltán)
2.3. Jelentkezés és felvétel a középfokú oktatásba (Hermann Zoltán & Varga Júlia)
2.4. A 2013. évi szakképzési reform hatása a tanulók kompetenciáira (Hermann Zoltán, Horn Dániel & Tordai Dániel)
2.5. A tankötelezettségi korhatár csökkentésének hatása a lemorzsolódásra (Hermann Zoltán)
K2.5. Mivel foglalkoznak azok a 17 évesek, akik nem járnak iskolába? (Köllő János & Sebők Anna)
3. A gyakorlatszerzés csatornái
3.1. Diákmunka (Greskovics Bori & Scharle Ágota)
3.2. A szakiskolai tanoncképzés rövid távú munkaerőpiaci hatásai (Horn Dániel)
3.3. Alkalmi és más munkaformák (Greskovics Bori & Scharle Ágota)
4. Korai munkanélküliség és későbbi munkapiaci kimenetek
4.1. Vannak-e a gazdasági válságnak maradandó nyomai? (Csillag Márton)
K4.1. Mi a következménye annak, ha gazdasági válság idején lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra? Nemzetközi kitekintés (Tóth Endre)
4.2. Munkanélküliség a pályakezdők körében (Csillag Márton)
5. A foglalkoztatáspolitika hatása
5.1. A nem tanuló, nem dolgozó fiatalok álláskeresési magatartása (Molnár Tamás)
K5.1. Álláskeresési csatornák (Molnár Tamás)
5.2. Fiataloknak nyújtott aktív munkaerőpiaci eszközök és az Ifjúsági Garancia Program (Krekó Judit, Molnár Tamás & Scharle Ágota)
5.3. A munkahelyvédelmi akcióterv hatása (Svraka András)
5.4. A minimálbér szerepe a fiatalok keresetének alakulásában (Csillag Márton)
5.5. Fiatalok a közfoglalkoztatásban, különös tekintettel a középiskolai lemorzsolódókra (Molnár György)
6. A roma fiatalok helyzete
6.1. Roma fiatalok az iskolában és a munkapiacon – Változások 2011 és 2016 között (Scharle Ágota)
6.2. Lakóhely szerinti különbségek a nem tanuló és nem dolgozó tizenévesek arányában a tankötelezettségi kor leszállítása előtt és után (Köllő János & Sebők Anna)
7. Felnőttképzés és túlképzettség
7.1. Fiatalok munkahelyi és iskolarendszeren kívüli képzése (Varga Júlia)
7.2. A nem kognitív készségek növekvő szerepe az álláskeresésben és a munkavégzésben (Fazekas Károly)
7.3. A fiatal diplomások munkaerőpiaci helyzete, túlképzettség, a diplomák értéke (Varga Júlia)
8. Földrajzi és foglalkozások közötti mobilitás
8.1. A foglalkozások közötti mobilitás a különböző végzettségű fiatalok körében (Varga Júlia)
8.2. Ifjúsági elvándorlás – Fiatalok külföldi munkavállalása (Hárs Ágnes & Simon Dávid)
A munkapiaci szakpolitika eszközei (2018. június – 2019. május) (Hajdu Miklós, Makó Ágnes, Nábelek Fruzsina & Nyírő Zsanna)
Statisztikai adatokMunkaerőpiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva)
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Munkaerőpiaci zsebtükör 2018 – külön füzetben

 

2018

Az időn múlik? Egyéni teljesítménysportok hatékonyságvizsgálata Monte Carlo szimuláció segítségével

Dobránszky Blanka - Sziklai Balázs Róbert

2019/19

MT-DP – 2019/19 Dobránszky Blanka - Sziklai Balázs Róbert Az időn múlik? Egyéni teljesítménysportok hatékonyságvizsgálata Monte Carlo szimuláció segítségével
2019

Az akadémiai közgazdasági gondolkodás formálódása a politika „bordásfalán” - Időutazás az ötvenes és a hosszantartó hatvanas évekbe

Csató Katalin

2019/18

MT-DP – 2019/18 Csató Katalin Az akadémiai közgazdasági gondolkodás formálódása a politika „bordásfalán” Időutazás az ötvenes és a hosszantartó hatvanas évekbe ~ átdolgozott változat ~
2019

Külkereskedelmi cserearányok, bruttó hazai reáljövedelem és bruttó hazai termék: változások és szintek nemzetközi összehasonlításban

Oblath Gábor

2019/17

MT-DP – 2019/17 Oblath Gábor Külkereskedelmi cserearányok, bruttó hazai reáljövedelem és bruttó hazai termék: változások és szintek nemzetközi összehasonlításban Az Európai Unió tagországainak tapasztalatai 1995 és 2017 között – magyarországi tanulságokkal
2019

A Közgazdaságtudományi Intézet 1990 előtti történetéről

Kornai János

KTI Könyvek 18.

Kornai János - a 90-ik születésnapjához kapcsolódó események részeként - 2018. március 22-én és április 12-én előadást tartott a Közgazdaságtudományi Intézet 1990 előtti történetéről, a most megjelent kötet a két előadáson elhangzottak szerkesztett változata. "Előadásomat az intézet 1954. decemberi alapításával kezdem, és eljutok először 1956. október 23-áig, a forradalom kitöréséig. Utána a forradalom napjait, a forradalom leverését fogom tárgyalni, majd a Kádár-korszaknak az első, különösen súlyos repressziókkal, intézkedésekkel kísért periódusáról beszélek. Itt, körülbelül 1962–1963-nál hagyom abba ma. A második előadás 1963-ban kezdődik, és eljutok majd az 1989-es rendszerváltás kezdetéig. A hangsúlyt arra helyezem, hogy egy értelmiségi centrum – a Közgazdaságtudományi Intézet – hogyan viselkedett, mi történt ebben a centrumban a történelem viharában. Tárgyilagos kívánok lenni, bár személyes emlékeim nyilván befolyásolnak."

Tartalom

TARTALOM
ELŐSZÓ (Madarász Aladár)
1. ELŐADÁS
Bevezetés
1. TÉMA | A megalakulástól az 1956-os forradalomig
2. TÉMA | A forradalom napjai
3. TÉMA | A represszió évei
2. ELŐADÁS
1. TÉMA | A KTI-ben uralkodó elméletek
Marxisták
A neoklasszikus elmélet hívei
Polémia a mainstreammel
2. TÉMA | A szocialista gazdaság reformja és a KTI
A reformmal kapcsolatos álláspontok típusai
Saját viszonyom a reformhoz
Záró megjegyzések
HIVATKOZÁSOK

2019

Területi egyensúly – a munkaerőpiac és az ingatlanárak kapcsolata Magyarországon

Békés Gábor - Bisztray Márta

2019/10

MTDP – 2019/10 Békés Gábor - Bisztray Márta Területi egyensúly – a munkaerőpiac és az ingatlanárak kapcsolata Magyarországon
2019

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2018

Valentiny Pál • Nagy Csongor István • Berezvai Zombor

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó tizenegyedik kötetében elemezzük a hipszter antitröszt néven jelzett irányzatot, a neoprotekcionizmus jogi és gazdasági kereteit, az adat versenyjogi értelmezését. Több tanulmányban részletesen foglalkozunk a kiskereskedelmi piacon folyó versennyel és szabályozásával. A kötet olvasói megismerkedhetnek a fogyasztók szerepével a postai digitális piacon, az eszközértékelés és a hazai gázszabályozás dilemmáival, a nullás díjszabás (zero rating) szabályozásával, valamint az ukrán gáztranzitnak az európai földgázpiaci versenyre gyakorolt hatásaival. Az évkönyvet részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja. A kiadvány elkészítését a Gazdasági Versenyhivatal támogatta.

Tartalom

CÍMNEGYED

TARTALOM

ELŐSZÓ
I. Áttekintés • MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN
Gönczöl Tünde • A hipszter antitrösztirányzat és kritikusai
Nagy Csongor István • Neoprotekcionizmus és világkereskedelem – jogi és gazdasági keretek
Maier Norbert • Az adat mint termék a versenyjogban
II. Betekintés • VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS A KISKERESKEDELMI PIACOKON
Berezvai Zombor • A kiskereskedelmi szabályozás hatása a fogyasztói árakra
Kelemen-Erdős Anikó • Listázási döntések a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmében
Valentiny Pál • Verseny a hálózatos szolgáltatások kiskereskedelmi piacán
III. Körbetekintés • A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA
Cseres Katalin • Postai fogyasztók az Európai Unióban és a helyi piacokon. Az egyetemes szolgáltatások felhasználójától a digitális postai szolgáltatás felhasználójáig
Felsmann Balázs • Az elismert eszközértéken alapuló megtérülés kérdései a magyarországi gázelosztás példáján
Takácsné Tóth Borbála – Selei Adrienn – Kotek Péter • Ami a csövön kifér? Az ukrán földgáztranzit jövője és hatásai az európai földgázpiaci versenyre
Somogyi Róbert – Bartóki-Gönczy Balázs • A nullás díjszabás szabályozásának jogi és közgazdasági elemzése
IV. Kitekintés • SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ
Válogatott bibliográfia, 2018 • Összeállította: Bálint Éva
ABSTRACTS
A SZERZŐKRŐL

2018

Eszmék-történetek-elméletek - Tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére - MA70

Havran Dániel - Klement Judit Nagy - Dániel Gergely

 width=Eszmék-történetek-elméletek Tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére MA70 MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet • Budapest, 2019 A kötet a Közép-európai Brókerképző Alapítvány támogatásával készült. A kötetet szerkesztette Havran Dániel Klement Judit Nagy Dániel Gergely Madarász Aladár 70. születésnapjának alkalmából, 2017. március 3-án pályatársai és tanítványai, kollégák és barátok konferenciát rendeztek, hogy köszöntsék az ünnepeltet. Az előadók és a hallgatóság soraiban lévők az alkalomhoz illő tisztelettel és szeretettel vettek részt az elsőrangú szakmai eseményen. A konferencia színvonala és az előadók elkötelezettsége alapján felmerült az előadásokra épülő, tisztelgő kötet elkészítésének ötlete. Hosszú előkészületek után ebben a tanulmánykötetben köszöntik a szerzők Madarász Aladárt, hogy méltó módon viszonozzák mindazt a figyelmet, kritikus és gazdag útmutatást, mély humanitást, amelyet több tudományterület képviselői kaptak tőle az elmúlt évtizedekben. Mindemellett a konferencia szervezői és a kötet szerkesztői bizonyosak benne, hogy a közzétett írások a tiszteletadáson túl önmagukban is gondolatébresztőnek bizonyulnak az olvasók széles köre számára. A kötet megtalálható az MTA KRTK Könyvtárában.  

Tartalom

Tartalom
Előszó
Kornai János: Köszöntő
Erdélyi Ágnes – Nagy Dániel Gergely: Beszélgetések Madarász Aladárral
I. Eszmék
Ludassy Mária: Hume esszéi mesterségekről, művészetekről és a tudományok szabadságáról
Halmos Károly: József pátriárka történetei
Erdélyi Ágnes: Szövegek és fordítások
Gyáni Gábor: Töprengések Quentin Skinner kapcsán
II. Történetek
Kiss Zsuzsanna: Nemzetgazdaságtan gazdatiszteknek
Klement Judit: A vállalkozó elméletben és gyakorlatban
Hild Márta: Surányi-Unger Tivadar és a német közgazdasági hagyomány
Kövér György: Bakfark Bálint és a nagy gazdasági válság, avagy a Gombosi fivérek párhuzamos életrajza
Pogány Ágnes: Kiútkeresés a világgazdasági válságból, a költségvetési politika szerepe a harmincas évek válságkezelésében
III. Elméletek
Havran Dániel: Schumpeter a tőkepiacon
Valentiny Pál: Coase-kép másképp: portré közszolgáltatásokkal
Király Júlia: Szubjektív válságtörténelem
László Géza: A nagy projektek mítosza
Nagy Dániel Gergely: A Piketty-mánián innen és túl
Madarász Aladár műveinek válogatott bibliográfiája
A kötet szerzői

2019

Játékelmélet és jog

Kóczy Á. László

2019/7

MTDP – 2019/7 Kóczy Á. László Játékelmélet és jog
2019

Matematikai közgazdaságtani modellek középiskolás fokon

Simonovits András

2019/3

MTDP – 2019/3 Simonovits András Matematikai közgazdaságtani modellek középiskolás fokon
2019

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2017

Fazekas Károly, Szabó-Morvai Ágnes

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az  államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A szerkesztőbizottság döntése alapján az idei Közelkép a nők munkaerőpiaci helyzetét tárgyalja.

Tartalom

A könyv letölthető egy file-ként pdf-ben vagy fejezetenként: Borító Címnegyed és tartalom Előszó A magyarországi munkapiac 2017-ben (Bakó Tamás & Lakatos Judit) Közelkép: Nők a munkaerőpiacon Bevezető (Szabó-Morvai Ágnes) 1. Nők a munkaerőpiacon. Problémafelvetés, szakirodalmi áttekintés (Varga Júlia) 2. Nők a hazai munkaerőpiacon. Historikus adatsorok és trendek az elmúlt tíz évben 2.1. Aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség és bérek (Köllő János) 2.2. Van-e üvegplafon Magyarországon? Nemek közötti bérkülönbség az iskolai végzettség függvényében (Adamecz-Völgyi Anna) 2.3. Női és férfi vezetők (Nagy Beáta & Sebők Anna) K2.1. Nők a tudományban – az európai és magyarországi helyzet (Paksi Veronika & Groó Dóra) 3. A női munkaerő helyzete az EU-ban és Magyarországon 3.1. Női foglalkoztatottság posztszocialista EU-tagországokban (Samu Flóra, Scharle Ágota & Csillag Márton) 3.2. Jövedelemegyenlőtlenség Európában – nők, férfiak és párok (Cseres-Gergely Zsombor) 3.3. Nők foglalkoztatási helyzetére ható szakpolitikák Európában (Kálmán Judit) 4. Emberi tőke, I. rész. Születés, kisgyermekkor 4.1. Bevezetés (Szabó-Morvai Ágnes) 4.2. Kisgyermekkori sokkok szerepe a nemi egyenlőtlenségek alakulásában (Szabó-Morvai Ágnes) 4.3. Sokkok hatása a születési kimenetekre (Adamecz-Völgyi Anna, Bárdits Anna, Kertesi Gábor & Szabó-Morvai Ágnes) 5. Emberi tőke, II. rész. Tesztpontszám és iskolai teljesítmény 5.1. A női–férfi iskolázottsági különbségek átalakulása (Varga Júlia) 5.2. Nemek szerinti tesztpontszám-különbségek nemzetközi összehasonlításban (Hermann Zoltán) 5.3. Lányok a magyar középfokú szakképzésben (Csillag Márton, Greskovics Bori & Molnár Tamás) 5.4. Horizontális nemi szegregáció a felsőoktatásban – STEM-jelentkezések (Koen Declercq & Varga Júlia) 6. Emberi tőke, III. rész. A nem kognitív jellemzők szerepe 6.1. A nem kognitív készségek felértékelődésének hatása a nők munkaerőpiaci helyzetére (Fazekas Károly) K6.1. A személyiségjegyek időbeli stabilitásának nemek közti eltérései (Kiss Hubert János & Szabó-Morvai Ágnes) 6.2. Nemek közötti preferenciakülönbségek a szakirodalomban (Drucker Luca Flóra, Horn Dániel & Kiss Hubert János) K6.2. Nemek közötti különbségek a kognitív képességek munkahelyi használatában (Pető Rita & Reizer Balázs) K6.3. Motiváció, visszajelzés hatása (Lovász Anna & Szabó-Morvai Ágnes) 7. Emberi tőke, IV. rész. Egészség és munkapiaci aktivitás a nők körében (Bíró Anikó, Branyiczki Réka & Elek Péter) 8. Házasság, gyermekvállalás 8.1. A tinédzserkori gyermekvállalás hatása (Adamecz-Völgyi Anna) 8.2. Bölcsőde, óvoda hatása a női munkakínálatra (Szabó-Morvai Ágnes & Lovász Anna) K8.1. A bölcsődei férőhelyek alakulása (Scharle Ágota) 8.3. Karrier gyermekvállalás előtt és után (Lovász Anna, Ewa Cukrowska-Torzewska & Szabó-Morvai Ágnes) 8.4. A gyermekvállalás szerepe a női–férfi bérkülönbség alakulásában (Lovász Anna & Ewa Cukrowska-Torzewska) K8.2. A Magyar Születési Kohorszvizsgálat által nyújtott lehetőségek (Kapitány Balázs & Veroszta Zsuzsanna) 9. Háztartási munkamegosztás (Szabó-Morvai Ágnes) K9.1. A munka – magánélet közötti átszivárgások (Nagy Beáta, Király Gábor & Radó Márta) 10. Klasszikus munkapiaci diszkrimináció (Lovász Anna & Simonovits Bori) K10.1. A diszkrimináció alakulása 1995 és 2016 között (Kőrösi Gábor) 11. Intézményi környezet 11.1. A nők foglalkoztatására ható jogszabályi környezet változása (Makó Ágnes) 11.2. Rugalmas foglalkoztatási formák és egyéb családbarát intézkedések a magyar vállalatok körében (Tóth István János, Hajdu Miklós & Makó Ágnes) 11.3. A gyermekgondozási szabadság láthatatlan feltételei – a munkáltató szerepe (Fodor Éva & Christy Glass) 11.4. A közfoglalkoztatásban dolgozó nők főbb jellemzői (Busch Irén & Lakatos Judit) 12. A Nők40 program dilemmái (Simonovits András & Tir Melinda) A munkapiaci szakpolitika eszközei (2017. június – 2018. május) (Hajdu Miklós, Makó Ágnes, Nábelek Fruzsina & Nyírő Zsanna) Statisztikai adatok Munkapiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva) Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Munkaerőpiaci Zsebtükör (külön füzetben)
2017

A helyi foglalkoztatási kezdeményezések központi támogatásának elosztási mechanizmusai

Molnár György – Bazsalya Balázs – Bódis Lajos

2018/27

MTDP 2018/27 Molnár György – Bazsalya Balázs – Bódis Lajos A helyi foglalkoztatási kezdeményezések központi támogatásának elosztási mechanizmusai
2018

Hogyan viselkednek a betétesek? – irodalmi áttekintés

Kiss Hubert János

2018/22

MTDP 2018/22 Kiss Hubert János Hogyan viselkednek a betétesek? – irodalmi áttekintés
2018

Az iparágak közti hasonlóság mérésének hálózati módszerei és relevanciájuk a gazdaságfejlesztésben

Lőrincz László, Kiss Károly Miklós, Elekes Zoltán, Csáfordi Zsolt, Lengyel Balázs

2018/16

MTDP 2018/16 Lőrincz László, Kiss Károly Miklós, Elekes Zoltán, Csáfordi Zsolt, Lengyel Balázs Az iparágak közti hasonlóság mérésének hálózati módszerei és relevanciájuk a gazdaságfejlesztésben
2018

Az Orbán-korszak mint a nemzeti vagyon 6. újraelosztási kísérlete

Mihályi Péter

2018/14

MTDP 2018/14 Mihályi Péter Az Orbán-korszak mint a nemzeti vagyon 6. újraelosztási kísérlete
2018

Rendszerváltás és elitcsere 1945 után

Mihályi Péter

2018/13

MTDP 2018/13 Mihályi Péter Rendszerváltás és elitcsere 1945 után  
2018

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2017

Valentiny Pál • Kiss Ferenc László • Nagy Csongor István • Berezvai Zombor

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó tizedik kötetében elemezzük a bírságszámítás kérdéseit, a fúziókkal összefüggő hatósági eljárások hatékonyságát, a vállalkozói szerveződések szerepét. Részletesen foglalkozunk az állami támogatások és az engedékenységi politika hatásaival, az uniós hálózatsemlegességi szabályozás nullás díjszabású (zero rating) ajánlatait érintő problémákkal és a 2017-es európai gázaukció következményeivel. Az évkönyvet hazai és külföldi szakbibliográfia zárja.

Tartalom

 

ELŐSZÓ

I. Áttekintés • MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN

Tóth Tihamér A versenyfelügyeleti bírság összegének egyes kérdései az új bírságközlemények fényében

Csorba Gergely A Gazdasági Versenyhivatal fúziós eljárásrendjének hatékonyságáról második fázisú összefonódások esetén 2010 és 2016 között

Mike Károly–Boza István–Molnár Gábor Tamás A vállalkozói szerveződések mint szerződéstámogató intézmények. Egy magyar vállalati felmérés tanulságai

II. Betekintés • AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ENGEDÉKENYSÉGI POLITIKA HATÁSAI

Berezvai Zombor Milyen tényezők határozzák meg az adók és támogatások megjelenését a fogyasztói árakban?

Koós Gábor A sávos adórendszerek állami támogatási szempontú vizsgálata

Nagy Csongor István Az engedékenységi politika keretében való együttműködés fékező- és hajtóerői. Összehasonlító jogi adalékok

Márk Lili Az engedékenységi politika hatásai és alkalmazása

III. Körbetekintés • A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA

Pápai Zoltán–Nagy Péter Gúzsba kötve táncolni. A nullás díjszabás kezelése a hálózatsemlegességi szabályozásban

Takácsné Tóth Borbála–Kotek Péter–Kaderják Péter Az első európai koordinált gázkapacitás-aukció hatékonysága és tanulságai

IV. Kitekintés • SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ

Válogatott bibliográfia, 2016–2017• Összeállította: Bálint Éva

A SZERZŐKRŐL

2017

A közoktatás indikátorrendszere 2017

 width=A közoktatás indikátorrendszere 2017 Budapest, 2018. február 1. Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Börcsök Tamás Olvasószerkesztő: Székács István E kiadvány megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Copyright © MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2018 Borító © Vigyázó Zsófia, 2018 Felelős kiadó: Fazekas Károly ISBN 978-615-5754-35-7  width=Technikai útmutató „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című kiadványhoz Budapest, 2018. február 1. Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Börcsök Tamás E kiadvány megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Copyright © MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2018 Borító © Vigyázó Zsófia, 2018 Felelős kiadó: Fazekas Károly ISBN 978-615-5754-36-4 width= Szemelvények A közoktatás indikátorrendszere 2017 kiadványból Budapest, 2018. Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia A kiadvány megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Copyright ©MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2018 Borító © Vigyázó Zsófia, 2018  „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című kiadvány az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgozott, a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró indikátor-rendszer második kiadása, mely 2016-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit. 2015-ben az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgoztunk egy közoktatási indikátorrendszert, azzal a céllal, hogy létrejöjjön Magyarországon egy rendszeres kiadvány, amely egyaránt alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről, és hogy az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség megismerje a magyar közoktatást jellemző legfontosabb mutatókat. Olyan indikátorokat alakítottunk ki, melyek amellett, hogy számszerűen leírják a jelenlegi helyzetet, lehetőséget adnak a mutatók ismételt megfigyelésére, mivel rendszeres adatgyűjtéseken alapulnak, melyek lehetővé teszik, hogy a kiadvány időközönként frissíthető, megjelentethető legyen. A mostani kiadás követi a 2015-ben kidolgozott indikátorrendszer felépítését, de a korábbihoz képest továbbfejlesztettük, néhány indikátort elhagytunk, másokat összevontunk, és újakat is bevezettünk. Az újak között szerepel néhány nemzetközi összehasonlító indikátor is, mely megkönnyíti, hogy a magyar közoktatás eredményeit nemzetközi kontextusba helyezzük. Valamennyi indikátor adatai online elérhetők, letölthetők a kiadványból, az adattáblákban az indikátorok értékeit olyan bontásokban is közöljük, melyek máshol nem hozzáférhetőek. A kötetet kiegészíti a „Technikai útmutató A közoktatás indikátorrendszere című kiadványhoz”, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását.  
2017

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2016

Fazekas Károly, Köllő János

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Köz­alapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy terüle­tét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormány­zatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intéz­ményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztot­tunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A szerkesztőbizottság döntése alapján az idei Közelkép fejeztet a munkaerőhiány magyarországi jellemzőit tárgyalja. Köszönetet mondunk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a kiadvány anyagi támogatásáért és köszönetet mondunk a Magyar Tudományos Akadémiának és a Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány kuratóriumának a kötet egyes fejezeteit megalapozó háttérkutatások támogatásáért. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2017.

Tartalom

A könyv letölthető egy file-ként pdf-ben vagy fejezetenként: Borító Címnegyed és tartalom Előszó A magyarországi munkapiac 2016-ban (Bakó Tamás & Lakatos Judit) Közelkép: Munkaerőhiány A szerkesztő előszava (Köllő János) 1. Fogalom és mérés 1.1. Mit értsünk „munkaerőhiányon”? (Köllő János, Nagy Daniella & Tóth István János) 1.2. A „munkaerőhiány” a hazai közbeszédben (Tóth István János & Nyírő Zsanna) 1.3. Az alapvető hiányindikátorok alakulása (Köllő János, Nyírő Zsanna & Tóth István János) 1.4. Torzítások az üres állások statisztikáiban, valamint a vállalati és munkaközvetítői hiányjelzésekben (Köllő János & Varga Júlia) 1.5. Hiány és munkanélküliség (Köllő János & Varga Júlia) 2. A „szokásos gyanúsítottak” – demográfiai csere és külföldi munkavállalás 2.1. Demográfiai csere (Hermann Zoltán & Varga Júlia) 2.2. A demográfiai csere foglalkozási szerkezetre gyakorolt hatásáról (Czethoffer Éva & Köllő János) 2.3. A külföldi munkavállalás és a munkaerőhiány (Hárs Ágnes & Simon Dávid) 3. Toborzási nehézségek, üzleti helyzet és bérek – vállalati szintű elemzés 3.1. Toborzási nehézségekre panaszkodó vállalatok (Tóth István János & Nyírő Zsanna) 3.2. Manifeszt hiányhelyzetek: betöltetlen állások és kihasználatlan kapacitások (Hajdu Miklós, Köllő János & Tóth István János) 3.3. Bérszint, manifeszt hiányhelyzetek, tervezett és tényleges béremelkedés (Köllő János, Reszegi László & Tóth István János) 3.4. A relatív bérek alakulása hosszabb távon. Azonosíthatók-e hiányhelyzetekre utaló jelek? (Czethoffer Éva & Köllő János) 4. Munkaerőhiány és szakképzés 4.1. Szakmunkásképzés (Köllő János) 4.2. Diákok pályaválasztási tervei: ki szeretne tudományos-műszaki pályára lépni? (Blaskó Zsuzsa & Artur Pokropek) 5. Az alkalmazkodókészség szerepe 5.1. Merre halad a kereslet? A nem kognitív készségek felértékelődése (Fazekas Károly) 5.2. Foglalkozási mobilitás Magyarországon (Varga Júlia) 5.3. Felnőttkori tudásfelhalmozás (Köllő János) 5.4. Képzéssel a munkaerőhiány ellen? A munkaügyi központok által szervezett vagy finanszírozott képzések célzása és eredményessége (Adamecz-Völgyi Anna, Csillag Márton, Molnár Tamás & Scharle Ágota) A munkapiaci szakpolitika eszközei (2015. május – 2016. március) (Hajdu Miklós, Makó Ágnes, Nábelek Fruzsina & Nyírő Zsanna) Statisztikai adatok Munkapiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva) Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke  
2016

A kereskedelmi koncentráció tendenciái

Juhász Anikó - Seres Antal - Stauder Mária

MT-DP. 2005/07

MT-DP. 2005/07
Juhász Anikó - Seres Antal - Stauder Mária
2005

A magyar külkereskedő vállalatok

Békés Gábor - Halpern László - Muraközy Balázs:

MT-DP 2011/43

MT-DP 2011/43
Békés Gábor - Halpern László - Muraközy Balázs:
2011

Benzinárak földrajzi meghatározása

Békés Gábor - Koren Miklós - Zsohár Péter:

MT-DP 2011/30

MT-DP 2011/30
Békés Gábor - Koren Miklós - Zsohár Péter:
2011

Választókörzetek igazságosan?

Biró Péter - Sziklai Balázs - Kóczy Á. László

MT-DP 2012/27

MT-DP 2012/27
Biró Péter - Sziklai Balázs - Kóczy Á. László
2012

Hol tart a közép-kelet-európai kockázati- és magántőke-piac öt évvel a válság után?

Karsai Judit

MT-DP 2014/15

Megjelent mint:
Karsai, J Hol tart a kelet-közép-európai kockázati- és magántőkepiac öt évvel a válság után? STATISZTIKAI SZEMLE 93 : 1 pp. 5-24. , 20 p. (2015) Kiadónál REAL Teljes dokumentum Matarka Folyóiratcikk/Szakcikk (Folyóiratcikk)/Tudományos
2014

Fenntarthatóság és növekedés: a Stern jelentés és az irányított technológiaváltás modellje

Edina Berlinger - György Walter

MT-DP 2015/1

Megjelent mint:
Berlinger, Edina ; Lovas, Anita Fenntarthatóság és gazdasági növekedés: a Stern jelentés és az irányított technológiaváltás modellje KÜLGAZDASÁG 59 : 7-8 pp. 65-81. , 17 p. (2015) Matarka Folyóiratcikk/Szakcikk (Folyóiratcikk)/Tudományos
2015

Az állami támogatás hatása a projektfinanszírozásra erkölcsi kockázat és pozitív externáliák mellett Szerződéselméleti megközelítés

Berlinger Edina - Lovas Anita - Juhász Péter

MT-DP 2014/32

Megjelent mint: Berlinger, Edina ; Juhász, Péter ; Lovas, Anita Az állami támogatás hatása a projektfinanszírozásra erkölcsi kockázat és pozitív externáliák mellett: Szerződéselméleti megközelítés KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 62 : 2 pp. 139-171. , 33 p. (2015) Kiadónál REAL Matarka Folyóiratcikk/Szakcikk (Folyóiratcikk)/Tudományos
2014

Több gép vagy nagyobb hatékonyság? Növekedés, tőkeállomány és termelékenység Magyarországon 1995-2013 között

Kónya István

MT-DP 2015/46

2015

Integer programming methods for special college admissions problems

Kolos Csaba Ágoston - Péter Biró - Iain McBride

MT-DP 2016/32

MT-DP 2016/32
Kolos Csaba Ágoston - Péter Biró - Iain McBride
Megjelent mint:
Ágoston, K Cs ; Biró, P ; McBride, I Integer programming methods for special college admissions problems JOURNAL OF COMBINATORIAL OPTIMIZATION 32 : 4 pp. 1371-1399. , 29 p. (2016) DOI REAL WoS Scopus Folyóiratcikk/Szakcikk (Folyóiratcikk)/Tudományos
2016

Az érettségi védelmében

Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor, Köllő János, Varga Júlia

BWP - 2015/1

BWP - 2015/1
Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor, Köllő János, Varga Júlia
2015

Simonovits 70. Társadalom- és természettudományi írások - Arkhimédésztől az időskori jövedelmekig

Patkós Anna

Simonovits 70 Társadalom- és természettudományi írások Arkhimédésztől az időskori jövedelmekig MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Budapest • 2016 A kötet az Allianz Hungária Zrt. és a Közép-európai Brókerképző Alapítvány támogatásával készült. A kötetet összeállította: Gál Róbert Iván és Király Júlia Szakmailag ellenőrizte: Király Júlia ISBN 978-615-5594-72-4 width= MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kti.krtk.hu 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Felelős kiadó: Fazekas Károly Szerkesztette: Patkós Anna A kötetet Kempfner Zsófia tervezte Simonovits 70 Társadalom- és természettudományi írások Arkhimédésztől az időskori jövedelmekig MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Budapest • 2016 A kötet az Allianz Hungária Zrt. és a Közép-európai Brókerképző Alapítvány támogatásával készült. A kötetet összeállította: Gál Róbert Iván és Király Júlia Szakmailag ellenőrizte: Király Júlia ISBN 978-615-5594-72-4 width= MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kti.krtk.hu 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Felelős kiadó: Fazekas Károly Szerkesztette: Patkós Anna A kötetet Kempfner Zsófia tervezte Szöveg-előkészítés és grafikai munkák: Pető Ildikó

Tartalom

Tartalom

A nyugdíjról – elméletben és gyakorlatban

Tudomány, tudománytörténet – kicsit másképpen

Válogatot t fejezetek a társadalomtudományokból

2016

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2016

Valentiny Pál, Kiss Ferenc László, Nagy Csongor István

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó kilencedik évkönyvében elemezzük a vállalati érdekek megjelenését a versenyszabályozásban, bemutatjuk a túlzó árazással összefüggő vitákat, valamint a malomipar példáján a piaszerkezeteket vizsgáló modellek közötti választást. Részletesen foglalkozunk az aszimmetrikus információval és az információszerzéssel a szabályozásban, a Big Data és a digitális felületek kérdéseivel, a versenyellenes cél fogalmával. A hazai szélessávú mobilinternet elterjedésének akadályaival és az Északi Áramlat gázvezeték kibővítésének hatásaival egyaránt megismerkedhetnek a kötet olvasói. Az évkönyvet részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja. A kiadvány elkészítését a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ támogatta.  

Tartalom

A könyv fejezetenként vagy egyben letölthető innen:

CÍMNEGYED 
TARTALOM
ELŐSZÓ  

I. Áttekintés – MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN

Antal-Pomázi Krisztina: Vállalati érdek a versenyszabályozásban
Győrfi Anita: A túlzó árazás mint erőfölénnyel való visszaélés az uniós és a magyar joggyakorlatban
Berezvai Zombor: A magyar malomipar piacszerkezetének modellezése

II. Betekintés – ADAT, INFORMÁCIÓ, INFORMÁCIÓHIÁNY AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN

Valentiny Pál: Információszerzés a szabályozásban
Belényesi Pál: Digitális platformok és a Big Data
Nagy Csongor István: Állítsátok meg Leviatánt! A „versenyellenes cél” új fogalma a versenyjogban

III. Körbetekintés – A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA

Nagy Péter–Pápai Zoltán–McLean Aliz–Papp Bertalan: Az elveszett mobilinternet nyomában. A magyar mobil szélessáv penetrációs lemaradásának lehetséges okai
Kotek Péter–Selei Adrienn–Takácsné Tóth Borbála: Az Északi Áramlat–2 gázvezeték megépítésének hatása a gázárakra és a versenyre

IV. Kitekintés – SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ

Válogatott bibliográfia, 2015 • Összeállította: Bálint Éva
A SZERZŐKRŐL 

Egyetlen fájlban letölthető innen: VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2016

A könyv korlátozott számban ingyenesen megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KRTK KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2016

Fejezetek a mezőgazdasági árak elemzéséből

Bakucs Zoltán - Fertő Imre

KTI Könyvek 17.

A mezőgazdasági árak elemzése az agrárközgazdaságtan főáramának régi témája. A könyv hét fejezetében négy nagyobb kérdéskört veszünk szemügyre. Az első nagyobb téma a kereskedelmi árrés és a vertikális ártranszmisszió kérdése. A kérdést úgy fogalmazhatjuk meg, hogy vajon a termelői árak csökkenése/növekedése milyen mértékben és gyorsan jelenik meg a fogyasztói árak csökkenésében/növekedésében. A második kérdéskör a horizontális ártranszmisszió. Az árak nyilvánvalóan nemcsak az élelmiszerlánc különböző szintjei között változhatnak, hanem térben is. Ezek az árváltozások jó indikátorai, hogy a piacok mennyire integráltak térben, ami nem csak országon belül fontos kérdés, hanem országok között is – különösen, ha az adott országok egy nagyobb gazdasági integráció részei, mint például az Európai Unió. Feltételezhetjük, hogy a mélyebb gazdasági integráció a piacok magasabb fokú térbeli integráltságához vezethetnek. Harmadik kutatási témánk a fogyasztási cikkek, benne az élelmiszerek árképzésének – a kiskereskedelmi láncok térhódítását követő – jelentős változásához kapcsolódik. A közgazdaságtan számos egymással versengő elméletet dolgozott ki az árleszállítások magyarázatára, a kötetben a tejtermékek példáján teszteljük a leértékelések elméleteinek előrejelzéseit. Negyedik témakörünk a mezőgazdasági árak makroszintű vizsgálata. A mezőgazdasági árak elemzése általában mikro-, termék- vagy piacszintű vizsgálat. A mezőgazdasági árak általános színvonalát azonban a makrogazdasági tényezők határozzák meg döntően. Bemutatjuk, hogy milyen makrogazdasági tényezők határozzák meg a mezőgazdasági árakat Magyarországon, illetve miként befolyásolja a monetáris politika Szlovéniában a mezőgazdasági árakat.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 1800 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KRTK Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@krtk.mta.hu

2014

Költségmegosztás a felsőoktatásban - Utak és tévutak

Semjén András

KTI Könyvek 16.

A kormányzat világszerte jelentős szerepet játszik a felsőoktatás finanszírozásában, ugyanakkor a legtöbb országban maguk a fogyasztók (az oktatás egyéni hozamait élvező hallgatók), illetve családjuk is jelentős mértékben hozzájárulnak a képzés költségeihez a tandíjakon és egyéb díjakon keresztül. Emellett bizonyos mértékig más magánforrások bevonására is lehetőség nyílik. A kormányzati támogatások aránya a szektor bevételeiben országonként és időszakonként nagyon változó lehet: számos országban, ahol korábban túlnyomórészt a kormányzat finanszírozta a felsőfokú képzést, átalakul a költségmegosztás, növekszik a magánforrások súlya. Kötetünkben elsősorban a felsőoktatási költségmegosztás és a felsőoktatáshoz való hozzáférés közti bonyolult kapcsolatrendszerrel foglalkozunk. Az első részben az elméleti modellek és a  nagyrészt amerikai empirikus kutatások alapján vizsgáljuk, hogyan hat a magánforrások (főleg a tandíjak) növekedése a hallgatói viselkedésre, a felsőoktatás iránti keresletre és a részvétel nyitottságára. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a hallgatói támogatások, illetve a tandíjak halasztott fizetését lehetővé tevő rendszerek mennyire segítik a hozzáférést, továbbá a diákhitel- és támogatási rendszer különböző elemei hogyan érintik a hallgatók különféle csoportjait: melyek azok a rétegek, csoportok, melyekből származó hallgatók különleges bánásmódot igényelnek a társadalmi mobilitás és a felsőoktatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében. A második rész alapvetően a költségmegosztás lehetőségeivel, ezen belül is a felhasználókra terhelt költségek halasztott fizetésének főbb modelljeivel (diákhitelek, utólagos hozzájárulási rendszerek, diplomásadó) foglalkozik, ausztrál, angol és észak-amerikai példák segítségével részletesen bemutatva néhány izgalmas intézményi megoldást. A harmadik rész azt vizsgálja, miért fontos és elkerülhetetlen a magyar felsőoktatásban a magánforrások arányának növelése, és mely követelményekre kellene tekintettel lennie a kormányzatnak e folyamat során. A kötetet záró negyedik rész egyfelől azt elemzi, hogy az ismétlődő kormányzati nekibuzdulások ellenére Magyarországon miért volt olyan ellentmondásos és kevéssé sikeres a rendszerváltás óta eltelt időben a kormányzati tandíjpolitika, továbbá mennyire felelnek meg a magánforrások növelésére irányuló mai kormányzati törekvések az elmélet által feltárt követelményeknek, illetve milyen problémák merülhetnek fel ezekkel kapcsolatban. Másfelől ebben a fejezetben arra is választ keresünk, hol vannak a gyökerei a hazai közgazdasági gondolkodásban annak, hogy a magánforrások szerepét növelni igyekvő hazai kormányok rendre tévutakra tévednek.

Egyéb információ

A kötet létrejöttét a T 048983 számú OTKA projekt (Felsőoktatás-finanszírozási modellek és eszközök az expanzió, a minőség, a széles körű hozzáférhetőség és esélyegyenlőség szolgálatában) támogatása tette lehetővé.  

A könyv megrendelhető 1800 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KRTK Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@krtk.mta.hu

2013

A termék- és szolgáltatáspiacok átalakulása 1989 után

Laki Mihály

KTI Könyvek 15.

Az 2004-ben kezdett és 2010-ben befejezett kutatás tárgya a rendszerváltás utáni hazai piacfejlődés. A kötetben a kutatás legfontosabb eredményeit foglaljuk össze. Először olyan piacokon folytattunk terepkutatást, olyan esetek leírására, elemzésére vállalkoztunk, ahol a vállalatok új vagy módosult együttese értékesíti, vásárolja a rendszerváltás előtt is forgalmazott árukat vagy szolgáltatásokat. Majd a szocializmus idején Magyarországon nem létező áru- és szolgáltatáspiacok elemzéséhez másodlagos forrásokat használtunk. A kutatás fontos tanulsága, hogy létezhet olyan intézmény-szabályozási környezet, amelyben a termék- és szolgáltatáspiacok nem jutnak el a konszolidált működés állapotába. Különösen a tudatos állami politika következtében végbemenő állandó vagy időszakos piacrombolás, a piacrombolás és piacépítés váltakozása jár ilyen hatásokkal. Kiderült továbbá, hogy a piacbarát intézményi-szabályozási környezet szükséges feltétele a piacfejlődésnek, ám a tömeges piacra lépésre főként a jelentős és növekvő kereslet készteti a piaci szereplőket.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 1000 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2011

A helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata - Esettanulmányok

Németh Nándor

KTI Könyvek 14.

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének megbízásából készített tanulmánykötet alapkérdése, hogy kistelepüléseinken közösségi eszközökkel növelhető-e a foglalkoztatottság, csökkenthető-e a tartós munkanélküliség, és ha igen, miként. Az adatok azt mutatják, hogy ezeken a vidékeken a foglalkoztatottság még az európai uniós átlagban igen alacsonynak számító országos szinttől is – helyenként igen jelentősen – elmarad, míg a tartós munkanélküliség a lélekszámarányuknál jóval nagyobb mértékben „szorult be” ezekbe a településekbe. Az eddigi tapasztalatok alapján, önmagában sem a piaci, sem az állami szféra nem tudta hatékonyan és maradandóan orvosolni ezt a problémát: az ország kisebb falvai folyamatosan szegényednek, egyre súlyosabb társadalmi problémák színtereivé válnak, egyre több közösségi feszültség halmozódik fel bennük.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 1000 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2011

Pénzügyi adósnyilvántartó rendszerek a világban, Európában és Magyarországon (E-book)

Major Iván

KTI Könyvek 13.

Magyarországon az utóbbi években egyre elmélyültebb és kiterjedtebb szakértői munka folyt annak előkészítésére, hogy a lakossági hitelezés területén bevezethetővé váljék a bankok és más pénzintézetek teljes adós-nyilvántartási rendszere, az ún. „teljes lista” vagy más néven „pozitív adóslista”. (A vállalati hitelezésben a teljes lista már létezik.) A teljes adós-nyilvántartásra történő áttérést a 2008-ban kialakult nemzetközi pénzügyi válság még inkább ösztönözte. Kutatócsoportunk arra vállalkozott, hogy – hazai és nemzetközi empirikus adatok és információk elemzésével, valamint elméleti modellek alkalmazásával – hozzájáruljunk a teljes listáról folyó szakmai vitákhoz és végeredményben az ésszerű állami döntések megszületéséhez. A kutatócsoport tagjai Nagy Dávid Krisztián, Akos Rona-Tas, Szikszai Szabolcs és Vajai Viktória voltak, a kutatásvezető pedig Major Iván. A kutatás során a következő kérdésekre kerestük a választ: ·   Milyen típusú – tehát ún. teljes listás, vagy inkább csak a „rossz” adósokat nyilvántartó ún. „negatív listás” – pénzintézeti adósnyilvántartó rendszerek alakultak ki és működnek a világ különböző régióiban és országaiban? Melyik típus van többségben? ·   Milyen fajta ügyfél-adatokat tartanak nyilván a különböző listás rendszerekben? Hogyan és ki használja, használhatja fel ezeket az adatokat? ·   Mi jellemzi az ügyfél-adatok „piacát”: azon túlnyomórészt az állam által létrehozott és állami tulajdonú szervezetek működnek-e, vagy inkább magántulajdonú társaságok, vagy pedig a kétfajta nyilvántartás egymás mellett létezése valósul meg? Ha ez utóbbi a helyzet, mi a viszony a két nyilvántartási rendszer között? ·   Melyek az Európai Unió meghatározó – direktívákban, illetve hivatalos döntésekben megfogalmazott – céljai az ügyfél-nyilvántartások piaci működésére vonatkozóan? Külön érdekelt bennünket az a kérdés, hogy az EU és annak szakmai szervezetei rendelkeznek-e kialakult elképzelésekkel a nemzeti határokon átnyúló európai, vagy globális hitelezési piacok információs problémáinak kezelésére. ·   Hogyan foglalható össze a hazai pénzintézetek, illetve az érintett állami és szakmai szervezetek álláspontja az adós-nyilvántartással kapcsolatban? ·   Igazolható-e az az állítás, hogy a teljes lista vagy pozitív lista várhatóan csökkenti a lakosság túlzott eladósodását, továbbá a hitelezési kamatok mérséklődését eredményezi? ·   Eldönthető-e – és ha igen, melyik álláspont javára – hogy a magyarországi viszonyok között az állam által létrehozott és működtetett, vagy a magántulajdonú adós-nyilvántartók versenyére épülő adósnyilvántartás lenne-e a hatékonyabb megoldás, vagy pedig a kétféle rendszer egymás mellett élése az optimális megoldás?

Egyéb információ

Az alábbi kötet megszületését megalapozó kutatást az OTKA (T 048680 sz. pályázat), valamint a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja támogatta, amelyért a kutatócsoport tagjai ezúton is köszönetet mondanak.

A könyv csak pdf formátumban létezik.

2009

Oktatás és foglalkoztatás

Fazekas Károly

KTI Könyvek 12.

A kötet az MTA KTI „Oktatás, foglalkoztatás, versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században” című kutatási programja keretében készült. Az első részben Köllő János tanulmánya az alacsony iskolázottságú népesség foglalkoztatásból történő kiszorulásának okait elemzi. Cseres-Gergely Zsombor és Hámori Szilvia írása az Európai Unió tagállamaiban végrehajtott munkaerő-felvételek adataira támaszkodva átfogó képet ad az iskolázottság és a foglalkoztatás kapcsolatáról. A második rész tanulmányai a tanári szelekció következményeit elemzik. Varga Júlia tanulmánya bemutatja a hátrányos helyzetű tanulókat nagy arányban tanító iskolákban  dolgozó tanárok jellemzőit. Hermann Zoltán tanulmánya a magyar tanárok tanítással kapcsolatos attitűdjeit és tanítási gyakorlatát elemzi. A harmadik részben Kertesi Gábor és Kézdi Gábor első tanulmánya gyermekek későbbi sorsát alapvetően meghatározó koragyermekkori hátrányok mértékére és azok következményeire vonatkozó ismereteinket foglalja össze. A szerzők második tanulmánya a roma fiatalok középiskolai továbbtanulását meghatározó tényezőket elemezi. A negyedik részben ízelítőt adunk a magyar iskolarendszer teljesítményét értékelő kutatás eredményeiről. Molnár Edit Katalin munkája azt mutatja be, milyen mérési lehetőségek és feladatok vannak az anyanyelvi fejlődés értékelése terén a ma már rutinszerűen elvégzett olvasás-szövegértés mellett. Végül Vidákovich Tibor és Csíkos Csaba tanulmánya a matematikai felmerések eredményeit tekinti át.

Egyéb információ

A kutatást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos programja támogatta. (szerz.sz.: OM-00070/2006, projekt címe: Oktatás, foglalkoztatás, versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században)

2009

REJTETT GAZDASÁG

Semjén András - Tóth István János

KTI Könyvek 11.

A könyv a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésének keretében a MeH-V.7./2007. számú "A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei" című; valamint az OTKA által támogatott K48891. számú "Rejtett gazdaság és rejtett foglalkoztatás" című kutatási programok alapján született. A rejtett gazdaság léte már önmagában véve is kormányzati kudarcokat jelez. Emellett a rejtett gazdaság visszaszorítására törekvő intézkedések is gyakran szemléltető anyagul szolgálhatnának a kormányzati kudarcok irodalmához: bár bizonyos körben és bizonyos mértékig eredményesek, szinte mindig nemkívánatos mellékhatásokkal is járnak. Az olyan  politika, amely nem a rejtett gazdaság és a be nem jelentett foglalkoztatás okainak csökkentésére, illetve felszámolására irányul, hanem a rejtett gazdaság konkrét megjelenési formáit kívánja eseti intézkedésekkel, szabályozással enyhíteni, gyakran olyan adózási kiskapukat és munkavállalási formákat hoz létre, amelyek a gazdaság bizonyos szegmenseiben – a szabályozói szándékot megcsúfolva – maguk is hozzájárulhatnak a közterhek alóli kibúvás térnyeréséhez. Kötetünk változatos módszertani eszközök (szakirodalmi áttekintés, ökonometriai jellegű modell, makro- és mikromodelleken alapuló szimulációk, interjúkra épülő esettanulmányok, vállalati és lakossági felmérések) segítségével vizsgálja a rejtett gazdaság kialakulásnak okait, a szereplők motivációit és a kormányzati válaszok ellentmondásos hatásait.

Egyéb információ

A könyv 500,- Ft-os áron megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2009

JÓLÉTI ELLÁTÁSOK, SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAKÍNÁLAT

Nagy Gyula

KTI Könyvek 10.

A kötet a 2004-ben elfogadott Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben szereplő foglalkozta­tottságnövelő intézkedések megvalósulásával, illetve megvalósíthatóságának feltételeivel foglalkozó kutatás eredményeiről számol be. Az MTA Közgazdasági Intézetének kutatócsoportja négy olyan munkaerő-piaci intézményt vizsgált meg, amelyek befolyásolják a munkaerő-piaci áramlásokat, és ezeken keresztül a foglalkoztatottság, illetve a gazdasági aktivitás szintjét. A vizsgálódás a közép- és felsőfokú szakképzés és a munkaerő-piaci igények illeszkedésére, a gyermekgondozási támogatások munkaerő-piaci hatásaira, a munkanélküliek szociális segélyezésének működésére és a korai nyugdíjazás munkaerő-piaci hatásaira terjedt ki. A kötet a kutatás legfontosabb eredményeit, és az ezek nyomán megfogalmazott szakpolitikai ajánlásokat foglalja össze a négy vizsgált témakörben. A kutatást az European Commission Employment, Social Affairs and Equal Opportunities DG és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2008

KÖZOKTATÁS, ISKOLAI TUDÁS ÉS MUNKAPIACI SIKER

Fazekas Károly

KTI Könyvek 9.

A kötet az MTA Közgazdaságtudományi Intézete és az MTA Munkatudományi Bizottsága által szervezett Közoktatás, iskolai tudás és munkaerőpiaci siker című szakmai konferencián elhangzott előadások alapján készült tanulmányokat tartalmazza. A konferencia szervezői tudatosan törekedtek arra, hogy lehetőséget teremtsenek az oktatás-gazdaságtan, munkagazdaságtan, a szociológia és a pedagógia tudományok művelői számára egymás kutatási eredményeinek megismerésére és megvitatására. A konferenciát a "Sziráki konferenciák örökös résztvevője", Laky Teréz emlékének ajánlottuk.

Tartalom

A könyv letölthetőegy file-ként pdf-benvagy fejezetenként:
CímnegyedTartalomElőszó (Fazekas Károly)
I. Lépéskényszer (Hermann Zoltán, Kézdi Gábor, Köllő János)
II. Iskolai tudás, képességek, problémamegoldás (Csapó Benő, Galasi Péter, Korom Erzsébet, Molnár Gyöngyvér)
III. Tanárok, diákok, társadalmi környezet (Kézdi Gábor, Surányi Éva, Varga Júlia)

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2008

AZ AGRÁRKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN

Fertő Imre

KTI Könyvek 8.

  A kötet a szerző elmúlt években folytatott, a hazai és a kelet-közép-európai agrárkereskedelemre irányuló elemző munkáját foglalja össze egységes keretben. A munka statisztikai, ökonometriai eszközökkel vizsgálja a magyar és a kelet-közép-európai országok agrárkereskedelmének átalakulását 1992-2002 között. A könyv első felében a hagyományos kereskedelemelméletből kiindulva bemutatja a kelet-közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelmének legfontosabb jellemzőit, illetve azokat a tényezőket, amelyek ezen országok mezőgazdasági kereskedelmének teljesítményét a világpiacon meghatározzák. Ezt követően megvizsgálja, hogy a megnyilvánuló komparatív előnyök szerkezete hogyan változik a magyarországi regionális agrárpiacokon szimultán módon, továbbá részletesen szemügyre veszi a hazai agrárexport komparatív előnyeinek strukturális változásait. A megnyilvánuló komparatív előnyök elemzését nyolc kelet-közép-európai országra kiterjesztve vizsgálja az egyes országok agrárkereskedelmének világpiaci dinamikáját. Bemutatja, hogy a csatlakozó országok mezőgazdasági kereskedelme mennyire hatékonyan igazodott a világ keresletének változásaihoz. A könyv második felének kérdésfeltevése, hogy miként alkalmazható az új kereskedelemelmélet a magyar agrárkereskedelemre. A kutatás ezen belül egyrészt arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen kapcsolat van a tényezőellátottság és a vertikális ágazaton belüli kereskedelem között Magyarországnak az EU-val folytatott agrárkereskedelmében; másrészt azt elemzi, hogy milyen alkalmazkodási költségekkel járt Magyarországon a külkereskedelem liberalizálása az élelmiszeripari termékek esetében az 1992 és 2002 közötti periódusban.  

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2006

EGY DÉLUTÁN KORNAIVAL - Beszélgetés a Gondolat erejével című könyvről a Közgazdaságtudományi Intézetben

Laki Mihály

KTI Könyvek 7.

A Közgazdaságtudományi Intézetben sok éve működik egy szemináriumsorozat, amelynek keretében a munkatársak vagy külső előadók ismertetik legújabb kutatási eredményeiket. 2005. szeptember 29-én, csütörtökön rendhagyó szeminárium, pontosabban kerekasztal-megbeszélés zajlott Kornai János A gondolat erejével. Rendhagyó önéletrajz című könyvéről. A vita szerkesztett jegyzőkönyve nemcsak a könyv szereplői és a szerzője közötti találkozásról tudósít: Kornai János nem csupán munkahelyének, hanem szellemi műhelynek is tekintette az Intézetet. Számos könyvének, cikkének és előadásának különböző változatait vitatták meg a kollégák és munkatársak formális és informális csoportjai. A szeptemberi beszélgetés így módot adott a korábbi és a mai nézetek összevetésére is.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2006

A HELY ÉS A FEJ - MUNKAPIAC ÉS REGIONALITÁS MAGYARORSZÁGON

Faluvégi Albert - Fazekas Károly - Nemes-Nagy József - Németh Nándor

KTI Könyvek 6.

A kötet tanulmányai a Tudás alapú társadalom és munkaerőpiac Magyarországon a XXI. században című kutatási program keretében születtek. A kutatás egyik célja a munkapiac regionális különbségeinek alakulását befolyásoló tényezők feltárása volt. A kötet első tanulmánya bemutatja a társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulását az átmenet időszakában és az ezredforduló éveiben. A második tanulmány a hazai és külföldi tulajdonú vállalatok munkaerő-keresletének területi eloszlását befolyásoló tényezőket elemzi. A harmadik tanulmány egyrészt bemutatja, hogyan illeszkednek a hazai regionális folyamatok a nemzetközi tendenciákba, másrészt feltárja az új térszerkezet formálódására ható tényezőket, matematikai-statisztikai eszközökkel elemezve a földrajzi-fekvési faktorok és az iskolázottság hatásait. A negyedik tanulmány esettanulmány keretei közt mutatja be az autópálya-hálózat területfejlesztési hatásait Magyarországon.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2005

A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

Rechnitzer János-Smahó Melinda

KTI Könyvek 5.

A regionális növekedést meghatározó tényezőket korábban a gazdasági tényezőkkel, elsősorban azok mennyiségi jelenlétével, majd - a nyolcvanas évektől - azok minőségi összetételével azonosították. Azóta egyértelművé vált, hogy a regionális fejlődésben a gazdasági, a társadalmi, illetve az emberi (munkaerő) faktorok szerepe egyaránt fontos, s egymástól nehezen elkülöníthető, s egyre jobban felértékelődnek a fejlődés humán erőforrásai. Láthatóvá vált továbbá, hogy a munka- és tevékenységkultúra eltérő területi sajátosságokat mutat. A területfejlesztés korábbi paradigmája megingott, új gondolkodás és cselekvési módok jelentek meg., amelyek központi eleme az alulról építkezés, valamint a humán erőforrások aktivizálása. A szerzők a kötet első részében a regionális fejlődés új tényezőire, közöttük a humán erőforrások fontosságára hívják fel a figyelmet. A következő részekben ezen erőforrások néhány dimenziójának regionális szerkezetét tekintik át, végül pedig azokat a sajátosságokat foglalják össze, amelyek befolyásolják a regionális fejlesztés irányait.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2005

A VERSENYSZFÉRA MUNKAPIACÁNAK MŰKÖDÉSE

Kőrösi Gábor

KTI Könyvek 4.

A kötet a szerzőnek az elmúlt években a versenyszféra munkapiacát elemző munkáját foglalja össze egységes keretben. Statisztikai, ökonometriai eszközökkel vizsgálja a magyar vállalatok 1992-2002 közötti munkapiaci stratégiáját. A kötet első fejezete a foglalkoztatási helyzet, a munkapiac néhány, az elemzés szempontjából lényeges, általános jellegzetességét mutatja be. A második fejezetben a fontos vállalatcsoportokra aggregált szinten vizsgálja a munkapiaci reallokáció: a munkahelyteremtés és -rombolás folyamatát. A harmadik fejezet a vállalatok bérezési stratégiáját vizsgálja. A bér a foglalkoztatás költsége, így természetesen befolyásolja a vállalatok munkaerő-keresletét, amit a negyedik fejezet tárgyal. Az ötödik fejezet röviden összefoglalja a magyar versenyszféra munkapiacának legfontosabb jellemzőit.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2005

MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON

Bódis Lajos - Galasi Péter - John Micklewright - Nagy Gyula

KTI Könyvek 3.

Jelen kötetben a munkanélküli-ellátórendszer működését vizsgáló empirikus kutatásaink eredményeit foglaltuk össze. A kutatások középpontjában az ellátási feltételeknek a munkanélküliek magatartására gyakorolt hatása áll. Magyarországon a tömeges munkanélküliség kialakulása óta igen alacsony a kiáramlás a munkanélküli- állományból, ami jelentős arányú tartós munkanélküliség kialakulásához vezetett. Ezzel összefüggésben már viszonylag korán felvetődtek a munkanélküli- segélyezés lehetséges ellenösztönző, elhelyezkedést lassító hatásával kapcsolatos aggodalmak. A finanszírozási szempontokon túl ezek is szerepet játszottak az ellátás feltételeinek többszöri szigorításában. A kötetben közölt kutatási eredmények - különböző nézőpontokból - a munkanélküli-ellátások lehetséges ösztönző hatásait vizsgálják.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2005

HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

Kapitány Zsuzsa-Molnár György-Virág Ildikó

KTI Könyvek 2.

A tudás és a munkaerő termelésének és újratermelésének egyik legfontosabb színtere a háztartás. A kilencvenes évek elején lezajló makrogazdasági folyamatok, különösen a GDP csökkenése, a gazdaság szerkezeti átalakulása, a magas infláció, a nyílt munkanélküliség megjelenése és növekedése jelentős eltéréseket hoztak létre a háztartások gazdálkodásában, aktivitásában és képzettségében is. A különböző típusú háztartások - taglétszámuk, összetételük, tagjaik gazdasági aktivitása, képzettsége, egészségi állapota, lakóhelyük és lakáshelyzetük, vagyoni helyzetük és számos egyéb tényező függvényében - a társadalmi és gazdasági változásokra igen eltérő módon reagáltak. E kötet két tanulmányának hátteréül szolgáló kutatás alapvető célja ezeknek a reakcióknak a vizsgálata volt, amely kutatás elsősorban a háztartások jövedelmi, kiadási, aktivitási és képzettségbeli egyenlőtlenségének és mobilitásának elemzésére koncentrált, különös tekintettel ezek időbeli változására.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2005

MUNKAERŐPIAC ÉS OKTATÁS

Galasi Péter-Varga Júlia

KTI Könyvek 1.

Jelen kötet az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának alakulását, illetve ennek némely fontos szempontját tárgyalja - a kilencvenes évek közepétől napjainkig tartó időszakban. Elsődlegesen a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti összefüggések vizsgálatára fordítjuk figyelmünket, amit egyfelől a felsőfokú végzettségű munkavállalók növekvő aránya, másfelől a felsőfokú végzettségű munkavállalók keresletében és kínálatában az adott időszakban bekövetkezett változások indokolnak. A vizsgált témakörök a következők: a 2. fejezetben a munkaerőpiac legfontosabb tendenciáit jellemző mutatószámokat vesszük szemügyre, illetve ezeket értelmezzük az egyszerű keresleti-kínálati modell keretében. A 3. fejezetben az iskolai végzettség, valamint a munkaerőpiaci státusok összefüggését elemezzük - ugyancsak az egyszerű keresleti-kínálati modell kereteiben. A 4. fejezetben az egyes iskolai végzettségek foglalkozási csoportok közötti allokációs mintáinak alakulását vizsgáljuk. Az 5. fejezetben a túlképzés és alulképzés bérhozamait vesszük szemügyre. A 6. fejezetben arra teszünk kísérletet, hogy a felsőfokú végzettségű munkavállalók foglalkozások közötti allokációs mintáinak alakulását a kereslet, illetve a kínálat szerkezetében bekövetkezett változásokkal magyarázzuk A 7. fejezetben azt vizsgáljuk meg, milyen szerepet játszanak a kereseti várakozások az érettségizők továbbtanulási döntéseiben. A 8. fejezetben a kilencvenes évek végén a munkaerőpiacra lépő felsőfokú végzettségű pályakezdők helyzetét elemezzük. Az utolsó rövid (9.) fejezetben összefoglaljuk azokat az elemzéseinkből levonható legfontosabb tanulságokat, amelyek a magyar munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolata szempontjából mind oktatási, mind foglalkoztatáspolitikai oldalról érdeklődésre tarthatnak számot.

Egyéb információ

A könyv megrendelhető 500 Ft-os áron az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár

Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2005

A közoktatás indikátorrendszere 2015

Varga Júlia

"A közoktatás indikátorrendszere” című kiadvány a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró törzsindikátor-rendszert, az indikátorok 2013. évre és az indikátorok nagy részében azok 2001-2012. évekre számított értékeit mutatja be. Az indikátor-rendszer kifejlesztésével  létrejött Magyarországon egy évente frissíthető kiadvány, amely alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról a változások trendjeiről, és  az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség is megismerje a magyar közoktatást leíró legfontosabb mutatókat. A kötetet kiegészíti a Technikai útmutató "A közoktatás indikátorrendszere" című kiadványhoz, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes  width=indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását. Szemelvények A közoktatás indikátorrendszere c. kiadványból A közoktatás indikátorrendszere és Technikai útmutató a közoktatás indikátorrendszere című kiadványhoz MTA KRTK KTI, Budapest, 2015 Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői: Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia MTA KRTK KTI - Budapest, 2015
2015

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2015

Blaskó Zsuzsa, Fazekas Károly

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoz­tatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának össze­állítása során arra törekszünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetek­ben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetek­ben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatok­ról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szem­pontjából. Az idei Közelkép fejezet a nemzetközi migráció munkapiaci hatásait elemzi.

Tartalom

A könyv letölthető:
egy file-ként pdf-ben vagy fejezetenként:
Címnegyed és tartalomElőszóA magyarországi munkapiac 2015-ben (Bakó Tamás & Lakatos Judit)
Közelkép – Nemzetközi vándorlásBevezető (Blaskó Zsuzsa)
1. Elvándorlás és bevándorlás Magyarországon a rendszerváltás után – nemzetközi összehasonlításban (Hárs Ágnes)
2. Elvándorlás
2.1.Migrációs szándékok a mai Magyarországon (Sik Endre & Szeitl Blanka)
2.2. A Magyarországról kivándorlók társadalmi és demográfiai összetétele (Blaskó Zsuzsa & Gödri Irén)
K2.2.1. Magyar bevándorlók az Egyesült Királyságban (Moreh Christian)
2.3. Munkaerő-migráció, ingázás, kivándorlás. A magyarok munkavállalási célú emigrációját magyarázó tényezők hatása és változása az uniós csatlakozás óta (Hárs Ágnes & Simon Dávid)
K2.3.1. Gyermeket hátrahagyó migráció Magyarországon (Blaskó Zsuzsa & Szabó Laura)
2.4. Az orvosmigráció ütemének változásai, 2003–2011 (Varga Júlia)
2.5. A magyarországi orvosok külföldi munkavállalását befolyásoló tényezők (Hárs Ágnes & Simon Dávid)
2.6. A Magyarországra hazautalt pénzek és mérésük (Kajdi László)
2.7. Visszatérő kivándorlók (Horváth Ágnes)
K2.7.1. A hazatérést ösztönző közpolitikák Európában(Kálmán Judit)
3. Bevándorlás
3.1. A bevándorlók munkaerőpiaci integrációja Magyarországon – népszámlálási helyzetkép (Gödri Irén)
K3.1.1. Miért jobbak a bevándorlók foglalkoztatási mutatói?(Károlyi Róbert)
K3.1.2. A bevándorlás szerepe az európai „foglalkoztatási csodákban” (Köllő János)
3.2. A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában – összefoglaló az empirikus eredményekről(Bördős Katalin, Csillag Márton & Orosz Anna)
3.3. Bevándorlók kulturális integrációját meghatározó tényezők (Horn Dániel & Kónya István)
4. Migrációs fogalomtár (Tóth Judit)
A munkapiaci szakpolitika eszközei (2015. május – 2016. március) (Scharle Ágota)
Statisztikai adatokMunkapiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva)
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KRTK Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2015

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2014

Fazekas Károly, Varga Júlia

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Köz­alapítvány támogatásával tizenöt éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy te­rületét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. A kiadvány célja, hogy az államigazgatásban dolgozó szakembe­rek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Fontos szempont, hogy az évkönyvsorozatban publikált elemzések, adatok a felsőfokú oktatásban is jól felhasználható ismereteket adjanak a munkagazdaság­tan, az emberierőforrás-gazdálkodás különböző témaköreiben. Megőrizve a sorozat szerkesztői­nek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különö­sen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. Az idei kötet Közelkép című fejezete a köz­foglalkoztatás magyarországi jellemzőit tárgyalja.

Tartalom

A könyv letölthető:
egy file-ként pdf-ben vagy fejezetenként:

Címnegyed és tartalomElőszóA magyarországi munkapiac 2014-ben(Bakó Tamás & Lakatos Judit)
Közelkép – KözmunkaBevezető(Varga Júlia)
1. A közfoglalkoztatási programok háttere és nemzetközi tapasztalatai(Kálmán Judit)
1.1. Közmunkaprogramok Szlovákiában(Scharle Ágota)
1.2. Az argentin átmeneti közfoglalkoztatást nyújtó programok tanulságai(Kálmán Judit)
1.3. Skandináv közmunkaprogramok(Bakó Tamás)
2. Közmunka Magyarországon2.1. A közfoglalkoztatás intézményi környezete – történeti áttekintés(Bördős Katalin)
2.2. Adatgyűjtések a közfoglalkozatásról(Busch Irén & Bördős Katalin)
2.3. A közfoglalkoztatás a munkaügyi rendszerben, 2011–2013 – alapvető tények(Cseres-Gergely Zsombor & Molnár György)
2.4. A közfoglalkoztatást szervezők és a közfoglalkoztatottak értékei(Koltai Luca)
2.5. Közmunkások a legális munkaerőpiacon(Köllő János)
2.6. A közfoglalkoztatásba belépők összetétele, 2011–2012(Cseres-Gergely Zsombor)
2.7. A közfoglalkoztatás térbeli egyenlőtlenségei(Czirfusz Márton)
2.8. A téli közfoglalkoztatás(Busch Irén)
2.9. Munkapiaci helyzet a közfoglalkoztatásból való kilépés után(Cseres-Gergely Zsombor & Molnár György)
2.10. Hol dolgoznak a közmunkások?(Köllő János)
A munkapiaci szakpolitika eszközei (2014. február – 2015. április)(Cseres-Gergely Zsombor & Varadovics Kitti)
Statisztikai adatokMunkapiaci kutatások. Válogatott bibliográfia(Bálint Éva)
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KRTK Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2014

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2014

Valentiny Pál, Kiss Ferenc László, Nagy Csongor István

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó nyolcadik évkönyvében elemezzük a fúziókontrollbeli párhuzamos eseményeket, bemutatjuk az ügyvédi sikerdíjas jogérvényesítési rendszer közgazdasági hátterét, valamint a bírósági felülvizsgálat szerepét a versenyfelügyeleti eljárásokban. Részletesen foglalkozunk a jogalkalmazási közgazdaságtan fogalmával, a verseny- és ágazati szabályozásban használt kvantitatív elemzésekkel, a bírósági eljárások során alkalmazott közgazdasági szakértőkkel és a versenyhatóságok működésének jóléti hatásaival. A postai piac versenyproblémáival, a hazai piacnyitás tapasztalataival és az európai gázpiac ellátásbiztonsága kínálati oldalának modellezésével egyaránt megismerkedhetnek a kötet olvasói. Az évkönyvet részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja.  A kiadvány elkészítését a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ támogatta.

Tartalom

A könyv fejezetenként vagy egyben letölthető innen:

CÍMNEGYED
TARTALOM
ELŐSZÓ

I. ÁTTEKINTÉS – MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN

Csorba Gergely: Párhuzamos események értékelése a fúziókontrollban
Belényesi Pál: Hogy juthatok a pénzemhez? Az ügyvédi sikerdíjas jogérvényesítési rendszer közgazdasági háttere
Nagy Csongor István: Tisztességes eljárás és bírósági felülvizsgálat a versenyfelügyeleti eljárásban

II. BETEKINTÉS – KÖZGAZDASÁGTAN A VERSENY ÉS ÁGAZATI SZABÁLYOZÁSBAN

Valentiny Pál: Létezik-e jogalkalmazási közgazdaságtan?
Muraközy Balázs: Kvantitatív módszerek alkalmazása versenyhatóságok kiemelt ügyeiben, 2009–2013
Antal-Pomázi Krisztina: Közgazdasági szakértők a bírósági eljárásokban
Paizs László: Piaci erő az áramtermelő piacon. Eredmények az egyensúlyi modellezés területéről
Muraközy Balázs – Valentiny Pál: A versenyhatósági döntések jóléti hatásának méréséről

III. KÖRBETEKINTÉS – A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA

Pápai Zoltán – Papp Bertalan: Versenyproblémák a postai piacokon és a magyar postai piacnyitás tanulságai
Selei Adrienn–Takácsné Tóth Borbála: Az ukrán krízis rövid távú hatásai Kelet-Közép-Európa és Magyarország gázellátásbiztonságára

IV. KITEKINTÉS – SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ

Válogatott bibliográfia, 2014 • Összeállította: Bálint Éva
A SZERZŐKRŐL

Egyetlen fájlban letölthető innen: VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2014

A könyv korlátozott számban ingyenesen megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KRTK KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2024

Trendek és előrejelzések. Munkaerő-piaci prognózisok készítése, szerkezetváltás a munkaerőpiacon

Fazekas Károly - Varga Júlia

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósult TÁMOP-2.3.2-09/1-2009-0001 projekt Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése című program eredményeit összefoglaló kötet. MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet | 2013
2013

Hozamrafting. Esettanulmányok a magyarországi kockázatitőke-befektetések vad vizeiről

Karsai Judit

© Széchenyi István Szakkollégium, 2013 Budapesti Corvinus Egyetem Főszerkesztő: Karsai Judit MTA KRTK KTI Kiadó: L'Harmattan Könvkiadó és Terjesztő Kft. A Hozamrafting című kötet kilenc vállalati esettanulmányt tartalmaz, amelyek kockázatitőke-befektetésben részesült magyarországi vállalkozásoknál készültek. A Budapesti Corvinus Egyetem Széchenyi István Szakkollágiumának aktív és végzett tagjai által készített esettanulmányokból megismerhetővé válnak a kockázatitőke-befektetők hazai cégeknél alkalmazott befektetési stratégiái, valamint e vállalatfinanszírozási mód konkrét cégekre gyakorolt hatása. Az esetleírások a befektetéskori kiinduló helyzet körvonalazásától, az ezt követő fontosabb intézkedések leírásán és az esetenként végrehajtott kilépések bemutatásán keresztül ismertetnek meg az egyes befektetések történetével. Az esettanulmányokból így az is kiderül, hogy a kockázati tőkések hogyan tudtak hozzájárulni a cégek értékének növeléséhez, avagy éppenséggel mi vezetett a befektetések kudarcához. Az esettanulmányok szerzői az érintett hazai cégek és befektetőik együttműködéséről is leszűrik a tapasztalatokat. Az esettanulmányok elősegítik a kockázatitőke-finanszírozás sajátosságainak megismerését, mivel "lefordítják" a kockázatitőke-befektetésekről rendelkezésre álló elméleti ismereteket a gyakorlat nyelvére. A kiadványban olvasható kilenc esettanulmány friss adalékkal szolgál a kockázati tőkéről szóló, a befektetők és a finanszírozott vállalkozások kapcsolatát, együttműködésének mechanizmusát gyakorlati példákkal bemutató publikációkhoz.
2013

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2013

Fazekas Károly, Neumann László

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával tizennégy éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. Olyan kiadványt állítottunk össze, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben, nemzetközi összehasonlításban mutatja be a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit és belső összefüggéseit. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése és a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A 2013. évi kötet a közszféra munkapiaci jellemzőit tárgyalja.

Tartalom

A könyv letölthető:
egy file-ként pdf-ben vagy fejezetenként:

Közelkép – A költségvetési szféra munkapiacaBevezetés (Neumann László)

2. Bérszint és szelekció a közszférában
3. A közszféra munkaerőpiacának intézményi környezete
4. Foglalkozási részpiacok
 
A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükör Statisztikai adatok c. fejezetben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok gyűjteménye hozzáférhető az MTA KRTK Adatbankban.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KRTK Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2013

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2013

Valentiny Pál, Kiss Ferenc László, Nagy Csongor István

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó hetedik évkönyvében versenyjogi ügyekben vizsgáljuk a közgazdasági elemzés lehetőségeit, elemezzük a verseny és versenypolitika szerepét a gazdasági növekedés elősegítésében és közgazdasági nézőpontból tekintjük át az általános gazdasági érdekű szolgáltatások uniós szabályozásának paradigmaváltását. Részletesen foglalkozunk a tagállami ágazati árszabályozás kereteivel az Európai Unió jogrendszerében, különösen a villamos-energia, a posta és a vízszolgáltatás piacain. A vasúti szektor piacnyitásának helyzetével, a hálózatos közszolgáltatások szabályozási intézményrendszerének változásaival és a kelet-közép-európai villamosenergia-átviteli hálózatok költség–haszon elemzésével egyaránt megismerkedhetnek a kötet olvasói. Az évkönyvet a témakör internetes hozzáféréseivel kiegészített, részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja. A kiadvány elkészítését a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ támogatta.

Tartalom

A könyv fejezetenként vagy egyben letölthető innen: 

CÍMNEGYED

TARTALOM

ELŐSZÓ

I. ÁTTEKINTÉS –  MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN
Csorba Gergely: Milyen követelmények érvényesüljenek a versenyjogi ügyek közgazdasági értékelésekor, különösen bírósági felülvizsgálat esetén?
Lőrincz László: A verseny és versenypolitika szerepe a gazdasági növekedés elősegítésében
Szabó Judit: Állami támogatás és közszolgáltatási kötelezettség az Európai Unió belső piacán

II. BETEKINTÉS – AZ ÁGAZATI ÁRSZABÁLYOZÁS ÁTALAKULÁSA

Nagy Csongor István: A tagállami árszabályozás keretei az Európai Unió jogában, különös tekintettel a  liberalizált piacokra
Felsmann Balázs: Az európai villamosenergia-árak központi szabályozásának hatása a fogyasztói árakra
Belényesi Pál: Árazási kérdések a vízszolgáltatások piacán
Kiss Károly Miklós–Stenger Zsolt: Árszabályozás a postai piacokon

III. KÖRBETEKINTÉS – A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA

Koós Gábor: Piacnyitás a vasúti szektorban – a negyedik vasúti csomag
Valentiny Pál: Változások a hálózatos közszolgáltatások szabályozási intézményrendszerében
Mezősi András–Szabó László: A kelet-közép-európai villamosenergiaátviteli hálózatok költség–haszon-elemzése 

IV. KITEKINTÉS – SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ

Válogatott bibliográfia, 2013 – Összeállította: Bálint Éva

A SZERZŐKRŐL

Egyetlen fájlban letölthető innen: VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2013

A könyv korlátozott számban ingyenesen megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KRTK KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2024

Nyugdíj, segély, közmunka. A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, 1990-2010

Fazekas Károly, Scharle Ágota

Miért nem tudta a magyar munkapiac húsz év alatt sem kiheverni a rendszerváltás sokkját? Mi múlott a szaktárcán és mi a politikusokon? Hogyan lehetne növelni a foglalkoztatást? A foglalkoztatáspolitika két évtizedét áttekintő kötet 16 szerzője 22 fejezetben  rövid és közérthető összefoglalást ad a tartósan alacsony foglalkoztatás okairól, a lehetséges lépésekről, illetve arról, hogy mekkora mozgástere volt és ezt hogyan használta ki a szakpolitika a rendszerváltás óta. A meglévő szakirodalom kiegyensúlyozott összefoglalása mellett a kötet eddig kevéssé kutatott kérdéseket is górcső alá vesz: a 2. rész a foglalkoztatáspolitika kormányzaton belüli súlyát, a 3. rész a döntéshozatal minőségét vizsgálja. A foglalkoztatáspolitika három fő területen segítheti a munkapiac működését: ösztönözheti a munkaerő iránti kereslet és a kínálat szerkezetének megfelelését, növelheti a béralkalmazkodás rugalmasságát, és csökkentheti a munkahelyek betöltésével, illetve a munkába állással együtt járó költségeket.  A kötet 4., 5. és 6. része ezeknek a szakpolitikai feladatoknak a teljesítését tekinti át. A kötetet záró Adattár táblázatai Excel formátumban is letölthetők. A kötet elkészítését az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtámogatta.

Tartalom

Nyugdíj, segély, közmunka. A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, 1990-2010
Szerkesztette: Fazekas Károly, Scharle Ágota
Kiadó: Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet és MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 2012

Letöltés fejezetenként:

Előszó
1.   Helyzetkép és tanulságok
1.1  Munkaerő-piaci látlelet
1.2. Makrogazdasági és üzleti környezet
1.3. A szakpolitikai válaszok erősségei és gyengeségei
1.4. Ajánlások
2.    A foglalkoztatás a kormányzati célok rendszerében
2.1. A munkaügy helye és súlya
2.2. Bér- és adópolitika
2.3. Kistérségi fejlesztések
2.4. Települési önkormányzatok
3.    A szakpolitika-alkotás minősége
3.1. Döntéshozatali mechanizmusok
3.2. A szakpolitika-alkotás információs bázisa
3.3. Szervezeti kapacitások, szervezeti tanulás
4.    A béralkalmazkodás elősegítése
4.1. Az álláskeresés ösztönzése együttműködési feltételekkel
4.2. Jóléti és munkanélküli-ellátások
4.3. Minimálbér-szabályozás
4.4. Munkapiaci diszkrimináció
5.    A kereslet és kínálat összeegyeztetése
5.1. Földrajzi mobilitás
5.2. Aktív munkaerő-piaci eszközök
5.3. Részmunkaidő és más atipikus foglalkoztatási formák
6.    A közvetett költségek csökkentése
6.1. Álláskeresők és munkaadók tájékoztatása – eszköztár
6.2. Álláskeresők és munkaadók tájékoztatása – érdekeltségek
6.3. A család és a munka összeegyeztetése
6.4. Területi különbségek és ingázás
7.    Adattár
Táblázatok jegyzéke
7.1. Foglalkoztatás
7.2. Munkanélküliség
7.3. Bérek
7.4. Népesség
7.5. Gazdasági környezet
7.6. Jóléti ellátások
7.7. Foglalkoztatáspolitika
8.    Függelék
8.1. Sajtóelemzés dokumentációja
8.2. Az interjúk dokumentációja

2012

A kapitalizmus új királyai. Kockázati tőke Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban

Karsai Judit

A kockázati tőkések mások tőkéjét gyűjtik össze, majd fektetik be tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba. Csak átmeneti ideig tulajdonosok, ez alatt azonban aktívan bekapcsolódnak cégeik életébe, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy részesedésük eladásakor minél nagyobb hozamra tegyenek szert. A szerző a kockázatitőke-ágazat két szegmensét, a klasszikus kockázatitőke-befektetéseket és a kivásárlásokat tárgyalja. A magyarországi kockázatitőke-piac nemzetközi beágyazódását a közép-kelet-európai régió trendjeibe illesztve vizsgálja. Kiemelt figyelmet szentel a hazai kockázatitőke-alapok forrásainak, a befektetések pénzügyi konstrukcióinak, a befektetésekből történő kilépések módozatainak, valamint a hozamoknak az ágazat tőkeellátására gyakorolt hatására. Több mint félezer, összesen mintegy ötmilliárd dollár értékű tranzakció tanulságait összegzi.

Tartalom

Tartalomjegyzék és bevezető
Megrendelés:
Közgazdasági Szemle Alapítvány
A könyv ára: 3000,- Ft.
Kapható a könyvesboltokban és megtalálható a KTI Könyvtárában is.

2012

A zöldség-gyümölcs kisárutermelők, a TÉSZ-ek és a nagy kereskedelmi láncok kapcsolatai

Seres Antal – Felföldi János – Juhász Anikó – Kozak Anita – Szabó Márton

A nagy kereskedelmi láncoknál, nagy alapterületű hiper- és szuper­marketeknél, diszkontoknál a réspiaci termékek kivételével a közvetlen kisárutermelői zöldség-gyümölcs beszállításoknak nincs jövője, mert elaprózott kínálattal nagy számban nem léphetnek be a beszállítói körbe. Ennek oka az, hogy olyan termékpályás funkciók jelentkeznek, amelyeket az egyes kisárutermelők külön-külön nem tudnak ellátni. A kis termelési méretből eredő számos problémára a kisárutermelők összefogása, integrálása lehet az egyik eredményes megoldás. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek – a TÉSZ-ek – és azok másodlagos szervezetei lehetnek azok, amelyek a nagy kereskedelmi láncok sikeres beszállítói és erős alkupozícióval rendelkező partnerei tudnak lenni. A kisárutermelők tömegei elsősorban e szervezetekhez csatlakozva tudnak beszállítani. A zöldség-gyümölcs beszállítás növelésnek alapfeltétele a kisárutermelők szemléletének megváltozása, a kereskedelemre történő „mutogatás” és az állami eszközöktől remélt „megváltó” szerep helyett a nagy kereskedelmi láncok – mint nagyvevők – igényeihez történő marketingszerű alkalmazkodás. Meg kellene változtatniuk alapállásukat, hozzáállásukat, fokozni kellene tanulási és változtatási készségüket. Fel kellene ismerniük az előnyöket, melyek a TÉSZ-eken keresztül a nagy kereskedelmi láncokba történő beszállítással járnak: biztos piac- és fizetőképes vásárló, minőségbiztosítási rendszerek, fejlesztés és innováció. Letölthető elektronikus változat A könyv megvásárolható a Kiadótól. A könyv megtalálható az MTA KRTK könyvtárában.
2012

A (kenő)pénz nem boldogít? Gazdaságszociológiai és politikai gazdaságtani elemzések a magyarországi korrupcióról

Szántó Zoltán – Tóth István János – Varga Szabolcs (szerk.)

A Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának megalakulása idején, 2008-ban úgy tűnt, hogy Magyarországon a korrupciós jelenségek terén érezhető változások kezdtek kibontakozni. Egyrészt folyamatosan találkoztunk olyan híradásokkal, melyek hosszú évek óta folyó korrupciós ügyről tudósítanak, vagy lepleznek le. Másrészt szembeötlő volt, hogy immáron nemcsak „kisléptékű” korrupciós esetek kezdtek napvilágot látni a különböző médiumokban, hanem egyre több, akár nagy állami és/vagy magáncéget, gazdasági és politikai vezetőt is érintő, nem ritkán jelentős anyagi értékben elkövetett bűncselekmények gyanúja került címlapokra. Mindez nemcsak a hétköznapi ember, hanem a tudományos kutató figyelmét is felkeltette. A kutatóközpont munkatársait is elsősorban ez a megismerési vágy hajtotta az elmúlt évek korrupciós jelenségek feltárása során és a kutatási eredmények kötetbe rendezésekor. A tanulmánykötet három részre tagolódik. Az első rész két tanulmánya a korrupció elméleti-fogalmi kereteit tárgyalja. A kötet második részében empirikus elemzések és esettanulmányok segítségével mutatjuk be a korrupció sokszínű jelenségét Magyarországon. Végül a kötet harmadik fejezetében különböző antikorrupciós politikák elveire és azok gyakorlati megvalósítási lehetőségeire térünk ki. A kötet záró tanulmánya a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Részint egy korrupciós helyzeteket és azok jogkövetkezményeit is bemutató esettanulmány segítségével megkönnyíti az ide vonatkozó hazai szabályozásban való eligazodást, másfelől – elsősorban vállalkozók számára – javaslatokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet megelőzni, illetve hatékonyan küzdeni a különböző korrupt tevékenységek ellen. A kötet letölthető a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának honlapjáról.
2012

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2012

Fazekas Károly, Benczúr Péter, Telegdy Álmos

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Fontos szempont, hogy az évkönyvsorozatban publikált elemzések, adatok a felsőfokú oktatásban is jól felhasználható ismereteket adjanak a munkagazdaságtan, az emberi erőforrás gazdálkodás különböző témaköreiben. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy-egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése és a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. Az idei Közelkép fejezetei az adók és transzferek valamint a vállalati jellemzők munkapiaci hatásairól szólnak.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA
KRTK Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2012

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2012

Valentiny Pál, Kiss Ferenc László, Nagy Csongor István

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó hatodik évkönyvében bemutatjuk az eddig készült magyarországi empirikus piacszerkezet-elemzéseket, a „túl nagy a csődhöz” paradigma születését és bukását, a fogyasztóvédelem és a versenyjog területén szóba jövő intézményi megoldásokat, az állami piacszabályozás alternatíváinak (az önszabályozásnak) közgazdasági és jogi feltételrendszerét. A kötet hálózatos szolgáltatásokkal foglalkozó részében a vízi közmű, a távközlés, az energiaszektor és a posta szabályozásának változásait elemezzük. Az évkönyvet a témakör internetes hozzáféréseivel kiegészített, részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja. A kiadvány elkészítését a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ, a Magyar Nemzeti Bank, a Morley Allen & Overy Iroda és a bnt Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Iroda támogatta.

Tartalom

A könyv fejezetenként vagy egyben letölthető innen:

CÍMNEGYED

TARTALOM

ELŐSZÓ

I. ÁTTEKINTÉS – MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN

Csorba Gergely: Magyarországi empirikus piacszerkezet-elemzések kutatási eredményeinek és gyakorlati alkalmazásainak áttekintése
Mérő Katalin: Egy paradigma születése és bukása.
A „túl nagy a csődhöz” elv értelmezésének és alkalmazásának változásai

II. BETEKINTÉS – A SZABÁLYOZÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTALAKULÁSA

Cseres Katalin: Együtt vagy külön? Intézményi megoldások a fogyasztóvédelem és a versenyjog területén
Muraközy Balázs–Valentiny Pál: Az állami szabályozás alternatívái. Az ön- és együttszabályozás
Nagy Csongor István: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot érintő vállalati önszabályozás perspektívái

III. KÖRBETEKINTÉS –  A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA

Horváth M. Tamás–Péteri Gábor: Nem folyik az többé vissza. Az állam szerepének átalakulása a víziközmű-szolgáltatásban
Kiss Ferenc László: Módszertani megjegyzések és javaslatok a távközlési szolgáltatások nemzetközi referenciaárainak képzéséhez
Pápai Zoltán–Nagy Péter–Micski Judit: Az összehasonlító költségvizsgálatok módszertani kérdései és használata az energiaelosztók szabályozásában. A magyar gyakorlat értékelése
Kaderják Péter–Kiss András–Paizs László–Selei Adrienn–Szolnoki Pálma–Tóth Borbála: Infrastrukturális fejlesztések szerepe a gázpiaci integrációban. Elemzések a Duna-régió gázpiaci modellel
Pápai Zoltán–Nagy Péter–Csorba Gergely–Micski Judit: Tapasztalatok a mobilpiacok működéséről – ár-összehasonlítások és piacszerkezeti változások értékelése
Kiss Károly Miklós: Piacnyitás a postai piacokon

IV. KITEKINTÉS – SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ

Válogatott bibliográfia, 2012 – Összeállította: Bálint Éva

A SZERZŐKRŐL

Egyetlen fájlban letölthető innen: VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2012

A könyv korlátozott számban ingyenesen megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KRTK KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2024

Szövetkezetek az élelmiszer-gazdaságban

Szabó G. Gábor

Gondolatok az ún. előmozdító típusú szövetkezés gazdasági lényegéről és integrációs jelentőségéről.

Agroinform Kiadó, 2011 A mezőgazdasági szövetkezetek fogalmának, gazdasági lényegének és elő­mozdítási szerepének meghatározásában nagy hasonlóságot mutatnak a könyvben vizsgált különböző felfogások, melyek egy kialakuló új magyar szövetkezeti rendszer számára elméleti szempontból legalábbis alternatívát jelenthetnek. A könyv 3800,- Ft + postaköltség áron megrendelhető a kiadótól.
2011

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2011

Fazekas Károly, Kézdi Gábor

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Köz­alapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munka­piac és foglalkoztatáspolitika jellemzőit bemutató Munkaerőpiaci tükör című évkönyv­sorozatot. Az idén is olyan kiadványt állítottunk össze, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján, köz­érthető formában, jól áttekinthető szerkezetben, nemzetközi összehason­lításban mutatja be a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit és belső összefüggéseit. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakor­latát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi foglalkoztatáspolitika eredményessége szem­pontjából. Ez a témakör ez évben a foglalkoztatáspolitikai eszközök hatás­vizsgálata, amelynek jellemzőit, eredményeit részletesen tárgyalják a Kö­zelkép fejezet tanulmányai.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2011

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2011

Valentiny Pál, Kiss Ferenc László, Nagy Csongor István

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó ötödik kötetében a pénzügyi szektor válság alatti, utáni újraszabályozásának kérdéseit állítottuk a középpontba. Ennek keretében kitértünk a válság és a verseny kapcsolatára, a bankszabályozás változásaira, a központi bankok szerepének módosulásaira, a magyar bankszektor versenyhelyzetére, a fogyasztói magatartás viselkedési gazdaságtani magyarázataira. Megvizsgáltuk továbbá a verseny és a kutatás-fejlesztés viszonyát, a kategóriamenedzsment fogalmát, a viszonteladási ár rögzítésének versenyhatásait. A kötet hálózatos szolgáltatásokkal foglalkozó részében a magyar vasúti teherszállítás és az energiaszektor piacnyitás utáni versenyhelyzetét, a szolgáltatóváltás problémáit elemeztük. Az évkönyvet a témakör internetes hozzáféréseivel kiegészített, részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja. A kiadvány elkészítését a DLA Piper ügyvédi iroda, a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ és a Magyar Nemzeti Bank támogatta.

Tartalom

A könyv fejezetenként vagy egyben letölthető innen: 

CÍMNEGYED

TARTALOM

ELŐSZÓ

I. Áttekintés – MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN

 Halpern László–Muraközy Balázs: A verseny és a K+F összefüggései – elméleti megközelítések és számszerű eredmények
 Szatmáry István: A kategóriamenedzsment versenyjogi kérdései
 Nagy Csongor István: A viszonteladási ár rögzítésének megítélése az amerikai, az európai unióbeli és a magyar versenyjogban – megragadott és kihagyott lehetőségek
 Valentiny Pál: Válságban a verseny – válságban a verseny?

II. Betekintés – A PÉNZÜGYI SZEKTOR VÁLSÁG ALATTI ÚJRASZABÁLYOZÁSA

 Mérő Katalin: A bankszabályozás kihívásai és változásai a pénzügyi-gazdasági válság hatására
 Neményi Judit: A pénzügyi válság hatása a központi bankok szabályozására
 Várhegyi Éva: A magyar bankszektor szabályozása és versenyhelyzete a válságban
 Vincze János: Fogyasztóvédelem a pénzügyi piacokon és a viselkedés-gazdaságtan

III. Körbetekintés – A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA

 Édes Balázs–Gerhardt Erik–Micski Judit: A liberalizáció első időszakának versenyszempontú értékelése a magyar vasúti teherszállítási piacon
 Vince Péter: Árszabályozás és versenyhelyzet a magyarországi energiapiaci nyitás után
 Paizs László: Kiskereskedelmi verseny és szolgáltatóváltás a magyarországi árampiacon

IV. Kitekintés – SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ

Válogatott bibliográfia, 2011 – Összeállította: Bálint Éva

A SZERZŐKRŐL

Egyetlen fájlban letölthető innen: VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2011

A könyv korlátozott számban ingyenesen megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KRTK KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2024

A magyar privatizáció enciklopédiája

Mihályi Péter

Pannon Egyetemi Kiadó - MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2010.
A könyv a privatizációt a posztszocialista rendszerváltás kontextusában tárgyalja. A szerző által kidolgozott új modell a szocialista vállalatok tulajdonosi-irányítási rendszerét, illetve ezen vállalatok privatizációját  három szereplővel írja le.  Az első szereplő az országot irányító pártállam vezére, a totalitárius vezető, illetve 1990 után a kancellári hatalommal rendelkező pártelnök-miniszterelnök. A második szereplő a (párt)állami bürokrácia, a harmadik a vállalati menedzsment. A privatizációs tranzakciók végrehajtásában, illetve a folyamatok utólagos elemzésében a nehézségek nem a bonyolultságból, hanem az összefüggések szerteágazó voltából adódnak. A bőséges terjedelemnek ez a legfőbb oka.  Mivel a gazdaság alapvető termelőeszközeiről van szó, minden esetben sokféle érdek, szabályrendszer és szervezet érintettsége merül fel.  Ezeket is meg kell érteni, ha értékelni akarjuk, hogy mi miért történt, és történhetett-e volna lényegesen másképpen. Három évtized munkája van ebben a monográfiában.  A szerző kezdetektől változatlan, mély meggyőződése, hogy a rendszerváltás körülményei között a központilag vezényelt, gyors magánosításnak nem volt alternatívája. Ennek hiányában az állami vagyont ellenőrizetlen körülmények között – aki bírja, marja alapon - széthordták volna.  Ezt a kényszert a III. Magyar Köztársaság első, szabadon választott kormánya felismerte, pontosabban szólva elfogadta a rendszerváltás előtti reform-közgazdász nemzedék helyzetértékelését, és ennek nyomán alapjában véve helyes utat választott a privatizáció módszereit illetően is.

Tartalom

Tartalomjegyzék
Záró fejezet: A privatizáció értékelése

Megrendelés:
Pannon Egyetem Veszprém Könyváruház
I-II. kötet ára: 18 000,- Ft

Könyvbemutató
időpontja: 2010. szeptember 29. 14:00
helyszíne: a Magyar Országos Levéltár főépületének díszterme (Budapest, I. Bécsi kapu tér 2-4.)
Meghívó

2010

....és a 49 méteres rövidhullámon. Kemény István jegyzetei a Szabad Európa Rádióban 1980-1990

Kemény István (1925–2008), a magyar szociológia egyik legnagyobb alakja 1977-ben megelégelte a kutatómunkáját és magánéletét ellehetetlenítő hatósági zaklatást, és elhagyta Magyarországot. Másfél évtizedes párizsi emigrációja idején heti rendszerességgel jelentkezett a Szabad Európa Rádióban rövid jegyzeteivel. A SZER müncheni központjában legépelt jegyzetek nagy része eltűnt, a hanganyagnak csak kisebb része lelhető fel a Széchényi Könyvtárban, de szerencsére fennmaradtak a géppel vagy kézzel írt eredeti szövegek. E kötet az 1980 és 1990 között elhangzott műsorokból tartalmaz válogatást. A Magyarországgal és a határon túli magyarokkal, az ország helyzetét közvetlenül érintő külföldi eseményekkel, a kor szellemi áramlataival foglalkozó „egypercesek” élőben idézik meg a rendszerváltás felé tartó országot, az államszocializmus végnapjait, egy új politikai-gazdasági rendszer megszületését.

Tartalom

Tartalom
Megrendelés:
Osiris Kiadó
A kötet ára: 2 980,- Ft

A kötet megjelenését támogatta a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága.

2010

Kincses Kolozsvár – ma

Réti Tamás

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest, 2010.

A tanulmánykötet Kolozsvár és Kolozs megye gazdasági viszonyait és a régió átalakulását vizsgálja. Kolozsvár gazdasági fellendülése 2004 után érzékelhető, mert a korábbi városvezetés korlátozta a külföldi tőkebefektetések beáramlását. Azóta a város és környezete gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A várost 2008-ban már „új technopolisként” kezdték emlegetni, ami a kutatásra-fejlesztésre szánt jelentős tőkebeáramlásnak köszönhető. A megye fejlettsége egy főre jutó GDP-ben mérve nagyobb, mint az országos átlag, hasonlóan kedvezőbb az infrastruktúra helyzete. Kolozsvár versenyhelyzetét előnyössé teszi földrajzi fekvése, az iparon belül a magas technológiájú ágazatok viszonylag nagy súlya, valamint egyetemi város lévén, a magasan képzett munkaerővel való ellátottsága. A kolozsvári metropolisz övezet 2008-ban jött létre. A regionális fejlesztési társulásba Kolozsvár, a megyei önkormányzat és tizenhét község lépett be azzal a céllal, hogy pótlólagos beruházási forrásokhoz jussanak és közösen fejlesszék az infrastruktúrát. A 2008-2009-es gazdasági válság a pénzügyi és kereskedelmi szektort, az építőipart és számos ipari ágazatot érintett. Nőtt a munkanélküliség, a fejlesztések lelassultak, de nem álltak meg. Azóta a válságból történő kibontakozás megindult. Kolozsvár gyors fejlődése jó példája annak, hogy a város és környezete képes kihasználni gazdasági adottságait és Erdély gazdasági központjává fejlődhet. Mindez kedvező hatással lehet a határ menti gazdasági integrálódásra.
2010

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2010

Fazekas Károly, Molnár György

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a kérdéskör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. Az idei kötetben érthető módon különös hangsúlyt fektettünk a gazdasági válság munkapiaci következményeinek bemutatására és elemzésére.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2010

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2010

Valentiny Pál, Kiss Ferenc László, Nagy Csongor István

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó negyedik évkönyve is a tudományos eredmények és a szakpolitika egymásra találását, a verseny- és ágazati szabályozás gazdasági elemzésekkel való alátámasztását kívánja elősegíteni. Mostani kötetünk az internet és a média szabályozási kérdéseit helyezi középpontjába. Megvizsgáljuk az internetes szolgáltatások keresletét, termelési folyamatát, egyes piacok fogyasztási szokásait, a szerzői jogok korlátozásának, a szellemi termékek digitális terjesztésének kérdéseit, a médiaszabályozás gazdasági és jogi kereteit, az adat- és tartalomtovábbító hálózatok semlegességének vitatott kérdéseit, a szélessávú oligopolpiacok túlszabályozásának veszélyeit, az egyetemes szolgáltatás fogalmának metamorfózisait.  A kötet hálózatos szolgáltatásokkal foglalkozó részében első alkalommal foglalkozunk a hazai vízszolgáltatás helyzetével és részletesen elemezzük az egységesülő európai energia- és távközlési piacon jelentkező piaci trendeket. Az évkönyvet a témakör internetes hozzáféréseivel kiegészített, részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja.  A kiadványt elsősorban az ezzel a témával foglalkozó felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói, a verseny- és ágazati szabályozó hatóságok, az államigazgatás szakemberei, a bírói kar versenyjogi, szabályozási kérdésekben eljáró tagjai, a tanácsadó cégek, a fogyasztók szervezetei, az ágazati szabályozás, versenyhatósági eljárás által érintett vállalkozások munkatársai számára ajánljuk. A kiadvány a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ támogatásával készült.

Tartalom

A könyv fejezetenként vagy egyben letölthető innen: 

CÍMNEGYED

TARTALOM

ELŐSZÓ

I. Áttekintés – MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN
 Kiss Ferenc László: Bevezetés az internet gazdaságtanába
 Gyenge Anikó: A kivételek és a korlátozások céljai a szerzői monopoljogban
 Nagy Csongor István: Az egyetemes szolgáltatás metamorfózisai

II. Betekintés – ELEMZÉSI MÓDSZEREK ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK AZ INTERNET ÉS A MÉDIA VILÁGÁBAN

 Polyák Gábor: A médiapiac szabályozásának változó eszközei
 Gálik Mihály–Pápai Zoltán–Urbán Ágnes: Vita az infokommunikációs hálózatok semlegességéről
 Pápai Zoltán: A verseny kérdése a szélessávú oligopolpiacon
 Nemeslaki András: A hazai online könyvpiac keresletoldali jellemzői

III. Körbetekintés – A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA

 Ungvári Gábor–Koskovics Éva: Áttekintés a magyar víziközmű-ágazatról
 Vince Péter: Versenyélénkítés erőfölény-korlátozással. Szabályozás és vállalatiszerkezet-átalakítás az Európai Unió energiapiacán
 Kiss Károly Miklós: Piaci és szabályozási trendek és kihívások az európai uniós távközlési piacokon

IV. Kitekintés – SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ

Válogatott bibliográfia, 2010 – Összeállította: Bálint Éva

A SZERZŐKRŐL

Egyetlen fájlban letölthető innen: VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2010

A könyv korlátozott számban ingyenesen megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KRTK KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2024

KÖLLŐ JÁNOS: A PÁLYA SZÉLÉN

Iskolázatlan munkanélküliek a posztszocialista gazdaságban

A rendszerváltás után a nyolc osztályt vagy azt sem végzett népesség foglalkoztatása rendkívül alacsony szintre süllyedt a visegrádi országokban. Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország az utolsó öt helyet foglalják el az EU-tagországok rangsorában a képzetlenek foglalkoztatási aránya alapján. A könyv ezt a példátlan mértékű kiszorulási folyamatot mutatja be, vitába szállva azokkal a nézetekkel, amelyek a jelenséget magyar sajátosságnak, romaproblémának vagy statisztikai látszatnak gondolják, és a képzetlen munkanélkülieket „foglalkoztathatatlannak” tekintik. A könyv alapos empirikus elemzések eredményeire támaszkodva érvel amellett, hogy alkalmasan megválasztott foglalkoztatáspolitikai eszközökkel meggátolható a társadalom végzetes kettészakadása.

Tartalom

Előszó
I. rész: A peremre szorulás mértéke és formái


1. Az alapvető tények


2. A kiszorulás lépcsői


3. Vélekedések a kiszorulás természetéről és okairól


II. rész: Magyarázatkísérletek


4. Átmeneti egyenlőtlenségek a gazdasági


rendszerváltás időszakában – a gazdaságpolitikai választások szerepe


(társszerző: Simonovits András)


5. Kiszorulás az írás-olvasást igénylő munkahelyekről


6. A képzetlen munkaerő kínálatáról


III. rész: Foglalkoztatáspolitikát vagy szegénypolitikát?


7. A minimálbér-emelések tanulságai


8. A segélyszigorítások kudarcai


9. Foglalkoztatáspolitikai vázlat


Hivatkozások


Ábrák, táblázatok jegyzéke


Függelék

A könyv 2980,- Ft-os áron kapható a könyvesboltokban.

2009

ZÖLD KÖNYV A MAGYAR KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSÁÉRT

Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia

Magyarország oktatási rendszere hosszú időn keresztül viszonylag jól teljesített, egyes korszakokban és egyes területeken nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredményeket mutatott fel. A folyamatos romlást, a lassú leszakadást nem jelezték látványos megrázkódtatások. Mára azonban a problémák olyan tömege halmozódott fel, amelyekkel feltétlenül foglalkozni kell.

Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) tagjait az a meggyőződés vezette, hogy az iskolarendszer nem újulhat meg egymástól elszigetelt reformkezdeményezések révén, hogy az oktatás nemzeti ügy, amelynek fejlesztését ki kell vonni a napi politika erőteréből, és hogy halaszthatatlan feladat az új folyamatok elindítása.

2009

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2009

Fazekas Károly, Lovász Anna, Telegdy Álmos

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával tíz éve indította el a Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. Eredeti célunknak megfelelően most is arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, önkormányzatokban, civil szervezetekben, oktatási intézményekben és kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a munkapiaci kutatások friss eredményeiről.
Az idén is olyan kiadványt állítottunk össze, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján, jól áttekinthető szerkezetben mutatja be a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit és belső összefüggéseit.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2009

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2009

Valentiny Pál, Kiss Ferenc László, Nagy Csongor István

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének a verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó harmadik évkönyvében megvizsgáljuk, hogy a hálózati és externális hatások miként váltak a közgazdasági és jogi szakirodalom „forró” témáivá, mennyiben akadályozza az üzleti titok a hatósági határozatok felülvizsgálatát, milyen szerepet játszanak a „szakértők” a közigazgatási határozatok felülvizsgálatában. A jogi szempontú megközelítések mellett bemutatunk néhány, az ágazati és a versenyszabályozásban felhasználható elméleti és empirikus közgazdasági elemzési módszert. A hazai hálózatos szolgáltatásokat először OECD-adatok tükrében elemezzük, majd részletesen foglalkozunk a posta, a távközlés, a villamosenergia- és gázszolgáltatás piaci helyzetével. Az évkönyvet a témakör internetes hozzáféréseivel kiegészített, részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja.  A kiadvány a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ támogatásával készült.

Tartalom

A könyv fejezetenként vagy egyben letölthető innen: 

CÍMNEGYED

TARTALOM

ELŐSZÓ 

I. Áttekintés – MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN

 Kiss Ferenc László: Külső gazdaságosság (externália) a fogyasztási folyamatban
 Kovács András György: Az üzleti titok védelméhez való jog gazdasági elemzése
 Nagy Csongor István: Közgazdasági kérdések a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata során, különös tekintettel a versenyügyekre

II. Betekintés – ELMÉLETI ÉS EMPIRIKUS KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉSI MÓDSZEREK A SZABÁLYOZÁSBAN

 Kiss Károly Miklós–Major Iván: Az összekapcsolási díjak ösztönző szabályozása rosszul informált szabályozó esetén
 Muraközy Balázs: Ökonometriai módszerek a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások helyettesítésének vizsgálatára
 Édes Balázs–Bölcskei Vanda–Lőrincz László–Nagy Péter–Pápai Zoltán: A vezetékes és mobiltávbeszélő-szolgáltatások közötti helyettesítés vizsgálata
 Lőrincz Szabolcs: Fúzió a holland tejiparban

III. Körbetekintés – A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA

 Valentiny Pál: Piacnyitás a magyar hálózatos szolgáltatásoknál OECD-adatok tükrében
 Kiss Károly Miklós: A postai piacok szabályozásának újabb fejleményei (2006–2008)
 Kiss Károly Miklós: A távközlési szektor szabályozásának újabb fejleményei (2007–2009)
 Vince Péter: Piaci verseny és piacszerkezet a villamosenergia-szektorban
 Vince Péter: Piaci verseny és piacszerkezet a földgázszektorban

IV. Kitekintés – SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ

Válogatott bibliográfia, 2009 – Összeállította: Bálint Éva

A SZERZŐKRŐL

Egyetlen fájlban letölthető innen: VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2009

A könyv korlátozott számban ingyenesen megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2024

KALEIDOSZKÓP - Versenyhelyzet Magyarországon 2007-ben

Laki Mihály, Voszka Éva

A tanulmánykötet megjelentetésének célja az aktuális magyar versenyhelyzet kritikai leírása, empirikus megközelítéssel. A szerzők abból az előfeltevésből indultak ki, hogy a tisztességes piaci verseny közérdek, de érvényre jutását sok ellenható erő, magatartásminta és döntési módszer korlátozza. A kiadvány feltárja a versenypiac mozgatórugóit és törvényszerűségeit a szakmai és a szélesebb közvélemény számára. A tanulmányok megírását és a kötet megjelenését a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatása tette lehetővé.

Tartalom

Bevezető
1. Körkép a magyarországi versenyhelyzetről (Laki Mihály-Voszka Éva)
2. Autópálya-építés és verseny (Csillag István)
3. Gyógyszerpiaci fejlemények 2007-ben – a gyógyszer-gazdaságossági törvény és a transzparenciaelv hatásai a versenyre (Antalóczy Katalin – Halász György Imre)
4. A magyar villamosenergia-piac helyzetképe 2008 elején (Szolnoki Pálma-Takácsné Tóth Borbála)
5. Verseny a felsőoktatásban? Az állami ösztönzés, finanszírozás és irányítás változásainak hatása az egyetemi és főiskolai stratégiákra, a hallgatók orientációjára (Varga Júlia)
6. Versenyhelyzet és liberalizáció a postai szolgáltatások piacán (Kardos Péter)

 

2008

A kereskedelem koncentrációja

Juhász Anikó, Seres Antal, Stauder Márta

A kötet célja a kereskedelmi koncentráció módszertanának, tendenciáinak és néhány hatásterületének elemzése. A kereskedelmi koncentráció módszertana a szakirodalomban elhanyagolt területnek számít. Ez a helyzet a folyamat és hatásai nem kellő ismeretének és téves következtetések levonásának veszélyét hordozza magában. A könyv próbálkozás a kereskedelmi koncentráció módszertanának elemzésére és rendszerezésére annak érdekében, hogy hozzájáruljon a módszertan fejlesztéséhez. A koncentráció általános tendencia, amely a nagyméretű kereskedelem pozíciójának megerősödéséhez vezetett szinte mindenütt a fejlett világban és felszínre hozta a konfliktusokat a nagy és a kis vállalati, bolti méret között. Különösen a mikro-vállalkozások és a kisboltok vannak nehéz helyzetben. A koncentrációnak a mikro-vállalkozásokra, kisboltokra gyakorolt hatása a magyar kereskedelemnek is az egyik hosszú távú problémáját jelenti. Hogyan tudnak alkalmazkodni, melyek lehetnek a jövőbeni funkcióik, továbbá mi lehet az állam és az önkormányzatok szerepe? A kötet hozzá kíván járulni e kérdések megválaszolásához.A kötet első fejezete a módszertant elemzi. Elsőként a kereskedelem és a kereskedelmi koncentráció fogalmával, majd a koncentráció, a vállalati és bolti szervezetek, továbbá a koncentráció vizsgálatok osztályozásával foglalkozik. Ezt követően az elemzési eszközöket mutatja be. A második fejezet a kereskedelmi koncentráció külföldi tendenciáit elemzi. Vizsgálja a globális tendenciákat, továbbá az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország és Ausztria kereskedelmét, majd áttekintést ad a versenyelemzési és piacszerkezeti vizsgálatokról, továbbá a koncentráció néhány hatásterületéről. A harmadik fejezet először a magyar kereskedelem vállalati, a bolthálózati és a települési koncentrációjának tendenciáit vizsgálja. Ezt követően foglalkozik a magyar kereskedelmi kisvállalkozások, kisboltok helyzetével és jövőjével.

Egyéb információ

Juhász Anikó, Seres Antal, Stauder Márta:
A kereskedelem koncentrációja

Letöltés: pdf
Gazdálkodás című folyóiratban megjelent könyvismertetés

2008

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2008

Fazekas Károly, Köllő János

A kötet bevezető tanulmánya a munkapiaci aktivitás és a bérek alakulásának jellemzőit tárgyalja 2007-ben és 2008 első félévében. A Közelkép első részében az Európai Munkaerő-felvétel adatainak felhasználásával Magyarország helyzetét mutatjuk be egyszerű leíró statisztikák segítségével. Az Eurostat erőfeszítései révén összehasonlíthatóvá tett adatok alkalmasak arra, hogy eddig nem ismert perspektívából mutassák be a magyar munkaerőpiac néhány sajátos vonását. A Közelkép második része a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező, de érettségit nem tett munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének alakulására vonatkozó kutatási eredményeket foglalja össze és kísérletet tesz oktatáspolitikai következtetések levonására. A harmadik fejezetben a munkaerőpiac működése szempontjából legfontosabb jogszabályokat és intézményeket ismertetjük. A negyedik fejezet részletes információt ad a rendszerváltozás óta eltelt időszak gazdasági folyamatairól, a népesség, a munkapiaci részvétel, a foglalkoztatás, a munkanélküliség, az inaktivitás, a bérek, az oktatás, a munkaerő-kereslet, a regionális különbségek, a migráció, a munkaügyi kapcsolatok jellemzőiről és néhány munkapiaci mutató nemzetközi összehasonlításáról. Az ötödik fejezetben a 2007 októbere és 2008 októbere között megjelent publikációkból válogattunk. A bibliográfia a magyar és közép-kelet-európai munkapiac jellemzőivel foglalkozó szakirodalomra terjed ki.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2008

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2008

Valentiny Pál, Kiss Ferenc László

A kiadványt elsősorban az ezzel a témával foglalkozó felsőoktatási intézmények, a verseny- és ágazati szabályozó hatóságok, az államigazgatás, a bírói kar versenyjogi, szabályozási kérdésekben eljáró tagjai, a tanácsadó cégek, a fogyasztók szervezetei és az ágazati szabályozás, versenyhatósági eljárás által érintett vállalkozások számára ajánljuk. A kiadvány a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ támogatásával készült.
2008

Piacok, globalizáció, harmadik út

Megjelent a 'Piacok, globalizáció, harmadik út - Lányi Kamilla válogatott tanulmányai' című emlékkötet Kovács János Mátyás bevezető tanulmányával. A kötetben Lányi Kamilla legfontosabb - 1948 és 2002 közötti - írásaiból válogattak a szerzők. Kiadó: KOPINT - DATORG Zrt. A Kötet kiadását támogatta az MTA KTI. Kapható a Líra és Lant Fókusz könyváruházaiban, valamint az MTA KTI könyvtárában is, Bálint Évánál (balinte@econ.core.hu és 06 1 309 2649). A könyv ára: 500 Ft.
2007

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2007

Fazekas Károly, Cseres-Gergely Zsombor, Scharle Ágota

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozat kiadását. Eredeti célunk azóta sem változott. Arra törekszünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, valamint nem utolsósorban az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a munkapiaci kutatások friss eredményeiről. Az idén is olyan kiadvány összeállítására törekedtünk, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján, közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben mutatja be a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit és belső összefüggéseit.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2007

VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2007

Valentiny Pál, Kiss Ferenc László

A kiadványt elsősorban az ezzel a témával foglalkozó felsőoktatási intézmények, a verseny- és ágazati szabályozó hatóságok, az államigazgatás, a bírói kar versenyjogi, szabályozási kérdésekben eljáró tagjai, a tanácsadó cégek, a fogyasztók szervezetei és az ágazati szabályozás, versenyhatósági eljárás által érintett vállalkozások számára ajánljuk. A kiadvány a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ támogatásával készült.

Tartalom

A könyv fejezetenként vagy egyben letölthető innen:

CÍMNEGYED

TARTALOM

ELŐSZÓ

I. Áttekintés – MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN

Kiss Ferenc László: Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába
Csorba Gergely: A fúziókontroll módszertanáról. Dominancia- vagy versenyhatásteszt?
Valentiny Pál: A szabályozó szervezetek működési hatékonysága

II. Betekintés – A VILLAMOSENERGIA-IPARI LIBERALIZÁCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Kiss András: A regionális árampiaci integráció hatása az erőművek piaci erőfölényére
Vince Péter: Tulajdonosi koncentráció, vállalati összefonódás. Versenyfelügyeleti döntések és az energiaszektor vállalati szerkezetének alakulása
Paizs László: Ösztönzési problémák a kiegyenlítő energia hazai piacán
Szolnoki Pálma – Tóth András István: Szolgáltatóváltás a magyar lakossági árampiacon 2008-ban

III. Körbetekintés – A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA

Valentiny Pál: A hálózatos közszolgáltatások szabályozási reformjáról
Kiss Károly Miklós: A postai szektor szabályozása
Vince Péter: Átalakuló szabályozás a villamosenergia-szolgáltatásban
Koós Gábor: Piacnyitás a vasúti szektorban

IV. Kitekintés – SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ

Válogatott bibliográfia, 2006-2007 – összeállította Bálint Éva

A SZERZŐKRŐL

Egyetlen fájlban letölthető innen: VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2007

A könyv korlátozott számban ingyenesen megrendelhető az alábbi címen:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2007

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2006

Fazekas Károly és Kézdi Gábor

A Munkaerőpiaci Tükör évkönyvsorozat 2006. évi kötetének bevezető tanulmánya a munkapiaci aktivitás, valamint a bérek és a területi különbségek magyarországi alakulását foglalja össze a 2005-ös évre vonatkozóan. A Közelkép c. rész nyolc tanulmánya szorosan illeszkedik a Tükör-sorozat első kötetéhez, amely 2000-ben a magyar szakirodalomban lényegében elsőként adott átfogó képet a rendszerváltozás utáni magyarországi béralakulásról. Az idei kötet az azóta született eredményeket mutatja be, köztük olyan, nagy horderejű kérdéseket vizsgálva, mint a vállalatok közötti bérkülönbségek dinamikája, a közszféra és a magánszféra bérviszonyainak kapcsolata, a regionális kereseti és bérköltség-különbségek, a diplomák munkapiaci értéke (beszélhetünk-e diplomás túlképzésről), a pályakezdő diplomások, a közoktatásban dolgozók keresetének változása, a férfi-női kereseti különbségek alakulása. A kötet harmadik egysége a munkapiac jogszabályi és intézményi környezetének változásait prezentálja, az aktuális szabályok áttekinthető bemutatására helyezve a hangsúlyt; fókuszában ezúttal a munkanélküliek ellátása és az aktív munkapiaci politika áll. A kötetet részletes statisztikai blokk, valamint a témába vágó legújabb szakirodalmat felvonultató bibliográfia zárja.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2006

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2005

Fazekas Károly és Koltay Jenő

A Munkaerőpiaci Tükör évkönyvsorozat 2005. évi kötetének bevezető tanulmánya az elmúlt év munkapiaci trendjeit tárja fel, valamint összefoglalja az Európai Unióhoz való csatlakozás munkapiaci következményeit. A kötet Közelkép c. része ebben az évben a piacgazdasági átalakulás során kialakult magyar munkaügyi kapcsolatokról ad áttekintést, részletes elemezve a munkáltatók, a munkavállalók és az állam kapcsolatrendszere fejlődésének legutóbbi évtizedét A Közelkép tanulmányai először a szociális partnerek helyzetét, majd a munkaügyi kapcsolatok középső szintjét vizsgálják. Ezt követi a munkaügyi kapcsolatok hagyományosan legfontosabb kérdésének, a kollektív alkunak a tárgyalása, s befejezésül a munkahelyi érdekképviselet legújabb fejleményeinek bemutatása. A kötet harmadik egysége az Európai Foglalkoztátási Stratégiára irányítja a figyelmet. A tanulmány nem az EFS bemutatására törekszik, inkább annak szélesebb elméleti és szervezeti hátterét analizálja néhány, az EFS lényegét érintő kérdés felvetésével és megválaszolásával. A zárótanulmány a hazai jogszabályi és intézményi környezet változásait értékeli. A kötetet részletes statisztikai blokk, valamint a témába vágó legújabb szakirodalmat felvonultató bibliográfia zárja.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2005

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2004

Fazekas Károly és Varga Júlia

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indítottuk el a Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. Arra törekedtünk, hogy a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, a közigazgatásban, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, oktatási intézményekben és kutatóintézetekben, valamint a sajtóban dolgozók jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkaerőpiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a munkaerőpiaci kutatások friss eredményeiből. Az idén is olyan kiadvány összeállítására törekedtünk, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben mutatja be a magyarországi folyamatok jellemzőit, belső összefüggéseit.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2004

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2003

Fazekas Károly

A Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozat 2003. évi kötetének összeállítása során arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben mutassuk be a magyarországi munkaerőpiaci folyamatok jellemzőit. A kiadvány öt részből áll. Az első részben áttekintjük a munkaerőpiac állapotára vonatkozó legfontosabb információkat. A sorozat Közelkép című részének célja egy-egy kiválasztott terület mélyebb, részletesebb elemzése. Az idei kötet a munkaerő és a tőke területi mobilitásának összefüggéseit elemzi. A harmadik fejezet a munkaerőpiac jogi intézményi rendszerének változásait mutatja be. A negyedik fejezet statisztikai adatok bemutatásával részletes információt ad a rendszerváltozás óta eltelt időszak alapvető gazdasági, munkaerőpiaci folyamatairól. Az ötödik fejezetben friss publikációkkal egészítjük ki az előző kötetekben közzétett bibliográfiákat.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2003

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002

Fazekas Károly

A Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozat 2002. évi kötetének összeállítása során arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben mutassuk be a magyarországi munkaerőpiaci folyamatok jellemzőit. A kiadvány öt részből áll. Az első részben áttekintjük a munkaerőpiac állapotára vonatkozó legfontosabb információkat. A kötet második, Közelkép című fejezetének célja egy-egy kiválasztott terület mélyebb, részletesebb elemzése. Az ez évi kötet a munkaerő-kínálat és munkaerő-kereslet összefüggéseit elemzi. A harmadik fejezet a munkaerőpiac jogi intézményi rendszerének változásait mutatja be. A negyedik fejezet statisztikai adatok bemutatásával részletes információt ad a rendszerváltozás óta eltelt időszak alapvető gazdasági, munkaerőpiaci folyamatairól. Az ötödik részben friss publikációkkal egészítjük ki az előző kötetekben közzétett bibliográfiákat és válogatást adunk közre külföldön az elmúlt évtizedben megjelent, a magyarországi munkaerőpiac jellemzőivel foglalkozó könyvekről.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2002

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2001

Fazekas Károly

A sorozat második kötete az előzőhöz hasonló szerkezetben pontos és áttekinthető képet ad a magyarországi munkaerőpiac állapotáról. A bevezető fejezet 2000. év munkaerőpiaci folyamatait tárgyalja. A Közelkép c. fejezet a hazai és nemzetközi kutatási eredményeket összefoglalva elméleti áttekintést és részletes elemzést ad a munkanélküliek jövedelemtámogatásával kapcsolatos kérdésekről. A kötet elemzi a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos jogszabályok és intézmények változásait, bőséges válogatást ad a munkaerőpiacot jellemző adatokból, a munkaerőpiaci kutatások eredményeit bemutató hazai és külföldi szakirodalomból.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2001

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2000

Fazekas Károly

A könyv terveink szerint egy évente megjelenő sorozat első kötete. A további kötetek a jövőben azonos szerkezetben jelennek meg azzal a céllal, hogy az olvasók pontos és jól áttekinthető képet kapjanak a magyarországi munkaerőpiacon zajló folyamatokról, a munkaerőpiaci kutatások eredményeiről, a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó jogszabályok és intézmények legfontosabb jellemzőiről. A kötet "Közelkép" című fejezete minden évben egy-egy kiválasztott területet elemez mélyebb összefüggéseiben is. 2000-ben a magyarországi bér- és kereseti viszonyok bemutatására vállalkoztunk.

Egyéb információ

A könyv korlátozott számban megrendelhető:

Bálint Éva
MTA KTI Könyvtár
Cím: 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Telefonszám: (36 – 1) 309 2649
E-mail: biblio@econ.core.hu

2000